Hollandiai látogatók a szerkesztőségben
Két holland állampolgár kereste fel szerkesztőségünket, anya és fia, utóbbiról mihamar kiderült, hogy a messze Antwerpenben, ahol lakik, hetente felkeresi az interneten a Háromszék honlapját, hogy beleolvasson lapunkba. Sietse van der Laan sokoldalúan képzett nyelvész ugyanis kiválóan beszél magyarul, s annyira megkedvelt minket, hogy a megyénkbeli Besenyőn megvásárolta a Forró-kúriát, s most épp restauráltatja a meglehetősen elhanyagolt mûemlék épületet. A fiatalember és édesanyja nem rejtették véka alá, maguk is kisebbséghez tartoznak, frízek lennének. Nem szalaszthattuk el az alkalmat, hogy efelől is kifaggassuk őket.
A frízek közel egymilliós kisebbséget alkotnak a tízmilliós országban, a népcsoport közel fele tömbben annak északnyugati tengermellékét lakja, főleg földmûveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, a többiek szétszórtan élnek az országban.
- Valamikor Belgiumtól fel Dániáig nagy területet népesítettünk be több mai államban, így német földön is - mondja a fiatalember -, s ha annak idején, mikor a germán törzsek elfoglalták Angliát, nagyobb számban keltünk volna át a tengeren, ma a világ frízül beszélne - teszi hozzá nevetve.
A ,,fríz szabadság? fogalom a térség történetében, ugyanis a fríz parasztközösségek a középkoron át szinte teljes autonómiát élvezve igazgatták saját magukat, a népesség nagyobb része ennek ellenére beolvadt környező nemzetekbe, Németországban például alig pár ezres közösség beszéli az egyik fríz dialektust, s tömbben csak a mai Frízföldön maradt meg. Sietse becslése szerint a mai holland lakosság 70 százaléka fríz eredetû? Aki azonban ebből arra következtetne, hogy itt valami erőteljesen asszimilációellenes fríz nemzeti mozgalom indult volna meg, az félreismeri a helyzetet. A frízkérdés a hagyományosan toleráns és demokratikus holland környezetnek, a saját önigazgatási létformának köszönhetően csak akkor jelentkezett emancipációs célként, amikor a 19. században megkezdődött a modern, centralizált holland nemzetállam megteremtése. A holland államnyelv és tannyelv felségterületének kiterjesztésével, a központi holland közigazgatás kiépítésével a frízek saját szülőföldjükön is teret veszítettek.
A konfliktus azóta megoldódott, különben is hiba lenne a jóval hevesebb és erőszakcselekményekhez vezető kelet-európai ellentétekhez hasonlítani - óv a félreértéstől Sietse. - A fő vita akörül forgott, bevezetik-e az iskolákban is a fríz anyanyelvû oktatást, s hogy a helyhatóságokban, a bíróságokon lehet-e frízül megszólalni, ezekkel írásban érintkezni. Nos, a hagyományosan megértő és békés holland többség megadta e jogokat a fríz kisebbségnek, mely mára tökéletesen kétnyelvûvé lett különben. Ezért gyakorlatilag a dolog úgy fest, hogy az elemi első három osztályában frízül oktatnak, utána már csak tantárgy a fríz, és áttérnek a hollandra. A fríz mellesleg nem a hollandhoz, hanem az angolhoz áll a legközelebb a germán nyelvek közül. A városi stb. helyi tanácsban lehet frízül felszólalni, de - bár a frízek otthon és mindennapjaikban saját anyanyelvükön érintkeznek - egymással hivatalos dolgaikat már többnyire hollandul intézik.
Mindezen jogokat a második világháború után bekövetkezett demokratizálódás során kapták meg a frízek, s mivel kollektív igényeiket ezzel jórészt kielégítették - a Fríz Nemzeti Párt magán a Frízföldön is a marginális politikai tényezők közé süllyedt, a fríz radikalizmus elszigetelődött -, azóta béke és kiegyensúlyozottság honol a tömbben is.
- Miért is hadakoznánk, hiszen egyazon vérből valók vagyunk - magyarázza Sietse, és ezt megerősíti édesanyja, az ősi fríz nevet viselő Doetje van der Laan-Ybema is (ő annak idején még nem tanulhatott frízül az iskolában), aki különösen az évente megrendezendő nagy fríz korcsolyaversenyre (240 kilométert kell megtenni 6-7 óra alatt) vagy a csónakversenyre büszke. Ezek jelentik évente a nagy közös kollektív élményt.
Mit fûzhetnék mindehhez hozzá? Fríz Akadémiát is mûködtet a fríz társadalom, teszi ezt szabadon, egyetemen tanulmányozható a fríz kultúra, az utóbbi másfél században saját irodalmat, könyvkiadást teremtettek, a helyi lapok hetente egy-egy fríz oldallal jelennek meg. A frízkérdés megoldása ezek szerint annak példája, hogyan viszonyul egy valóban toleráns állam a kisebbséghez - illetve annak is, ha nemzetépítésről lemond egy népcsoport, akkor etnikai-kulturális közösségként már kevesebb akadály gördül beilleszkedése elé. Tegyük azért hozzá: a holland parlament a frízt második államnyelvként ismerte el. Sietse még egy titkot elárul:
- Földmûvelői közösségről lévén szó, aki innen kiemelkedik, az Hollandia többi részén keresi érvényesülését, fut be karriert, és teheti ezt minden akadály nélkül. Ezért állítom, Hollandiát ma frízek irányítják. Jó példa erre édesanyám családja: a nyolcgyermekes, szegény família még minisztert is adott, egyik testvére, igaz, a liberális párt színeiben, holland külkereskedelmi miniszter lett, és mint ilyen, Bill Clintonnal ebédelt?
Hát, kérem szépen, le a kalappal az Ybema család előtt! Melynek küldötte ma Besenyőn és Háromszéken egy egészen más természetû vetületében is szemrevételezheti a kisebbségi kérdést úgy, mint magyar-román, illetve mint székely-cigány együtt- és különélést.
B. Kovács András
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.