A természetes táj védelme, olykor a lehetőségekhez mért jobbítása, szépítése vagy éppen visszarendezése olyan fontos eleme a környezetvédelemnek, mint a humán értékeknek, az altalaj kincseinek, a vizeknek, a levegőnek vagy az élővilágnak - növényzetnek és állatoknak - a védelme.
Erdővidéken, közelebbről a baróti szénmedencében a legidőszerûbb e védelem, hiszen ott maradandó és egykönnyen nem eltüntethető nyomokat hagyott az egyre zsugorodó bányaipar.
Az egykori szénbányászat részben tájromboló maradványait találjuk lépten-nyomon e vidéken: Köpec egykori szénrakodó telepén, de különösképpen Köpecbánya munkástelepének omladozó ipari építményeinek egész sora vall e védelem megszervezésének szükségességéről. Amit ipartörténeti emlékként kellett volna megőrizni - például a Samu I. és Samu II. tárnák bejáratait -, teljesen szétszedték, eltüntették az egyre nehezebben fékezhető roma telepesek. Romos most is a Köpeci Bányavállalat egykori irodaépülete. És a sor folytatható részben a Barót I. bányával, a bezárt Vargyas I. és Vargyas II. bányákkal, a felhagyott külfejtések vidékén, a Baróti Bányakitermeléshez tartozó kőröspataki külfejtéssel, ahol még nem kezdték meg az átalakítási munkálatokat.
A legszámottevőbb tájromboló hatása azonban a Barót és Felsőrákos közötti fennsíkon, a Barót vize és a Kormos ék alakú közös teraszán trónoló egykori brikettgyár égnek meredő, kihasználatlan betonkolosszusainak van. A tájépítésről és -javításról beszélgettünk Albert Dénes mérnökkel, Barót város polgármesterével, aki elmondta: körvonalazódik a felsőrákosi mélymûvelésû, ún. aknabánya külszíni ipartelepének rendezése, ahol az egyik legköltségesebb beavatkozás a kitermelt vastag szénréteg fölött keletkezett terjedelmes mélyedésnek a felszámolása lesz. A beszakadás helyén egy körülbelül tizenhárom hektáros halastavat lehetne létesíteni.
- Úgy gondolom - nyilatkozta a polgármester -, ez lenne az utolsó alkalom, hogy felszámolhassuk az ún. mûszaki telep övezetében romba dőlt építményeket, annál is inkább, mivel ezek szomszédosak az említett rákosi bánya ipartelepével. A kőröspataki bányánál is egy üdülő-pihenő övezetet lehetne kiépíteni. Itt tizenkilenc hektárnyi területről lenne szó, melyből egy rész felsőrákosi területen fekszik. Az említett mélymûvelésû bánya felszíni része ki van sajátítva, és így lehetne kialakítani itt - mintegy 25 hektáron - az ipari parkot. Szeretném azonban, hogy a bánya felvonótornya maradjon meg ipartörténeti emlék gyanánt, hadd jelezze a vidéken, hogy itt egykor bányaipar is volt.
Erdővidék kellős közepe, ahonnan teljes pompájában bontakozik ki a Rika-erdő, a Dél-Hargita és a Baróti-hegység, újra visszakapná emlékekben gazdag egykori természetes képét.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.