(folytatás szeptember 6-i számunkból)
1903. július 4-én a szervezők közreadták ünnepélyük teljes programját, és felhívással fordultak a város lakosságához: ,,Lobogózzátok fel házaitokat! Az ünnep előestéjén világosítsátok ki ablakaitokat!?, és felkérték a vármegye népét: ,,Öltözzetek ünnepi ruhába, öltözzék lelketek ünnepi érzésbe, ragadjátok ki magatokat a mindennapi élet zajongásából? Legyetek ott szívvel, lélekkel az ünnep minden részén! Az ünnepi keretbe öntsétek bele a tartalmat: az igaz honfiúi lelkesedést!? Adakozásra szólítottak mindenkit, hogy lehetőségeikhez képest háromszékiek is járuljanak hozzá az országosan indított mozgalmakhoz, a kassai Rákóczi-szobor megvalósításához és a fejedelem hamvainak hazaszállításához.
Július 8-án hírlapban tudósították az érdeklődőket, hogy a vasárnap délben rendezett ünnepi bankettre a jegyek elővételét már megkezdték, az ebéden Kozák Dávid zenekara fog játszani, az estélyen pedig Balogh Jancsi híres kolozsvári prímás bandája ,,húzza a talpalávalót?. Tudatták azt is, hogy az ünneplők részére 15 és 20 krajcáros ,,díszes jelvényeket? készítettek, melyek Benkő Mór kereskedésében szerezhetőek be.
A háromszéki egyetemisták rendezvényére egy szomorú esemény vetett árnyékot, 1903. július 9-én elhunyt Háromszék vármegye főispánja, a hatolykai Potsa József. Egy személyisége halt meg Háromszéknek, aki a vármegyéje élén 1877-től hatalmát és tekintélyét latba vetve ténykedett a régió felvirágoztatásáért: az ipar meghonosításáért, a tanügy fejlesztéséért, az úgynevezett ,,székelykérdés? megoldásáért. Nevéhez számos intézmény, egyesület, iskola létrehozása kapcsolódott, nem ok nélkül érdemelte ki a Székelyek atyja megtisztelő ,,legszebb nevet?.
Háromszék gyászára és a temetésre való tekintettel a rendezőség a lakosság tudomására hozta, hogy kegyeletből július 12-én, ,,a szombaton estére tervezett ünnepségek, mint a zenés körmenet, a fáklyás menet és kivilágítás, tekintettel a vármegyét és a város közönségét ért szomorú balesetre, elmarad. A vasárnapi ünnepségek azonban teljesen megtartatnak.?
A július 12-i rendezvényről a legnagyobb elismeréssel számolt be a Székely Nemzet, hangsúlyozva, hogy az egy hónapja tartott Rákóczi-ünnepség magasztossága mellett szükség volt erre az ünnepre, ,,mert alkalmat adott arra, hogy a Rákóczi nevéhez fûződő fenséges eszméket megint felelevenítse s élővé és állandóan hatóvá tegye a késő unokák lelkében. Az ünnep fontosságát emelte, hogy azon nemcsak városunk s a vidék közönsége jelent meg, hanem mondhatni az egész székelység képviselve volt, s hogy az ünnepi beszédeket és szavalatokat országos hírû szónokok és költők tartották.
Háromszék vármegye s az egész székelység egyik legnagyobb fiának (Potsa József főispán) temetése a megelőző napon folyt le, de ez nem zavarhatta a nemzeti ünnep hangulatát, mert a Rákóczit megelőző kor, s ami közvetlen utána következett, az is szintén temetés volt, a magyar szabadság és függetlenség temetése??
Az ünnepnapot a vártemplomban a hálaadó istentisztelet nyitotta meg, melyen a XC. zsoltár és a Himnusz eléneklése után Szabó Jenő költőpap, kézdivásárhelyi református lelkész mondott beszédet, az istentiszteletet pedig Bathó János orgonán kísért kuruc dalai zárták.
A templomból az ünneplő közönség a városháza dísztermében megtartott délelőtti matinéra vonult. Itt Szabó Imre szerzeményéből az ,,alkalmi dalmûvet?, a Rákóczi trombitáját a Bathó János, Hadnagy Antal, Jakab Álmos és Kurkó Gyula alkotta férfikvartett énekelte el, majd Zsögön Zoltán költő-tanár szavalta el Rákóczi címû, erre az alkalomra írt költeményét.
Mivel dr. Benedek János országgyûlési képviselő betegsége miatt meg nem jelenhetett, a délelőtti ünnepi beszédet Kun Béla, a kolozsvári egyetemi kör és a Rákóczi-bizottság elnöke tartotta meg. ,,Az ünnep egyik legkiemelkedőbb pontja Szabó Jenő költőpap szavalata volt. Erre az alkalomra írt Rákóczi címû költeményét (?) a kitûnő szavalat által elért hatás fokozására nagymértékben befolyásolta Kelemen Lajosné, Zathureczky Berta úrhölgy mûvészi zongorakísérete.? Hasonlóan tapsviharral jutalmazta a közönség Bathó János kuruc nótáit is és a záradékul felhangzó tárogató hangját Mágocs János előadásában, aki ,,az elbûvölő hangokat még két új darabbal toldotta meg?.
A város nagyvendéglőjében, a banketten ,,a kedélyes lakomán jó magyar szokás szerint? Gödri Ferenc polgármester, Gyárfás Sándor teológus, Sándor József országgyûlési képviselő, Tompa Kálmán színmûvész, Nagy György ügyvédjelölt, a sepsiszentgyörgyi Kossuth-asztaltársaság alapítója, ifj. Benedek János, Bodó Albert és még számosan tartottak köszöntőket. Az ebéd alatt Kozák Dávid jó nevû zenekara játszott szép magyar nótákat.
Délután már jóval a kitûzött időpont előtt kezdtek gyülekezni a nemzeti zászlókkal megjelenő közeli falvak résztvevői. Uzonból a tûzoltók díszszázada, zenekara, a sepsiszentgyörgyi ipartársulatok, az egyesületek zászlóik alatt testületileg jelentek meg, és az említett gyász ellenére a városi hatóságok és hivatalok is szép számban képviseltették magukat a rendezvényen.
A sepsiszentgyörgyi tûzoltók zenekara indulójának a hangjaira, egy szakasz díszegyenruhás tûzoltóval az élen, a résztvevők felvonultak a város főbb utcáin, majd a feldíszített Honvédemlékhez érve, a református dalárda által elénekelt Szózattal kezdetét vette az ünnepély.
A megnyitóbeszédet Szotyori Lajos református teológus mondotta el, majd Sándor József országgyûlési képviselő olvasta fel az ünnepi beszédét. Igen nagy hatást keltett a közönség soraiban az a rész, ahol a fejedelemnek a székelységről tett nyilatkozatáról szólott: ,,Rákóczi különben a székelyeket különösen is szerette, s emlékiratában rólunk, mint ?ügyes, őszinte, bátor és engedelmes népről? emlékezék meg, csak már akkor sajnálja, hogy szegények vagyunk. A népdal is tőlünk külön búcsúztatja el. (?) A népköltészet legszebb virágait is Rákóczira és a kuruc mozgalomra nézve a Székelyföldön gyûjtötte össze Thaly Kálmán. (?) Ne csodálkozzék tehát senki, ha mi Rákóczi Ferencet, úgy is, mint székelyek, szívünk ügyéből ünnepeljük??
Az emlékbeszéd után Tompa Kálmán, a kolozsvári Nemzeti Színház mûvésze Rákóczi lelke címû, erre az alkalomra írt költeményét szavalta el. Ezt követően a háromszéki egyetemisták nevében Gyárfás Sándor teológus szólalt fel. ,,Tûzzel és lelkesedéssel hasonlította össze a dicső Rákóczi-korszakot a ?48-as szép időkkel, s a haza védelmében elesett félistenek, névtelen hősök emlékére állított szobrot kegyelettel koszorúzta meg a rendezőség nevében.?
A délutáni ünnepély záradékaként a sepsiszentgyörgyi tûzoltó-egyesület a Himnuszt játszotta, ,,s majd a Rákóczi-induló lelkesítő hangjai mellett kellemes, szép emlékkel távozott az ünneplő közönség?.
Este a mûsoros táncmulatság a városháza dísztermében Balogh Jancsi kolozsvári cigányprímás zenekarának, a Bánk bán operából a Tisza-parti jelenet eljátszásával vette kezdetét. Arany János Rákócziné címû költeményét Nagy Terka szavalta el, majd dr. Jancsó Benedek főgimnáziumi tanár tartotta meg beszédét, ,,alapos történelmi tudással emlékezett meg a ragyogó szép időkről, Rákóczi korszakáról, aki a jelenkor politikai helyzetét is érintette nagy hatást elért beszédében?. A mûsort szavalatok zárták. Kun Béla, a kolozsvári egyetemi kör elnöke saját költeményei közül a Rákóczi hamvai és Rákóczi népe címû verseit adta elő, Incze Gábor teológus pedig Harsányi Kálmántól a Rodostói árnyakat szavalta el.
A mûsoros estet táncmulatság követte, melyen hajnalig az említett kolozsvári cigányzenekar biztosította a zenét.
Az egyetemisták egynapos rendezvényét teljes siker koronázta, közel háromszáz korona tiszta jövedelem gyûlt be kitûzött céljuk javára.
Háromszéken egy következő Rákóczi-megemlékezésre Bereckben került sor. A határszéli településen július 19-én a Kapitányok kertjében a Berecki Olvasókör, az EMKE Daloskör és a tanulók közremûködésével rendeztek mûsoros délutánt.
Az előadást a Bánk bánból a Nyitány eljátszásával a helybeli zenekar nyitotta meg. Utána az EMKE Daloskör a Szabadságdalt énekelte el, majd Jénáki Lajos tanítójelölt olvasta fel Rákóczi emlékezete címû írását. Ezt követően Györbiró István tanító zenekísérettel a Rákóczi Rodostón címû melodrámát adta elő.
Pósa Tudjátok-e, miből terem?? címû ,,dalmûvét? az említett dalkör énekelte, Lukács József tanítójelölt pedig Petőfi Sándor Rákóczi címû versét szavalta. Miután a zenekar egy csokor kuruc nótát játszott, Borbáth Béla tanítójelölt tartotta meg Rákóczit méltató beszédét.
A mûsort az EMKE Daloskör Szózata és a zenekar Rákóczi-indulója zárta.
Annak ellenére, hogy az újonnan alakult sepsiszentgyörgyi Kossuth Lajos-asztaltársaság majdnem teljes létszámban, együttesen vett részt a Rákóczi-ünnepségen - ugyancsak azon a napon, mint a bereckiek -, a városi nagyvendéglőben megtartott havi értekezletükön Rákóczi-emlékgyûlést tartottak. Méltatták a fejedelmet, majd Nagy Imre kuruc dalokat énekelt, dr. Nagy György ügyvédjelölt, a társaság leglelkesebb alapítója Rákóczi címû saját költeményét szavalta el.
Zágonban az Ifjúsági Egyesület december 6-án emlékezett meg II. Rákóczi Ferencről. Bodor János református lelkész Mese az elátkozott királyfiúról címû írását, melyet ebből az alkalomból olvasott fel, a Székely Nemzet a karácsonyi ünnepi számában teljes terjedelmében közölte.
Az iskola nagytermében előadott mûsorukat a Nagy Imre tanító vezényelte Ifjúsági Dalkar elénekelte Himnusszal kezdték meg, majd Földes Anna szavalta el a Cinka Panna címû verset. Bodor János említett felolvasása után Igyártó Károly Bezerédy címû költeményét mondotta el, és Bitai Matild Földes Ilonával duettben, Kiss Lajos tanító harmóniumkíséretével Rákóczi kesergőjét adta elő. Demeter József Csobáncz ostroma címû írását Gál Irma olvasta fel, ezt követően pedig Lubi Sándortól A drégely-palánki vargát Barabás Lajos szavalta. Az előadást a zágoni Ifjúsági Dalkar a Mikes-dallal és a Rákóczi-induló közös eléneklésével zárta.
Sepsiszentgyörgyön és egyben Háromszéken a Rákóczi-év harmadik nagyobb méretû megemlékezése a sepsiszentgyörgyi Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulatának nevéhez fûződik.
A társulat, mint általában, évenként egy-két alkalommal saját könyvtára állományának gyarapítása céljából rendezett mûsoros táncmulatsággal egybekötött estélyeket. 1903-ban Rákóczi tiszteletére szervezte meg Kuruc estélyét, és az eddigiekhez hasonlóan a belépti díjakból befolyó összeget könyvtára javára szánta.
A Székely Nemzet már november elején hírül adta az érdeklődőknek, hogy a kereskedőtársulatnak a 21-én rendezendő Kuruc estélyére, ,,a szép és válogatott kuruc szerzeményekből összeállított mûsorába a város legjelesebb mûkedvelőit sikerült a szereplésre megnyernie?.
A kereskedő ifjak mûsoruk teljes programját november 16-án tették közzé, és 18-án a helyi lapban arról tudósították az érdeklődő közönséget, hogy az előkészületek és a próbák serényen folynak, jegyeket pedig már lehet kapni az elárusítóknál.
Az estély napján, 1903. november 21-én, a program újbóli közlése mellett, a városháza dísztermében rendezett mûsorukra a belépti díjak megszabott árát is újraközölték.
Este nyolc órakor ,,Kozák Dávid messzi vidéken híres, jó zenekara csinos kuruc dalokból összeállított egyveleggel nyitotta meg az estélyt. A banda legifjabb tagja, a még gyermekszámba menő klarinétos szólója általános tetszést keltett.? Ezt követően a város mûkedvelői Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc címû darabjából Zrínyi Ilona búcsújelenetét mutatták be: ,,Rákóczit formásan alakította Muridsán Márton, de jól játszott Borbáth Béla és Müller Lajos is. Kétségtelen, Szász Izsákné Zrínyi Ilona szerepében alakította a legjobbat, ő képezte a játék fénypontját. Valósággal avatott mûvésznőnek mutatta be magát szerepében? - írta a lap Szencz álnéven író tudósítója.
A kuruc egyveleget H. Bathó János írta zenekarra és állította össze. Hadnagy Antal vezetése alatt Lengyel Erzsébet, Barabás Mariska, Miske Sándorné és Bikfalvy Istvánné adta elő. A Vigadó kurucok ,,képlet?-rendezője Málik István volt. A jelenet ,,szépen sikerült - ismerte el a tudósító. - Úgy a rendezés, mint a csinos díszmagyar ruhák kellemes látványul szolgáltak. Leszer Jozefin kisasszony gyönyörû Czinka Panna volt cigányleány-kosztümében.?
A jól sikerült jelenetet, melyet a kereskedő ifjak személyesítettek meg, a népes közönség újrázására kétszer is be kellett mutatniuk.
Utolsó számként a Népszínház mûsorából Herodek-Kerner Magyar dalát Csutak Vilmos és Kelemen Lajosné adta elő. ,,Ennél a szép melodrámánál rövidebben s frappánsabban megérzékíteni a magyar történelmet nem lehet - jegyezte meg a Székely Nemzet tudósítója. - Kitûnő előadói voltak a rövid idő alatt országszerte népszerûvé vált melodrámának? Kelemen Lajosné Zathureczky Berta és a kollégium ifjú tanára, Csutak Vilmos, aki a verseket ,,mély érzéssel, nagy animozitással, kellemes hanggal? szavalta el.
Ezzel a kuruc estéllyel és a december 6-i zágoni Rákóczi-ünneppel zárult le az 1903-as Rákóczi-év Háromszéken.
Így ünnepeltek száz évvel ezelőtt szülőföldünkön elődeink. Tudták, hogy a nemzet, ,,ha élni akar, mindennapi kenyerévé kell hogy váljon a hős elődeink kultusza?, és ,,a múlt emlékein épül a jövendő dicsősége, s mely nemzedék nagyjait nem tiszteli, maga sem méltó az utódok tiszteletére!?
Szükség van az ünnepi megemlékezésekre. Ezek tudják a mindennapok küzdelmeinek hamvában szunnyadó szülőföldszeretet parazsát a belefásult emberek lelkében lángra lobbantani. Együtt kell ünnepelni és megemlékezni, hogy a mítoszok és legendák övezte történelmi személyiségek példája emlékeztessen: szülőföldszeretet nélkül nincs megmaradás a történelem forgatagában.
Demeter Lajos