Egy megbékélési szoborparkot kellene felállítani Aradon, ahol a Szabadság-szobor mellett több más olyan alkotás is helyet kapna, amely a két ország közötti összekötő elemeket szimbolizálná - mondta Ion Iliescu tegnap Budapesten, miután a Sándor-palotában Mádl Ferenc köztársasági elnökkel tárgyalt első hivatalos magyarországi látogatásán. ,,Olyan, a kor igényeinek és alapelveinek megfelelő megoldást fogunk találni, amely a bizalom, az együttmûködés légkörét erősíti, és nem korbácsolja fel újra az indulatokat? - fogalmazott Ion Iliescu. Az indulatokat Ion Iliescu szerint az okozta, hogy ,,az emlékmû nem ugyanazt jelenti a magyar és a román közvélemény számára, mivel 1848-ban a két nép nem ugyanazon az oldalon harcolt?. Úgy vélte, a szobornak korábban volt egy olyan jelentése, amely ,,kétségbe vonja a románság Erdély iránti igényeit?.
Mádl Ferenc arról beszélt, hogy a ,,kiengesztelődés? jegyében van esély arra, hogy a közeljövőben felállítsák az aradi Szabadság-szobrot ,,egy speciális koncepció? keretében. A magyar államfő Nicolae B?lcescu és Kossuth Lajos kiegyezésére utalt, és úgy vélte, a szoborcsoport felállítása körüli probléma megoldását jól szolgálná az akkori kiengesztelődés felidézése.
Ion Iliescu nagyra értékelte a magyar kormány javaslatát arra, hogy közös magyar-román felügyelet és társfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu-alapítvány Budapesten. Szerinte a Gozsdu-udvarban kell kialakítani az alapítvány budapesti intézményeit: egy múzeumot, egy könyvtárt, valamint a magyar-román stratégiai partnerség intézetét.
Mádl Ferenc hangsúlyozta, hogy a két ország közös felelőssége az integrációs folyamat erősödése. Ion Iliescu szerint Románia jövőre lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, és 2007-ben taggá válhat; ehhez magyar támogatást kért. Mindketten kiemelték az euroatlanti integráció és a regionális együttmûködés fontosságát. Mádl Ferenc szorgalmazta a beruházási kapcsolatok javítását, illetve a Budapest-Bukarest autópálya megépítését és újabb határátkelőhelyek létesítését. Mádl üdvözölte a romániai restitúciós törvényt, amely a magyar egyházi és más ingatlanok visszajuttatását teszi lehetővé jogos tulajdonosaiknak, és szorgalmazta, hogy az új romániai alkotmány rögzítse az egyházi oktatás és nyelvhasználat pozitív feltételeit, és az állami felsőoktatási intézményekben erősödjön a magyar karok szerepe. Iliescu reményét fejezte ki, hogy Magyarországon rövidesen megoldódik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ügye, hogy a magyarországi románság magasabb óraszámban tanulhatja kultúráját, nyelvét.
A felek megállapodtak, hogy szeptember 23-án a két miniszterelnök Bukarestben aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. Az elnökök jelenlétében Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és román partnere, Ilie Sârbu erdő- és vízgazdálkodási, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter kormányközi egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttmûködésről.
*
A Szabadság-szobor ügye a két külügyminiszter tárgyalásain is szóba került. Kovács László azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, ,,mert ez egy közös ügy kell hogy legyen?. Ugyanakkor Kovács és Geoan? kishatárátkelők nemzetközivé bővítéséről, új határátkelőhelyek nyitásáról egyeztetett, a magyar külügyminiszter szerint egyiknek sincs politikai akadálya.
*
Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának kérdése és a Gozsdu-alapítvány ügye volt a témája a magyar és a román kulturális miniszterek tegnapi, budapesti találkozójának. Hiller István kulturális miniszter kijelentette, Medgyessy Péter jövő heti bukaresti tárgyalásain dől el, hogy az aradi Szabadság-szobor új szobrok mellett, új szobrokkal együtt felállításra kerül-e. A magyar nemzeti kulturális örökség minisztere leszögezte, ,,mélységesen egyetért? román kollégájának azon álláspontjával, hogy a jövőbe kell nézni. R?zvan Theodorescu bejelentette, a két kormányfő találkozójáról tudhatja meg a közvélemény, hogyan gondolkodik a román kormány az aradi mûemlék ügyéről, hogyan képzeli el azt a mûvészeti teret, ahol régi és új emlékmûvek, szobrok beszélnek a jelenről és a jövőről. A közösen életre hívott és kezelt Gozsdu-alapítvánnyal kapcsolatos részleteket is a jövőben tisztázza a két kormány - mondta a román kulturális miniszter.
(Fer - MTI)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.