FalulexikonFaluvilág: Gidófalva

2003. szeptember 18., csütörtök, Archívum 2003–2007

Községközpont az Oltfej kapujában. Lakóinak száma alig haladja meg az 1100 lelket (1992). Határából, a homokfektetőkből igen gazdag jégkorszaki fosszilis maradványok kerültek a Székely Nemzeti Múzeum állagába. Itt tárták fel a bronzkori ember telephelyét is. Turisztikai látványossága a református vártemplom. Maradt meg román kori építészeti jegyeiből is. A gótika korában - a XV-XVI. században - átépítették. A reneszánsz idején épült a bejárati ajtó kőkerete. Stukkós oromzatú, kontyolt tetejû és szamárhátíves déli portikusa 1787-ben épült. Lőréses kaputornyára épült később a mai harangtorony. A templomot övező vár valószínûleg a XV-XVI. század fordulójáról való. A várfalat körülölelő egykori sánc még felismerhető. Az ezt övező temető jeles szabadságharcosok síremlékeit őrzi. Cintermében áll Czetz János (1822-1904) ?48-as honvédtábornok emlékkopjája. A falu jeles szülötte halálának 90. évfordulójára faragta Imreh Ferenc fotosi népmûvész. Kopja áll itt a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékére, emléktábla őrzi a kollektív gazdaságok megalakításakor ellenállásukért vértanúhalált halt Zsigmond András és Jancsó Elek emlékét. Czetz tábornok emlékére fémplakettes emléktáblát helyeztek el az önkormányzat épületének homlokfalán. Az ő emlékére kísérletezte és keresztezte Budai József a Czetz-almát. Kátai Károly és a tábornok emlékét nehéz időben is ápoló Petri János révén az alma ebben a faluban is terem. A községháza előtt áll a hősök emlékmûve. Talapzatába helyezték el 1940-ben Nagymagyarország 63 vármegyéjének rögeit. Érdemes ellátogatni az 1903-ban épült római katolikus templomba, titulusa: Jézus Szent Szíve. Más érdekességek az itt élő évszázados fák, például az Incze András- és a Tóth Lajos-féle bennvaló udvarán álló öreg hársak.
Gidófalva jeles szülöttei: Gidófalvi Jantsó Pál (1761-1845) a kolozsvári első magyar színtársulat komikusa volt. Ennek a falunak volt református papja Nagy Ferenc (1787-1865), aki előrehaladott kora ellenére is részt vett a magyar szabadságharcban, s ezért börtönt is szenvedett. Itt születtek fiai: Nagy Sándor (1824-1900), aki negyvennyolcban honvéd főhadnagy volt, hidvégi református pap, megírta a háromszéki önvédelmi harc történetét: Nagy László (1836-1893) lelkész, tanár és földrajzi utazó, testvéröccse Nagy Ferenc (1842-1899) tanár, író és tankönyvíró. Szülőfalujára holtig büszke volt Fazakas Sándor (1892-1965) debreceni szemészprofesszor. A falu jeles tanítója, Csulak Lajos (1857-1921) az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja volt. Itt született Kovásznai Ádám (1923-1977) jogász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nép napilap munkatársa.
(kisgyörgy)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép