Elégedetlenek a szörcsei gazdák, akiknek az 1991/18-as földtörvény szerint nem adták vissza tíz hektárig terjedő földterületeiket, és az 1997/169-es., illetve az 2000/1-es törvények alapján járó további földjussukat visszaigénylő kéréseikre sem kaptak választ.
Harminckét gazda beadvánnyal fordult a zabolai polgármesteri hivatalhoz és földosztó bizottsághoz, amelyben kérték, hogy 2003. szeptember 19-ig ,,szíveskedjenek a választópolgárok kéréseinek eleget tenni, és Szörcse lakossága előtt számot adni, hogy miképpen került a falu lakosságának földtulajdona idegen kezekbe, és nem a jogos tulajdonosok, illetve örökösök kapták meg a tulajdont igazoló birtoklevelet.?
A beadvány aláírói kifejtették: ,,Nem ígéreteket akarunk a polgármester úr részéről, hanem tetteket, melyek bizonyítják a szörcsei áldatlan állapotok megoldását, hogy elkerülhetők legyenek a polgári elégedetlenség kifejezésére szolgáló megmozdulások és az esetleges törvényszéki jogorvoslatot igénylő pereskedések, melyek beárnyékolhatnák ország-világ előtt Zabola község vezetőségének hírnevét.?
Ádám Attila Péter zabolai polgármester, Hegyeli Zsolt alpolgármester, Harai Loránd gazdaelöljáró, Gábor Csaba, a kataszteri hivatal munkatársa és Molnár Zita, az első földosztó bizottság tagja az ügy tisztázása végett a szörcsei kultúrotthonban találkozott a panaszosokkal a Tóth András és Hatházi Károly faluképviselők, illetve Daróczi Attila helybéli református lelkipásztor által szervezett, csak (idézőjelesen nevezhető) falugyûlésen. Az indulatokat csak a két rendőr jelenléte fékezte valamelyest. A lelkipásztor háromszor szólt rá híveire, hogy legyenek tisztelettel, hallgassák meg egymást, ugyanis adott pillanatban mindenki egyszerre beszélt és üvöltött, szidták a polgármestert és a jelen levő földosztókat, egyesek kapás-kaszás felkeléssel, véres megmozdulással fenyegetőztek, így a bábeli hangzavarban senki semmit nem értett. Mi sem. Annyit viszont megértettünk, hogy mindenkinek többé-kevésbé jogos a panasza, hiszen tizenkét év alatt nem sikerült dûlőre jutni a földtulajdon visszaállítása terén. 1991, a 18-as földtörvény megjelenése óta három földosztó bizottság váltotta egymást, osztotta a kommunisták által elkobzott földet, s mindenik bizottságnak voltak pártfogoltjai. Így hát van, aki jól járt, s van, aki rosszul. Előbbiek most hallgatnak, utóbbiak hangoskodnak, kígyót-békát vetnek a polgármesterre. Többek között azért is, mert 2000-ben, az állami gazdaság részvényesi rendszerének felszámolása után a polgármester azt tanácsolta nekik: álljanak be a telekkönyv szerinti földjeikbe, és semmi áron ne mondjanak le ezekről, hiszen az az évi 1-es törvény szerint a földek őket illetik meg. El is foglalták az ,,ősi földeket?, ám e területekre mások nevére állítottak ki birtoklevelet. Így alakult ki a földháború a szörcsei és kovásznai gazdák között (erről egyébként lapunk hasábjain immár többször is írtunk). Csütörtök este azt is felvetették, hogy szörcseiek is vannak, akik jogtalanul több földet használnak, mint amennyi nekik járt. Erről a jelenlevők közül többen is tudtak, viszont a polgármester kérdésére sem fedték fel, kikről van szó. Derítse ki a polgármesteri hivatal és a földosztó bizottság - mondták.
Ádám Attila polgármester kijelentette, szeretné, ha a szörcsei földvitákat megoldanák, s az ügy rendezése érdekében három lehetőséget ajánlott fel: 1. a székelytamásfalvi és székelypetőfalvi határban levő 40, illetve 50 hektár tartalékterület cseréjét, hogy a szörcseiek birtokba vehessék jogos tulajdonukat; 2. egy független földmérő topográfus alkalmazását, akivel újraméretnék az egész határt; 3. szólítsák fel azon szörcsei földtulajdonosokat, akik pluszterületet használnak, hogy záros határidőn belül mondjanak le az önkényesen elfoglalt területekről. A polgármester vállalta, hogy másnap elindítja a rendezési folyamatot, segítséget kér az illetékes intézményektől (kataszteri hivatal, prefektúra stb.), és a fejleményekről tájékoztatja az érintetteket. A polgármester által vállaltakat jegyzőkönyvbe foglalták, melyet minden jelenlevő aláírt. A szörcseiek részéről elhangzott: mivel ragaszkodnak telekkönyves földjeikhez, megoldásként nem fogadnak el semmi mást, sem területet, sem pénzbeli kárpótlást, és felszólították a polgármestert, a törvényes keretek között úgy képviselje választópolgárait és azok kérését, hogy amennyiben nem oldódik meg földtulajdonukkal kapcsolatos kérésük, polgári engedetlenségre lehet számítani. A teremben az is elhangzott, hogy a faluban valaki az éhségsztrájkot fontolgatja.
Bodor János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.