JegyzetKádár László emlékezete

2003. szeptember 20., szombat, Archívum 2003–2007

A nyughatatlan, messzeségekbe vágyó székelyek közül való volt ő is, azok közül, kik kutató szellemüket páratlan tudással, céltudással és önfegyelemmel voltak képesek párosítani, így léphetett Kőrösi Csoma Sándor és szentkatolnai Bálint Gábor örökébe. Bár más célokkal, másfajta tudással és tapasztalással vértezve, de örökölve nyughatatlan kíváncsiságukat, önsanyargató kitartásukat. Mert egy tőről fogant vélük, s nem véletlen, ha az ízig-vérig geográfus Kádár László eszményképének egész életében Csomát tartotta, s oly szeretettel és csodálattal tudott szólni róla, mintha atyjafia, testvére lett volna. S miért ne lett volna az? Miért ne lehetett volna a világhíres kőrösi orientalista, eredetkutató igazi szellemtestvére a kovásznai földrajztudósnak, ki maga is világvándorrá szegődött életében, messzi földeket járt be, sivatagokban, dzsungelekben, óriási hegyláncokon ,,világteteje?-fennsíkokon kalandozott, de szíve mindig oda húzta vissza, honnan eredt, a Kárpátok varázsos karéjába, s ha nem is cselekedett látványosan szülőhazájáért, annyit egész életében megtett, hogy becsületét öregbítette a székely névnek és származásnak, s mint becses vallást, úgy ápolta tudóstársai, tanítványai, a nagyközönség körében Csoma Sándor kultuszát. S geográfusként bőkezûen hozzá is adott e kultuszhoz.
Kovászna méltán lehet büksze a közülünk 1989-ben eltávozott Kádár László professzorra, a földrajztudományok nagy hírû doktorára, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető tanárára, a Magyar Földrajzi Társaságnak haláláig elnökére, ki oly tudós geográfusok örökébe lépett, mint Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Bíró Lajos vagy Stein Aurél?
Végtelenül egyszerû, szerény, de végtelenül gazdag lelkû ember volt, aki a sokat látott emberek tapasztalásai birtokában osztogatta kincseit, hatalmas tudásanyagát, s ugyanilyen szerénységgel szerkesztette a magyar földrajztudósok társaságának kiadványait, könyveit, hogy a világ tájainak, népeinek megismerésén kívül azt is megtudhassák az arra kíváncsiak, mit tettünk mi, magyarok a földkerekség megismeréséért és megismertetéséért.
Így ajándékozott ? egész életében. Kovászna városának családi házát, kikötvén, hogy abban közcélú intézmény mûködtettessék. Így született a kovásznai képtár, mely szerény, de becses hajlékává lett a mûvészetnek, s falára most felkerül dr. Kádár László dombormûportrés emléktáblája. Teljes joggal és méltánylandó ügyszeretetből, mert a képtárat látogatóknak - és minden kovásznainak, háromszékinek! - érdemes tudnia, ki is volt dr. Kádár László. Az elmúlt évszázad egyik nagy magyar földrajztudósa, egy szeretetet és jóságot árasztó ember, kinek emlékét méltán tisztelhetjük.
Egyik debreceni találkozásunkkor az egyetem füvészkertjébe vitt, s ott szinte gyermeki büszkeséggel mutatta ,,Csoma Sándor diófáit?. A magokat ő vitte és ültette oda. Hogy közelében legyen valahogy nagy földije szelleme, biztató példája?
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép