TollraforgóKözélet: Bárányok hallgatása

2003. szeptember 23., kedd, Archívum 2003–2007

2003. szeptember 18-a. Egy újabb fekete nap a háromszékiek kalendáriumában. Egy újabb nap, amikor sikerült megalázottnak, szembeköpöttnek, sárba taposottnak éreznem magam. Amikor ezeket a sorokat papírra vetem, kezem remeg, torkomat kétségbeesés, elkeseredett düh fojtogatja.
Az újnegyedből hazatértemben beültem megszokott helyemre, egy helyi kávézóba, hogy szokásos napi kávémat a napi sajtó mellett elszürcsöljem. Amikor a címlapot áttekintettem, megakadt a szemem a következő soron: Háromszék a prefektus jóvoltából elesett egy hatmillió eurós támogatástól. Persze, rögtön a cikk elolvasásába fogtam, és lassan olyan elkeseredett düh vett erőt rajtam, hogy le kellett tennem az újságot és kimennem a friss levegőre.
A napokban sokat beszélgettem barátaimmal arról, hogy a romániai magyarság ebben az országban csak másodrangú állampolgár, ennek megfelelően ,,joga? van az asszimilálódásra, az elkotródásra, a felszívódásra. A központi kormány módszeresen és hallatlanul nyilvánosan törekszik, persze néhány helyi ,,lokálpatrióta? segítségével, a tömbmagyarság szétrobbantására. Az ítélet már kimondatott Bukarestben: halál. A végrehajtás folyamatban van, hozzá kell tennem, meglehetősen jó eredményekkel. Ami még ezen felül feldühít, az az, hogy ezt egyes ,,választott? vezetőink hallgatólagos támogatásával teszik. A sírógörcs környékez, ha arra gondolok, hogy itt állunk, mint a juhok a vágóhídon, és várjuk a sorsunkat.
Hangsúlyozni kell, barátaim, újra és újra: ez az ország nem tisztel minket mint teljes jogú állampolgárokat. Ez a tiszteletlenség mélyen gyökerezik, és már nemzetünk létjogosultságát, fennmaradásunkat veszélyezteti. Itt mi csak ,,jövevények? vagyunk. Egyetlen jogunk van: a beolvadás. Ez már Trianontól nyilvánvaló volt - és napról napra nyilvánvalóbbá válik: a kultuszminiszter az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kijelentése, a visszaszolgálatások (több ezerből néhány tíz), illetve az anyanyelvünk használata körüli huzavona, a három székely megye feloszlatása. Ami kevés eredményt elértünk, az mind szemfényvesztés, és nem minket szolgál, hanem a hatalom presztízsét külföld előtt. Ezenkívül helyi szinten a prefektus gáncsoskodásai: a kovásznai Pepsi-gyár ügye, a fürdőhelyek felújítása körüli huzavona, az utak állapota. Kifogyna a golyóstollam, ha mindet felsorolnám.
Az a néhány, katonaismerőseim által említett eset (miszerint moldvai kollégáik azt kérdezték, hogy mi itten tényleg románokat gyilkolunk?), a média, a tájékoztatás ,,kisebbségbarát? kilengéseit méltatja, és bennem már csak keserû szájízt hagy. A sokadik keserû szájízt. A baj csak az, hogy már lassan kezdek megcsömörölni.
Blénessy Botond egyetemi hallgató
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-09-23: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: 101 kóbor kutya

2003-09-23: Archívum 2003–2007 - :

Riport: Lopják erdeinket,