A múlt hét folyamán a megye mezőgazdászai számára két bemutatónapot is tartottak.
Az első találkozót kedden szervezte a baconi szaktanácsadó iroda a Szilágyi Gábor agrármérnök által létesített bemutatóparcelláknál. Közel negyven erdővidéki gazda volt kíváncsi az újdonságokra. A házigazda szaktanácsadó a következőképpen foglalta össze a kultúra erényeit: ,,A kukorica nagyon bőtermő gabona, amely nem hiányozhat egy hatékony állattenyésztő gazdaságból. Szinte teljes mértékben fedezheti haszonállataink energiaszükségletét és részben a fehérjeszükségletüket. Kis befektetéssel, kevés gépi munkával is kielégítő termést lehet elérni. A kukorica egyaránt termeszthető szemtermésnek, illetve silótakarmánynak. A termesztés viszont nem lehet véletlenszerû, hanem célirányos. A vetés előtt a gazdának biztosan kell tudnia, hogy mi lesz a termés rendeltetése és sorsa. A kukorica nagy hőigényû növény, de a nemesítéssel a tenyészidő széles skáláját alakították ki, hogy minél nagyobb területen lehessen biztonságosan termelni. A termesztő viszont egy sor elvárást is támaszt a hibridekkel szemben: elsősorban bőtermő és rövid tenyészidejû legyen, hogy az adott feltételek között biztonságosan beérjen. Legyen ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, összeférhető a használatban levő vegyszerekkel, bírja a korai enyhe fagyokat, a szárazságot, legyen kellően szilárd szárú, hogy a viharok ne dönthessék le. A szem-csutka arány legyen minél magasabb, a cső könnyen törhető, alkalmas a gépi betakarításra. Ha a kórót szedés után takarmányként akarjuk hasznosítani, a szár legyen vékony és kevésbé elfásodott, a levélzet pedig bőséges, a kukoricacső szemtermése hasznosítás esetén legyen gyors vízleadó. Ezenkívül számolni kell az egyre gyakoribb aszályos évekkel is, ami nagymértékben megnehezíti a takarmányalap biztosítását. Ilyen körülmények között a kukoricaszár is felértékelődik, helyet kap a takarmánymérlegben.?
A gazdanapon négyféle Kiskun és hat Pioneer hibridet mutattak be. A Kiskun hibridek közül legérettebb állapotban az Eszter volt, amely a becslés szerint 7500 kilogrammos szemtermést biztosít hektáronként. A KK 4297, 4266 és 4230 szemtermése nagyobb, de előreláthatóan nem érik be, ezért a szaktanácsadók csak silózásra javasolták. Szilágyi mérnök szerint október elejére, közepére ezek is beérnének, de a vadkárok és a falusfelek ,,jótettei? miatt idő előtt kell leszedni. A Pioneer hibridek közül legjobbnak talán a PR39D81 mutatkozik, ezt választották a gazdák is a szavazás alapján ,,Bacon kedvencének?. Szemtermése 8250 kg körül lesz. Hasonló termése van a Helgának és a Sandrinának is. A legérettebb hibrid a Roman Verneuil cég Kalistája volt, habár szemtermése valamivel kisebbnek ígérkezik (6500 kg). Ez természetes, hiszen a tenyészidő hosszúsága fordított arányban áll a termőképességgel. A szaktanácsadó egy vázlatos számítást is bemutatott: a hektárnyi kukorica összköltsége 11 millió lej (ebből szántás 1,6 millió, mûtrágya 1,6 millió, vetés 1, vetőmag 1,2, vegyszer 0,3, gépi kapálás 0,7, kézi kapálás 1 millió, a szedés pedig 1,5 millió). A piaci 7000 lejes kilónkénti átlagárral számolva viszont 55-60 millió lejért lehet értékesíteni. A nyereség tehát mintegy 45-50 millió lesz, ami jóval több, mint bármely más gabonakultúra esetében.
A másik bemutatót a szegedi Agromag szentgyörgyi leányvállalata szervezte, amelynek vezetője Kelemen János. A találkozót megtisztelte jelenlétével Reszegi László is, az anyacég ügyvezető igazgatója. Az Agromag a francia Maisadour hibrid kukoricák forgalmazója, de ugyanakkor gabona-, napraforgó- és kukoricavetőmag-termesztéssel is foglalkoznak 3000 hektáron. A bemutatóparcellát a helybeli Ötvös Mózes létesítette a Novadour, Nirvana, Madona, Panama és Tekila nevû hibridekkel. Utóbbi négy általánosan 15 tonna szemtermésre is képes megfelelő termesztési körülmények közt, viszont a 300-as és 400-as FAO tenyészidejû csoportból valók, és így nem biztonságos a beérésük. A Novadour (FAO 290) viszont már szinte szedhető állapotban van.
A szép számban megjelent gazdák ezután Árkosra látogattak, ahol Rétyi Ödön mutatta be a silónak vetett Panamát. A kukorica valóban óriásira nőtt, közel háromméteresre nyúlott. A beszélgetések során az itthoni gazdák a magyar agrárium helyzetéről érdeklődtek Reszegi úrtól. ?ket is visszahúzta a tartós aszály, de ismeretei szerint valamivel jobb a helyzet, mint nálunk. A magyarországi gazda többféle támogatásban részesül, de keserûen jegyezte meg, hogy ez csak egyötöde annak, amit egy uniós gazda megkap. Az unióval kötött megállapodás szerint ez az összeg évenként emelkedik, de az egyezség szerint is csak felét fogja jelenteni a következő hét évben. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a háromszéki gazdák legnagyobb problémája a termékek értékesítése, hiszen az összegyûjtésre, válogatásra, csomagolásra nem létezik saját tulajdonú begyûjtő-értékesítő központ.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.