Riport: Lopják erdeinket

2003. szeptember 25., csütörtök, Archívum 2003–2007

avagy hogyan akarják megkaparintani a Bodza vidékiek
a prefektúra támogatásával, Cîrl?nescu hathatós segítségével
(folytatás tegnapi lapszámunkból)
Az alperes egyetért a felperessel?!
A bodzai perbe belépő közbirtokosság rámutatott, valóban volt kisajátítás, de az 354,5 hektárt érintett, s a 450-es bikfalvi telekkönyvben szereplő területhez képest megmaradt 105,1 hektár, a korabeli parcellázási rendelet szerint is marad 94,5 hektár erdő, amelyhez a per tárgyát képező 67,8 hektár terület tartozik.
Az alperes, a megyei bizottság képviselője ki más lehet, mint Nicolae Cîrl?nescu, aki a maga rendjén kéri, hogy a bíróság fogadja el a felperes keresetét (!!!). Ilyen per is csak nálunk van! A főtitkár magyarázza, a megyei bizottság hibázott, amikor nem hagyta jóvá a dobollói kérést, miszerint Bodzafordulónak ítéljék a területet, továbbá, hogy a bizottságot becsapták a telekkönyvi kivonat felmutatásával. Azon lovagol, hogy a telekkönyvi bejegyzés csak 2002-ben történt, azelőtt az állam tulajdonát képezte a terület. Hát, amikor a 453 hektár erdőt visszaadták, jó volt a telekkönyv, most meg nem? - kérdi Lokodi Anna. Különben is a telekkönyvezési bírósági határozatot nem óvta meg senki, tehát az végleges. Továbbá megjegyzi, mindenképpen az államnak kell visszaadnia az edőket.
Világosan kitûnik, a főtitkár nem a megyei földosztó bizottság álláspontját képviseli, ugyanis az úgy döntött, hogy a Bikfalvi Közbirtokosságnak adják vissza a területet, de még a nyilvánvaló csalással megszerkesztett határozat szerint is elutasították a dobollói kérést, hogy Bodzafordulónak adják az erdőt. Cîrl?nescu egyéni véleményt, pontosabban óhajt fogalmazott meg.
A bikfalviak közbelépésére a prefektus nevében Nicolae Cîrl?nescu válaszolt írásban. Elsősorban kéri a bíróságot, ne fogadja el a közbirtokosság beavatkozását. Ebben arra hivatkozik, hogy a közbirtokosság kérte a közigazgatási bíróságot, kötelezze a dobollói bizottságot, rendelkezzék valahogy a 67,8 hektár erdőről. Ami meg is történt. Ám a dobollói testület fellebbezésében (addig hallgatott - szerk. megj.) közli, hogy már rendelkezett a területről, már tavaly májusban határozott Bodzaforduló javára. Ezt összevetve azzal, hogy a közbirtokosság nem támadta meg azt a megyei határozatot, amelyben 400,4 hektár erdőt kapott, Cîrl?nescu fejtegetése szerint nem lehet semmiféle követelése. Továbbá hivatkozik a kovásznai erdészet helyrajzára.
A bikfalviak bizonyítékaival kapcsolatban Cîrl?nescu megjegyzi: ,,jelezzük, hogy Erdélynek Magyarországhoz való csatolásakor a megszálló magyar közigazgatás semmisnek nyilvánította az 1922-es kisajátítási törvényt, és visszaállította a közbirtokosságok tulajdonát, ám Erdély felszabadítása után a román törvények ismét érvényesekké váltak, megsemmisítve a keserû emlékû megszálló magyar rendszer rendelkezéseit?.
2003. április 8-án a bodzafordulói bíróság Bodzaforduló város javára döntött. A Bikfalvi Közbirtokosság fellebbezett.
Nem leszünk szolgák
Alig járt le a kellemetlen kimenetelû bodzai tárgyalás, május 13-án Dobollóra hívták a közbirtokosság elnökét. Próbálták bevonni a közbirtokosságot a Bodza vidéki magánerdészetbe, ugyanis a megalakuláshoz hatezer hektár erdőre van szükség, s nekik nem volt meg. De hogyan legyen bizalmuk olyanokkal társulni, akik eddig félrevezették, gáncsolták, törvényes jogaikat nem biztosítják? - teszi fel a szónoki kérdést az elnök asszony, hozzáfûzve, a közbirtokosság vezetősége egyhangúlag elutasította a javaslatot: nem leszünk szolgák saját birtokunkon! Megjegyezzük, hogy azóta a szitabodzai önkormányzat megalakította az Erdélyi-Bodza Magánerdészetet, a hiányzó erdőrészt Buz?u megyéből pótolták.
Perek között
A közigazgatásiból polgárivá vált ügyet Bodzafordulón tárgyalták. Az első idézés július 23-ára szólt. Előzőleg, 17-én a közbirtokosság képviselői elmentek az anyagot tanulmányozni, s felfedezték a dossziéban Cîrl?nescu kézzel írott, de be nem iktatott kérését, melyben másolatot kért az anyagról, mint érintett fél, a megyei földosztó bizottság képviselője. Mi keresnivalója a perben a megyei bizottságnak, amikor az a közbirtokosság és a dobollói bizottság között folyik!? Felfedezték, hogy a bodzai bíróság megidézte a megyei bizottságot is. Ám a 23-i tárgyaláson, amint a bírónak jelezték, rögtön kizárta a megyei bizottságot mint illetéktelent. Tiberiu Adrian Virgolici közölte, mivel ő már egyszer döntött a 67,8 hektár erdő ügyében - Bodzaforduló javára -, nem tárgyalhatja ezt az ügyet.
Szeptember 2-án a második tárgyaláson már más bíró fogadta, egy hölgy, aki kijelentette, a közbirtokosság kereset-kiegészítését nem fogadhatja el. Különben a tárgyalást felfüggesztette, mondván, ebben az ügyben már folyamatban van egy másik eljárás. Miközben arról vitáztak, hogy Lokodi Anna egyáltalán nem szeretné az ügyet felfüggesztetni, a bírónő magyarázta, hogy ők nem azt teszik, amit a polgármester mond. Ezt miért mondta? - teszi fel a kérdést Lokodi Anna, aki ugyan gyanúsnak találta az egészet, annál is inkább, hogy az ellenfél meg sem jelent, ám ezt nem említette. Tehát önként keverte gyanúba magát az ítész.
Mindent vissza!
A közbirtokosság többször próbált egyezkedni a dobollói polgármesterrel és Cîrl?nescuval. Hajlottak a kompromisszumos megoldásra, felajánlották, megelégszenek azzal is, ha visszaállítják az 1949-es állapotot, amikor 930 hektár területük volt, noha az egyéni iratcsomók összesítésekor 1192 hektár jött ki, amiből a dobollói és uzoni helyi bizottságok 1096 hektárhoz való jogot igazoltak. Ha szép szóval, vitával, veszekedéssel nem ment, s a bíróságra kényszerítették őket, akkor most már mindent kérnek, amije a Kétág Katonaság Közbirtokosságnak volt, kivéve azt a 354,5 hektár erdőt, amit az 1922-es agrárreform nyomán kisajátítottak - közölte Lokodi Anna. Ha nem hajlottak ajánlatukra, most már a Piliske nevû erdőrészt is kérik, mert az ő telekkönyvükben szerepel, és nem láttak semmiféle bizonyítékot, miszerint kisajátították volna. Ezt az igényt rögzítő kiegészítést nem fogadta el a bodzafordulói bíróság.
A főtitkár ismét csúsztat
A másodfokú eljárás során június 26-án került sor az első tárgyalásra a megyei törvényszéken. Míg Lokodi Anna sorára várakozott, megjelent Cîrl?nescu, egyenesen bement a tárgyalóterembe, s előkérette az ügyet. A feleket nem is szólították a hangosbemondón. A főtitkár letette a megyei bizottság válaszlevelét. A perrendtartási törvénykönyv szerint a válaszlevelet legalább öt nappal a tárgyalás előtt be kell nyújtani. Itt és most ez nem számított.
Ezt az iratot már Horia Grama prefektus írta alá, ám ezt is Cîrl?nescu szerkesztette. Jelzés a lap alján. A főtitkár itt ismét előveszi a keserû emlékû magyar kártyát: a fellebbező által benyújtott dokumentumok arra az időszakra vonatkoznak, amikor Magyarország egy időre önkényesen, azaz jogtalanul elfoglalta Erdélyt, de a felszabadulás után visszahelyezték jogaikba az agrárreform haszonélvezőit.
No, no! Ami a magyar uralmat illeti: a Kétág Katonaság Közbirtokosság területeinek csak egy része került Észak-Erdélybe, nagyobb része Dél-Erdélyben, Romániában maradt, és továbbra is a közbirtokosság tulajdonát képezte. Bizonyíték van erre is. A második világháború után a bodzafordulói erdészet 1946. március 27-i jegyzőkönyvvel átadta a közbirtokosságnak vagyonát, melyet addig kezelt, mégpedig nyereségesen. A dokumentum közli évekre lebontva a mérleget, s a különállás alatti zárszámadást. A jegyzőkönyvet ugyanaz a Nicolae Gotia bodzafordulói erdészetvezető írta alá, aki az 1932-es, a kisajátított területekre vonatkozó parcellázási jegyzőkönyvet. Tehát Cîrl?nescu itt is kegyetlenül csúsztat.
A törvényszéken is Cîrl?nescu az úr?
Múlt kedden került sor a második tárgyalásra. Cîrl?nescu levelet küldött, melyben jelezte, nem vehet részt a tárgyaláson, s kérte, halasszák el. S el is halasztották! Döbbenetes! Itt nem Cîrl?nescu, henem a megyei földosztó bizottság ellen folyik a per. A testület nem csupán Cîrl?nescuból áll, annak tizenhat tagja van, köztük a prefektúra már említett két jogásza, akik egy húron pendülnek a főtitkárral, s akik közül egyiket delegálhatták volna a tárgyalásra. Miért kell megvárni pont Cîrl?nescut? Tapasztalataink szerint másodfokon második megjelenéskor mindenképpen le szokták tárgyalni az ügyet, természetes körülmények között a törvényszéken nem lehet a végtelenségig húzni-halasztani. Ám nem ez történt. El is odázták egy hónappal.
Az erdő a bikfalviaké
Olosz Gergely alprefektust is megkérdeztük az ügyben. A bemutatott okiratok alapján meggyőződését hangoztatta, hogy a Bikfalvi Közbirtokosság jogos 930 hektár területre, melyből 575 hektár erdő. Eddig visszajuttattak 453 hektár erdőt. A 67,8 hektár peres ügyéről szólva Olosz határozottan állítja, az aktákból kitûnik, hogy a terület a bikfalviaké, de ha már az igazságszolgáltatás asztalára került az ügy, reméli, hogy kineveznek egy független szakértőt, aki eldönti, kié a vitatott terület. Bárhogy is dől el a per - ismétli -, a Bikfalvi Közbirtokosságnak még vissza kell kapnia 122 hektár erdőt.
A harcot nem adják fel
Lokodi Anna elmondta, 150 örökhagyó után 222 örökös család érdekeit képviselik. Azzal tartoznak őseiknek, akik nehéz munka árán szerezték a birtokot, s évtizedeken keresztül közös erővel tudtak rajta gazdálkodni, hogy azt visszaszerezzék. Ez kötelességük. Mint ahogy az igazságszolgáltatásnak is kötelessége a törvény szerint és bizonyítékaik alapján jogaiba visszahelyezni a közbirtokosságot.
A közbirtokosság harcát nem egyedül az elnök vívja. Lokodi Anna elmondta, többen segítettek és segítenek: Ábrahám Csaba, Berde Margit, Koréh Zoltán, Molnár Éva, Molnár Gyula, Murkuly Adél, Ráduly Edit, Simon István, Szabó Zoltán Ferenc, Váncsa András, Zsigmond Mária.
Elég volt!
Horia Grama prefektus és Adrian C??unean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke is régóta azzal dicsekszik, hogy Bodza-vidéken 99,9 százalékban ,,teljesítették? a földtörvényt. Akkor ez a 67,8 hektár azt a 0,1 százalékot jelentené? Mert akkor a bodzaiaknak 67 800 hektár terület járna, ami az ország közel egyharmadát jelenti!
Nem hiszem, hogy bármely Bodza vidéki közigazgatási egységnek, egyházközségnek, iskolának, közbirtokosságnak, de a magánszemélyek 99,9 százalékának lehetne még jogos területigénye. Erről Cîrl?nescu és a prefektusi hivatal bőkezûen gondoskodott. Most már állajank le, ne harácsoljanak tovább, s hagyják meg más jogos örökségét!
Szekeres Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép