Kézdiszentlélek kontra KézdivásárhelyRiport: A földviszály első áldozata

2003. szeptember 30., kedd, Archívum 2003–2007

Immár tizennegyedik éve, hogy folyik a pörpatvar, a földháború Kézdiszentlélek és Kézdivásárhely között. Számtalan per, sok elvtelen vita zajlott le az évek során. Mindkét fél a maga igazát hajtogatja. Több mint száz hektár szántóról van szó. 1991-ben az egykori szentléleki tulajdonosok földigénylésüket nem a kézdivásárhelyi, hanem a kézdiszentléleki bizottsághoz nyújtották be, s ez lett a vesztük. Akkor senki nem világosította fel őket. A bíróság, a törvényszék legtöbbször a kézdivásárhelyieknek adott igazat, de a szentlélekiek a Craiován hozott, számukra kedvezőtlen döntés után a pereskedést a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokon újrakezdték. A birtoklevéllel rendelkező városiak az évek során minden pert megnyertek a szentlélekiekkel szemben, akiket kárpótlás kifizetésére is köteleztek. A napokban az egyik szentléleki földtulajdonos, akit beidéztek a kézdivásárhelyi rendőrségre, öngyilkosságot követett el. Már nem tudta elviselni a sok háborgatást, a zaklatást, önkezével vetett véget életének. Még ötvenéves sem volt. Csak egy személy maradt, aki nem mondott le őseitől örökölt földjéről. Elsősorban róla és sorstársai kálváriájáról szól az alábbi riportunk.
,,Én a földet a szüleimtől örököltem?
Kovács Vince 74 éves nyugdíjas kocsmáros: Az 1989-es események után, 1991-ben adták nekünk vissza a földeket, mi pityókát ültettünk bele. Nyolcvannégy ár területről van szó. Egy alkalommal abban az esztendőben ősszel egyik estefelé, amikor kasban vittem a pityókát az utánfutóra, jött egy ember a földhöz, nem is köszönt, és mondta nekem, hogy ez a föld nem a magáé. Kérdeztem tőle, hogy akkor a kié? Azt válaszolta, hogy az övé, megvette Csavar Istvántól. Domokos Árpád volt Esztelnekről. Én azt mondtam neki, hogy ezt a földet én nem vettem, én az apámtól, a szüleimtől örököltem, és igaz, csúful odamondtam neki, elküldtem melegebb éghajlatra. Valószínû, hogy a föld végén Rettegi János lehetett a számomra ismeretlen személy, ő kiáltotta Domokosnak, hogy menjen már, mert a végén kikap. Elment a rendőrségre, és Kézdivásárhelyről ki is jött másnap egy rendőr. A kézdivásárhelyi rendőr egy helybelivel, valami Ionellel jött hozzám, azt azóta máshová helyezték el. Elég az hozzá, hogy írtak ott egy hosszú jegyzőkönyvet románul, amiből én egy hangot sem értettem meg. Egyszer idézést kaptam a kézdivásárhelyi bíróságtól, hogy jelenjek meg a tárgyalóteremben. A tárgyaláson sem Domokos, sem Rettegi nem volt jelen. A bírónő megkérdezte tőlem, elismerem-e a milicistának tett nyilatkozatomat. Mondtam, hogy nem, mivel azt sem tudom, mit írtak, azt is beleírhatták, kérem, hogy lőjenek le. Ez is bekerült a jegyzőkönyvbe. Elég az hozzá, hogy ment az ügy tovább, Domokos és Rettegi belekavarták a pereskedésbe az öreg Csavart is azzal az ürüggyel, hogy tőle vásárolták a földet. Vele pereltettek tovább, ő perelt velem. Egy alkalommal megkérdeztem Csavartól, hogy melyik évben adta el a földet ennek a fiatalembernek. Azt a választ kaptam, hogy ő nem adott el semmiféle földet. Jártunk vagy négyszer a bíróságon. Egy alkalommal azt mondták nekem, hogy az ügy lezárult, többet nem fognak beidézni. Négy évre rá kezdtek ismét piszkálni. A pereskedés nem csak engem, hanem sok más szentlélekit is érintett. Tegnap (szeptember 17-én - I. I. megj.) éppen a szomszédunkban lakó Kovács Ágoston lett öngyilkos, miután aznapra beidézték a föld miatt a városi rendőrségre. A földünk a Nagytónál egymás mellett van. Engem is hívattak, de én nem mentem be. T?ma? Radu altisztnél kellett volna jelentkeznem. Rettegi öt hektár földre tart igényt. Miután a végrehajtó kiküldött az érintetteknek egy jegyzéket, amelyben például nekem négy évre Retteginek kifizetendő kárpótlásként százmillió lejt állapított meg, sokan lemondtak földjükről, és inkább odaadták Retteginek, kiegyeztek vele, csak ne kerüljön sor a kényszervégrehajtásra. Jómagam és a néhai Kovács Ágoston, csak mi nem adtuk oda az őseinktől örökölt földet Retteginek. Idén én learattattam a búzát, és az egyik vejem be is vetette a területet?
A százmillió lejes kárpótlás jogtalan
Simon András magánvállalkozó, Kovács Vince Nagybaconban élő veje: Az öreg Csavar Bárányi Saroltától vásárolta meg a vitatott területet, a rendőrségen létezik egy adásvételi szerződés, majd Rettegi Csavartól vásárolta meg a földet. Erről is létezik adásvételi szerződés. A Rettegi tulajdonában levő területre a telekkönyvi helyrajzi számok nem egyeznek az apósom birtokában levő számokkal. Van valami különbség a 6650 és 6658, illetve a 6287 és 8962 között. Még ha az 1990-es határt vesszük figyelembe, akkor sem lehet vita tárgya az illető föld, mivel a számok teljesen másak. 1991. november 15-i dátummal a kézdiszentléleki földosztó bizottság által kiállított földes bizonylattal azt igazolták, hogy Kovács Vincének ennyi és ennyi területe volt. Most a polgármesteri hivatalnál azt állítják, hogy abban az időben nem készült jegyzőkönyv a tulajdonba helyezésről. Várják, hogyan dől el a per a városiakkal. A végrehajtó által kiküldött hivatalos, pecsétes papírnak köszönhetően a legtöbben megijedtek és lemondtak jogos tulajdonukról, csak hogy ne maradjanak ház nélkül. A felszólításban a végrehajtó nem utal semmiféle végleges bírósági döntésre. A kézdivásárhelyi B?la? Marius 2002. december 5-én postázta apósomnak a felszólítást. A százmillió lejes kárpótlás megállapítása jogtalan, nem szakember végezte a kárfelmérést. A sógoromat is hívatták a rendőrségre, ahol bevallotta, hogy ő vetette be a területet, ő bírta, és neki nincs semmiféle követelése, lemond a földről. Retteginek ő mutatta meg, hol van a vitatott föld. Rettegi azt állította a rendőrségen, hogy ő a földbe befektetett a nyáron, gyomirtózott és mûtrágyázott. Nem tudom, hogy mit lehetett ott gyomirtani, hiszen a föld be volt vetve, meg volt szántva Kovács Vince által.
Meghalt Mátyás király?
Tompos Julianna 74 éves nyugdíjas: Nem mondok semmit, mert úgy laktam mindennel, az igazságot csak az Istennél találom meg. Én tudom, hogy miről van szó, meghalt Mátyás, vége az igazságnak. Én benne voltam a kezdet kezdetén a helyi földosztó bizottságban, a városiaknak külön volt bizottságuk. Akkor abban egyezett meg a két polgármester, hogy a vízkutak fekvése szerint a föld belső fele a városiaké, a külső a szentlélekieké legyen. Balogh Tibor is tagja volt a bizottságnak. A kutaknál kezdtük a mérést. A mi földjeink mindig ott voltak, az soha nem volt a városiaké. 1992-ben Ilyés Ferenc lett a polgármester, elődje Fazakas István volt. Akkor ismét változás történt, azt mondták, ha két ember igazolja, akkor is kimérik a földet. A lényeg az volt, hogy nem szolgáltattak igazságot. Mert nekünk van földünk, csak igazságunk nincs. Engem nem hívattak a bíróságra, mint másokat. Az én esetemben más volt a helyzet, a vejem, miután beültette a földemet káposztamaggal, és meg is mûtrágyázta, bevetették árpával. Elmentem a kézdivásárhelyi polgármesterhez, és Tamás Sándor képviselőnél is jártam. A képviselő azt mondta nekem, hogy ne búsuljak, mert megoldódik az ügy. Hát megoldódott, más ült bele az én földembe! Én nem kaptam semmiféle felszólítást. Török polgármester is fogadott, azt mondta nekem, hogy azé a föld, akinek birtoklevele van róla. Azt válaszoltam neki: polgármester úr, én tudom, hol esik be, akinek pénze van, annak igaza van, akinek pénze nincs, annak csak a szája jár. Azt is mondta, hogy ott kérjem a földet, ahová a kérésemet annak idején beadtam. Kell-e több ennél? Rajtunk, a negyvenkét érintett személyen csak maga a jó Isten tud segíteni, senki más. Már a földviszálynak az első áldozata is megvan, hiszen Guszti azért akasztotta fel magát, mert hívatták a rendőrségre?
A történelem szerint a kézdiszentlélekieknek van igazuk
Tamás Sándor parlamenti képviselő: A földháború kimenetelét ma már nem lehet és nem is szabad politikai kérdésként kezelni, az ügy kizárólag az igazságszolgáltatásra tartozik. Egyrészt azért, mert évek óta húzódik egy még le nem zárt bírósági ügy, másrészt én úgy vélem, az 1991/18-as számú törvény a hibás a kialakult helyzetért, hogy ide jutott a kézdiszentléleki földháború. Ugyanis az első földtörvény azt mondja, hogy a helyi tanácsok adminisztratív területén kell visszaadni a jogosultaknak a földterületeket. Sajnos, a föld elvétele, államosítása után sokat változott a helyi tanácsok közigazgatási területe, így történhetett meg az, hogy kézdiszentléleki, régi tulajdonnal rendelkező emberek területe a kézdivásárhelyi helyi tanács közigazgatási területére esett. Összevontak, arrébb toltak, kiigazítottak, területeket osztottak és faragtak, megalakították a burgonyakísérleti állomást stb. Ezeknek tulajdonítható a mostani áldatlan állapot. A 18-as törvény szerint a kézdivásárhelyieknek van igazuk, a történelmi igazság szerint a szentlélekieknek. Mindezt a 2000/1-es törvény szellemében ki lehetett volna igazítani, csak az a gond, hogy az előző tíz esztendő alatt már kiosztották a területeket a 18-as törvény szerint. Ez egy annyira összekuszált ügy, hogy jogilag csak végleges bírósági ítélet tehet pontot a végére. Még egyszer hangsúlyozom, hogy csak jogilag, hiszen történelmi igazságot sajnos ma már nemigen lehet tenni. A kérdést a burgonyakísérleti állomás földjének kiosztásával lehetne egyféleképpen megoldani. A nyár folyamán az RMDSZ megpróbálta dûlőre vinni, Markó Béla szövetségi elnök és Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter elvi szinten megegyeztek abban, hogy e kérdést megoldják, és a kísérleti állomás területét 245 hektárra csökkentik, s ez kísérletezésre bőségesen elég is lenne, a különbözetet a 607 hektárig pedig a megyei és helyi tulajdonjog-megállapító bizottság rendelkezésére bocsátották volna. Erre el is készült az előzetes dokumentáció, megtörténtek a szükséges jóváhagyások a szakminisztérium részéről, csak éppen nem született meg a végleges határozat, hiszen általunk ismeretlen erők elgáncsolták e lépést. Hogy kik, ó nem lehet pontosan tudni, azt viszont igen, hogy politikai érdekek húzódnak meg mögötte, hiszen az is köztudott, hogy a kísérleti állomás igazgatója nem más, mint a kormánypárt helyi elnöke. Innen már sok mindenre lehet következtetni?
Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép