Az aradi Szabadság-szobor ügyében vajon miért hallgatnak a magyar történészek? Sejtjük, a szakma rangján alulinak és emberi méltóságukhoz méltatlannak vélik, hogy egy súlyos politikai szószegés háza táján ücsörögjenek.
Erdély sokat vitatott történelmének összegezői a magyar megalkuvások és ártalmas kompromisszumok vagy elhallgatások útvesztőiben mégiscsak eljutottak oda, hogy Erdély története I-III., immár nem teljesen ,,vörös posztós? borítójú köteteibe (Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 1986) hatalmas mennyiségû történeti tényanyagot építettek be, és a Transzszilvánia XX. századi történetét tárgyaló fejezetektől eltekintve, a régebbi időkre vonatkozó adattár ma is haszonnal forgatható. 1990 után az erdélyi vonatkozású tanulmányok, monográfiák egész sora jelent meg, sőt, a román történészek közül is szóhoz, illetve közlési lehetőséghez juthattak azok a csoportok és személyek is, amelyek/akik a Ceau?escu-éra kincstári történetírásának hitelességét megkérdőjelezték.
Az aradi Szabadság-szobor kapcsán előbuggyant nacionalista buzgár a román történetírás eme fiatal hajtásának a visszaszorítása.
Ezek a pszeudotörténészek a román kormányfő és államfő 1848-49-hez kapcsolódó hazai és budapesti megnyilvánulásait alaposan ,,előkészítették?, a magyarellenes hangulatkeltés különösen a réteglapokban vagy a provinciális kiadványokban tetőzött. Ennek eklatáns példája az erdélyi magyarság körében jól ismert Raul ?orban tiszteletbeli igazgatóságának égisze alatt megjelenő Timpul. A Ion Iliescu budapesti hivatalos látogatását megelőző augusztus végi, szeptember eleji számban Adrian Riza lapigazgató jegyzi Egy nagy misztifikáció címmel azt az irományt, amelyben azt állítja, hogy ,,az aradi emlékmû nem a Szabadság Szobra?. Ebben a pszeudológia vonzáskörében fogant írásban 1848-49 kapcsán ,,a magyar lumpenarisztokráciáról? olvashatunk, és nem csekély meglepetésünkre azt is megtudjuk, hogy Brissot francia forradalmár értékelése szerint ,,Horea forradalmában a Nagy Francia Forradalom és az Amerikai Forradalom eszméivel találkozhatunk, az erdélyi valah parasztok követelései az új európai szellem megnyilvánulásai voltak?. Aki valamit is tud a Horea-féle parasztlázadásról, az igencsak elcsodálkozhat ezen a merész történelmi átfestésen, s az sem lepheti meg, hogy ugyanebben a lapszámban az Aradra tervezett Egyesülési Emlékmû - amelynek megépítéséhez a Raiffeisen Bank aradi fiókjánál megnyitott folyószámlán már gyûl a pénz - a dákoromán kontinuitás eszméjét tárgyiasítva a Brâncu?i Végtelen oszlopának magasságába emelkedik.
Ugyanez az írás a magyar ,,negyvennyolcas mozgalmat reakciósnak?, az aradi Szabadság-szobrot a ,,13 tábornok emlékmûvének? minősíti, ennek visszahelyezését ,,bizonyos magyar körök kitartó románellenes provokációjának? tartja.
Ha ez egy elszigetelt magánvélemény lenne, a bolond likból? mondást mormolva legyinthetnénk. De ezt az ,,érvelést? átveszik a vidéki lapok, amelyek még rátesznek minderre egy-egy ganézó szekérre valót, és mindent összegezve kiderül, hogy az 1848 szeptemberétől az osztrák szoldateszka és a pópák által felbujtott, Európa legreakciósabb hatalmának zsoldjába szegődő, a (nem csak magyar) forradalom és szabadságharc ellen fegyveresen fellépő, a Nyugati-Érchegységben a tömegmészárlásokat véghezvivő, falvakat felperzselő, Nagyenyed és vidékének magyarságát elpusztítók valának a ,,forradalmárok?.
Egyed Ákos akadémikus említett köteteiben külön fejezetben, román és osztrák forrásokra alapozva bizonyítja be a 40 000 román kiirtása újra felkapott ,,elméletének? valótlan, költött voltát. Adrian Riza arról sem hallott és olvasott, hogy az 1848-ban meghirdetett közteherviselés következményeként milyen helyzetbe került az erdélyi románság.
Az aztán mindennek a teteje, hogy a magyar szabadságharcot és forradalmat meggyalázó elméletek államfői diskurzusokban köszönnek vissza.
A magyar kormányzati politikusok bólogatnak. A történészek pedig hallgatnak.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.