Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésén Adrian N?stase minden kétséget kizáróan azzal a szándékkal mondotta el beszédét, hogy Románia küllemét elfogadhatóvá kozmetikázza e nemzetközi szervezet szemében, mely az uniós csatlakozásig azt a köldökzsinórt jelenti, ami az országot a kontinenshez köti. Fontos tehát, hogy itt jól álljon mind a román állam, mind pedig az éppen uralgó párt szénája, nehogy a megítélést olyan foltok árnyékolják be, mik alaposan megnehezítenék az uniós csatlakozás ,,diadalmasnak? mondott, de távolról sem problémamentes menetrendjét.
Természetes, ha miniszterelnökünk szinte agyba-főbe dicsérte az általa kormányzott országot, olyannak állítván be, mely akár példát is mutathatna bármelyik tagországnak. Na nem gazdasági diadalokból, hanem a sajátos demokráciaépítés útján. Persze, miniszterelnökünk jó diplomata, s azért annyira csak visszafogta magát, hogy a romániai demokrácia csaknem másfél évtizedes, ,,sokoldalúan fejlett? tapasztalatait egyelőre csak a keletebbre fekvőknek, Moldáviának, Ukrajnának és Oroszországnak ajánlotta föl megvételre. Kétlem, hogy lenne rá vevő, ám a példamutatás ,,kényszere? mindig is jellemző volt a román diplomáciára, főleg akkor, ha tudták, hogy az ajánlgatott mintáik kérgét senki nem kapargatja meg, hogy megnézze, mi is lakozik a belükben.
A strasbourgi parlamenti közgyûlés gyér érdeklődést tanúsító résztvevői viszont igenis megvakargatták a román demokrácia diadallal mutogatott mintáinak felszínét, s immáron szinte sztereotipnek mondható kérdésekkel okvetetlenkedtek miniszterelnökünknek: hogyan oldotta meg Románia a cigánykérdést, milyen a román többség és a romániai kisebbségek viszonya, hogyan alakulnak a kétoldalú román-magyar kapcsolatok? A föltett kérdések nagyobb hányada mind-mind igazi csemegének, magas labdának számított miniszterelnökünk számára, s fölényes magabiztossága akkor hágott a zenitre, ha a ,,magyarkérdésre? terelődött a szó. A romániai magyarság jogbiztonságát tényleg egész Európa számára példa értékûnek tartja, csak azt nem szereti, tûrheti el a romániai hivatalosság (s persze, a közmondásos román nemzeti érzékenység!), ha ,,magyarjai? enklavizálódni akarnak, autonómiásdit játszanak. Azt nem, nem, soha?!
Bármilyen jó diplomata legyen Adrian N?stase, azt azért vétkes feledékenységgel negligálja, hogy a mai európai úriemberek hiszékenységére egyre kevésbé lehet alapozni, a tényeket, az igazságot mind nehezebb elfödözni. Mert amikor paritásos elbírálást kér a romániai magyarok és a magyarországi románok számára, akkor mindig akad immár egy szőrszálhasogató, aki megkérdezi, hány román is él Magyarországon, s hogyan kerültek azok oda, aztán azt is tudni véli, hogy ott valamiféle kisebbségi önkormányzatok is mûködnek, jól-rosszul, de mindenképpen etnikai alapon, s egyáltalán az ,,enklávéknak? minősített autonómiák az interetnikai megbékélés eszközeivé válhatnak a jövő Európájában.
Ahová oly szorgalmatosan, lihegő alázatossággal, de mindig azzal a hátsó gondolattal igyekszik Románia, hátha megtarthatja a kisebbségek feje fölött gazdálkodó (garázdálkodó) nemzetállami jellegét és mentalitását, s az idők végezetéig úgy adhatja el a világnak ,,sajátos demokráciáját?, mint a térségbeli létezés egyedüli alternatíváját.
Pedig most is értésére adták miniszterelnökünknek, hogy az unió egyszer majd a ,,kisebbségek uniója? lesz, ha kontinentális arányokban gondolkodunk.
Sajnos, ez messze van még, s bajosan konturálódik. De egyszer így lesz?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.