Intelligens emberek nem tartanak haragot. Ha van is köztük nézeteltérés, azt nyíltan megmondják, félreteszik a sértődöttséget, s a kölcsönös tolerancia szellemében igyekeznek békében élni. Különösen fontos a békés együttélés, ha szomszédokról vagy szomszédos államokról van szó, hisz a közmondás szerint is a rossz szomszédság török átok.
De nézzük meg, miben is kell megbékélnie Romániának és Magyarországnak egy létesítendő megbékélési park útján? Az utóbbi időben egyebet sem hallunk a két kormány részéről, mint azt, hogy a két ország viszonya sohasem volt olyan jó, mint most. Gyakran látogatják egymást, mosolyognak, koccintgatnak, vadászgatnak együtt. Medgyessy Péter és Kovács László Adrian N?staseval együtt ünnepelte meg Románia nemzeti ünnepét, december elsejét, annak emlékére, hogy Magyarországnál nagyobb terület került Románia fennhatósága alá. N?stase együtt poharazgatott Medgyessyvel Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán. Aztán minden maradt a régi. Ígéretek, szép szavak, időhúzás, hazudozás, szószegés, bérencek felbérelése, hogy az ígéreteket helyben vagy formai hibákra hivatkozva megakadályozzák. Ennek a hinta-palinta politikának lett áldozata az aradi Szabadság-szobor is akkor, amikor minden formaságnak eleget téve elkészítették a talapzatát és kialakították a környezetét. Ekkor tették fel a már jól ismert, ezerszer eljátszott, már untig hallott, képtelen lemezt, hogy a Szabadság-szobor sérti a románság nemzeti érzékenységét, és a szabadságharc idején a két nép a barikád más-más oldalán állt. De hát melyik oldalon álltak a románok? Nem az elnyomók oldalán? Nem a szabadságukért harcoló magyarok ellen fordultak? Nem ők kezdték az öldöklést Abrudbánya környékén? Kinek van oka haragudni? És nem ők azok, akik semmit sem valósítottak meg a gyulafehérvári kiáltványból, és a magyarságnak 85 év után is ezek megvalósításáért kell küzdeniük?
A kérdéseket tovább sorolhatnám, de minek? Ha olyan jó a viszony, miben kell megbékélni? És hogyan lehet azt egy parkkal megvalósítani? A Szabadság-szobornak holmi égi meszelők között semmi keresnivalója nincs. Vagy a tervezett helyre állítják egyedül, vagy sehova. A történelem majd elhozza a kellő pillanatot, amikor a méltó helyére kerül. A békének pedig nem a parkokban, hanem az emberi szívekben és agyakban kell megtörténnie.
Ha a Drakula-park terve nem sikerült, tegyük fel, hogy a felemás kijelentésekből kiindulva elkészül az a bizonyos megbékélési park. Mi történik azután? Visszaállítják a magyar egyetemet Kolozsváron s a magyar orvosit Marosvásárhelyen? Visszaadják az elkobzott épületeket, erdőket, földeket? Lesz magyar autonómia? Elismernek nemzetet alkotó népcsoportnak? Megszûnnek a helyi basáskodások és gáncsoskodások? Megszûnik az állandó gyûlöletkeltés a magyarsággal szemben, ami ma is a parlamentbe jutás egyik ütőkártyája? A megbékélés szellemében majd román és magyar zászlók lengnek a magyarlakta területek intézményein? A prefektus és a román képviselő Kovászna megye érdekeit fogja képviselni?
Ha lesz megbékélési park, javasolom, hogy oda a Bukarestből érkezett fehér mágia királynőit alkalmazzák intézőknek. ?k azt állítják, hogy meg tudják szüntetni a gyûlölködést, és fel tudnak oldozni minden átok alól. No, hát itt a megoldás. Oda kell delegálni a fél parlamentet, élén C. V. Tudorral, az új taggal, Pruteanuval egy hónapos fejtágításra.
A németek és franciák évszázadokon át gyilkolták egymást, aztán jött két bölcs politikus, akik azt mondták, hogy ebből elég, ezután éljünk békességben. Hát ennyiből állt az egész, mert az ellenségeskedést a politikusok csinálják, és ők oldhatják meg a békességet is, mert a népek között nincs ellenségeskedés és békételenség.
Nem csináltak megbékélési parkot, sőt, a vitatott területen van az EU fővárosa, Strasbourg, ahol a franciák németül, a németek meg franciául beszélnek, és nem dől össze ettől a világ.
Ha a román politikusok a jövőben is a szószegés politikáját folytatják, akkor nem megbékélési parkot, hanem egy siratófalat kell felállítani, ahova visszajár időnként siratni a régi otthonát e politika miatt eltávozott vagy eladott sok százezer szász, zsidó, magyar és román is.
Fazakas Mihály
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.