Az aradi Szabadság-szobor körül kialakult feszültségek ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) még nem érdemes megszakítania az együttmûködést a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (SZDP) - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szervezet ,,belső parlamentjének? is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén. Az SZKT úgy döntött továbbá, az RMDSZ nem támogatja a nemzeti tanácsok létrejöttét.
Markó Béla beszédében az SZDP-hez fûződő viszony sorsáról és a romániai magyarok egységének fontosságáról fejtette ki véleményét. Az RMDSZ elnöke megállapította: megérti azokat, akik azt mondják, azonnal szakítani kell a kormánypárttal. De éppúgy megérti azokat is, akik szerint nem lenne szabad elhamarkodottan felrúgni az együttmûködést, mert az árthat az erdélyi magyaroknak, és rossz lehet egész Romániának is. Ezt a helyzetet éppen azért alakították ki a kormánypárton belüli és kívüli szélsőségesek, hogy lefékezzék egész Romániának Európa felé való haladását - hangoztatta Markó Béla, aki ezért nem javasolja a szakítást. ,,Ma még bízom abban, hogy nem irányváltás, hanem kitérő volt az, ami történt, és van annyi tartalék az RMDSZ és az SZDP közti együttmûködésben, hogy vissza tudjunk térni a helyes úthoz? - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Ennek szellemében fontosnak tartotta a romániai magyarok egységét. Markó emlékeztetett, hogy a romániai magyar közösséget a múltban is megosztotta számos kérdés, de egyvalamiben mindig egységes volt: magyarként akart megmaradni, és most is közös célokat kell megoldania.
A kormánypárthoz fûződő viszony és a romániai magyarok egységének fontossága most különösen összefügg egymással, miután az RMDSZ-SZDP megállapodásban rögzített román kötelezettségvállalás ellenére nem sikerült október 5-én köztérre helyezni az aradi Szabadság-szobrot. A kormány a szobor felállítása helyett egy ,,megbékélési park? egyelőre még körvonalazatlan ötletével állt elő. Ezért javasolják többen is az RMDSZ soraiban, hogy döntsenek arról: nem kellene-e felmondani az SZDP-vel kötött egyezséget.
A szövetségi elnök beszédében sorra vett minden szempontot, amely segíti a mérlegelést. Felsorolta az együttmûködés eddigi eredményeit, emlékeztetve: megoldották a felekezeti oktatás ügyét, sikerült megfelelő formában szabályozni az anyanyelvhasználat jogát, beindult a kétnyelvû feliratok elhelyezése a vasútállomásokon, rendeződött a brassói Áprily Lajos és a szatmárnémeti Hám János Líceum helyzete, kormányhatározat született a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar nyelvû beiskolázási számairól, megnyitották a Sapientia egyetem harmadik évét, letették a marosvásárhelyi Campus alapkövét, aláírták a ,,státustörvény? alkalmazásáról szóló román-magyar megállapodást, s immár több ezer romániai magyar családnak eljuttatták a húszezer forintos oktatási támogatást.
Hirtelen megerősödött azonban a román nacionalizmus, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett - hangoztatta a szónok. ,,Ez az egyetlen kérdés éppen akkora súllyal bír a mérleg egyik tányérjában, mint az összes többi? - mondta Markó. Szavait Adrian N?stase miniszterelnökhöz és a kormányzó párthoz intézte, amely megtûr soraiban szélsőségesen nacionalista demagógokat is, köztük a magyarellenes uszításairól híres Adrian P?unescut. Az RMDSZ elnöke szerint N?stase nagy hibát követett el, hogy engedett pártja magyarellenes politikusainak, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos magatartással pedig a románok megsértették a magyar közösséget. A szövetségi elnök szerint ez a kormánypárti diskurzus ,,talán visszafordíthatatlanul kikezdte? az RMDSZ és az SZDP kapcsolatait. ,,Miniszterelnök úr, rossz üzlet eldobni a magyarok szavazatait a szélsőséges nacionalisták voksai ellenében, amelyeket egyébként úgysem fog megszerezni? - fogalmazott Markó. Szerinte az SZDP-nek és Adrian N?stasénak mielőbb választania kell ,,a Romániát Európához közelítő virágzó román-magyar kapcsolatok? és az olyan ötletek között, amelyek a Szabadság-szobor darabokra szedését és Magyarországra küldését javasolják.
,,Nem érdekel, hogy az ön mûvelődésügyi miniszterének tetszik-e a szobor vagy sem. Nekünk tetszik. Nekünk is jogunk van szobrokat emelni ebben az országban. Aradon, a Tûzoltó téren. És nem feltétlenül egy román szobor kíséretében, mivel a Megbékélés Parkjának ötletét csak akkor támogatjuk, ha nem ellenkezik a mûvészi követelményekkel és a történelmi igazsággal. Mit szólnának önök, ha elkezdenénk szétszedni Mihai Viteazul vagy Avram Iancu szobrát, és megpróbálnánk külön összerakni a lovat és az embert? Ugye, hogy ez szentségtörés? Nos, ez a mi álláspontunk is? - fogalmazott Markó Béla.
Az alkotmánymódosítás megszavazását és a romániai magyarok egységének megőrzését szorgalmazta a felszólalók nagy része a szövetségi elnök politikai beszámolóját követő vitában. Markó már a beszámolóban kemény hangon bírálta azokat, akik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakítására törekszenek az RMDSZ jelenlegi politikája ellenében.
Borbély László ügyvezető alelnök az RMDSZ-SZDP megállapodás fenntartása mellett szólt, amely például a jövő évi költségvetésben 250 milliárd lejes többletet jelenthet a magyar közösségek számára. Ezzel szemben Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azt javasolta: az RMDSZ mondja fel a kormánypárttal kötött támogatási megállapodást. Vekov Károly kolozsvári parlamenti képviselő szerint az RMDSZ e ,,megalkuvó? politikája zsákutcába juttatta a szövetséget. Úgy vélte: véget kell vetni az ,,elvtelen politikának?, az Operatív Tanács mondjon le, és adja át helyét a ,,tiszta szívû, elkötelezett embereknek?. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő testületének soros elnöke felszólított mindenkit, hogy ne akadályozza, hanem segítse az SZNT és az EMNT megalakulását. Kijelentette: ezek a majdani tanácsok nem kívánnak külön jelölteket indítani a következő választásokon. Markó Béla a vitában elhangzottakra válaszolva kifejtette: a szövetségen belül adottak a békülés feltételei.
Az SZKT úgy döntött, az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, megpróbálják megosztani a magyarok közösségét. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem csatlakozhatnak az olyan autonomista kezdeményezésekhez, mint a SZNT vagy az EMNT. Az SZKT döntése szerint a különböző autonómiaformák létrehozása az RMDSZ programjának szerves része, és ,,bárki, aki alternatív politikai szervezeteket kíván létrehozni országos tanácsok megalapítása ürügyén, az RMDSZ politikai egységét veszélyezteti és a román nacionalisták érdekeit szolgálja, ugyanakkor csökkenti a szövetség esélyét e célkitûzés megvalósítására?.
(MTI-Mediafax-mol)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.