Nemzet-nemzetiség: Miért nem szavazom meg az alkotmánymódosítást

2003. október 14., kedd, Archívum 2003–2007

Az RMDSZ-propaganda szerint, aki NEMET mond október 19-én, az A RÉGI ALKOTMÁNYRA mond igent. Mert: ezekkel a változtatásokkal - ha nem is értünk el mindent - mégiscsak jobb lesz (valamicskével) az alkotmány. Hajrá, mind menjünk el szavazni! - így az egyre erőteljesebb kampány. Mert a magyarság érdeke, hogy ezek a változások érvénybe lépjenek. Mert ugye majd, ahol sokan vagyunk, szóban is és írásban is használhatjuk a nyelvünket. És a törvényszéken magyarul is védhetjük magunkat. (Majd ingyenes fordítót biztosítanak nekünk. Még az is megeshet, a magyar ügyésznek és a magyar bíráknak lefordítják románra a mi magyarul megtett vallomásunkat, hogy majd amit ők románul mondanak, mert a tárgyalás nyelve azért csak román marad, ha kérjük, visszafordítják nekünk magyarra.) S ezáltal majd hivatalossá válik a magyarnyelv-használat - riogatnak rájuk jellemző nagy kétszínûséggel a nagyromániások. És hogy egyházi iskoláink is lehetnek majd alkotmányosan, nem úgy, mint eddig, csak úgy, ahogy. Kétségtelenül, vívmányok ezek. Úgy is mondhatjuk: diadalt jelentenek az RMDSZ alkotmánymódosító harcában, hiszen ha érdekvédő szervezetünk elégedetlen lenne az eredménnyel, nem kampányolna oly nagy hévvel az igenünkért.
És én mégsem fogom megszavazni a módosításokat, mert az is benne az RMDSZ-propagandában, hogy nem az alkotmányra, s nem is arra, amit nem sikerült elérni (pl. hogy Románia ne nemzetállamként határozza meg magát), hanem csak az új paragrafusokra szavazunk... Azért mondok nemet, mert elégedetlen vagyok ezekkel a módosításokkal. Tulajdonképpen igazán előrelépést, nemzeti közösségünk elismerésében, jogaink biztosításában áttörést egy sem hoz ezek közül. Mert nézzük csak meg. Vannak megfogalmazások, melyek igyekeznek eleget tenni az európai elvárásoknak? Mint pl. hogy ,,Az állam, az alkotmányos demokrácia keretében, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom megosztásának elve alapján szerveződik.? Ez így is helyes. Vagy: ,,A feleknek joguk van egy méltányos igazságszolgáltatáshoz és elfogadható (rezonábilis) időben megoldott perekhez.? Hogy ez a méltányosság és rezonabilitás nálunk miként fest, hogy miként válik el Romániában a politikumtól az igazságszolgáltatás, jól példázzák azok a koncepciós perek, melyek egytől egyig a magyarokat sújtották 1989 decembere óta (lásd rendőrlincseléses perek, a marosvásárhelyi pogrom utáni büntetések). Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy Romániában diszkrimináció, súlyos etnikai megkülönböztetés van divatban, ami ellen nem védenek a fenti paragrafusok. És hiába, hogy ,,a szabadságvesztés büntetése nem lehet csak büntetőjogi természetû?, ahol kell, ott van büntetőeljárás, ami csak egyre nem figyel - ha erre politikailag szükség van -: az igazságra. Igaz ugyan, hogy négyévenként megválasztják ,,a Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságjogainak védelmére?, de hogy ezzel megszûnik-e a diszkrimináció, ebből sem derül ki.
Ám folytassuk a tallózást: ,,Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása.? Nesze semmi, fogd meg jól! ,,Az állam elismeri és biztosítja bármely személynek az egészséges és kiegyensúlyozott ökológiájú környezethez való jogát.
Az állam az ezen jog gyakorlásához szükséges jogszabályi keretet biztosítja.
A természetes és jogi személyek kötelesek környezetüket védeni és javítani, ápolni.? Megint csak hangzatos szöveg! Szólam, amit meg kellene tartalommal tölteni? ,,Valamennyi állampolgár számára a gazdasági szabadság (vállalkozás szabadsága) biztosított. Ez feltételezi, a törvényeknek megfelelően, a gazdasági tevékenységhez való szabad hozzáférést és ennek a tevékenységnek a szabad gyakorlását.? Ismerjük ezt is. Csakhogy a ,,gazdasági szabadsággal? elsősorban nem mi tudunk élni. Ezért folyik gyors léptekben a szülőföldünk gyarmatosítása, ami ellen ez az alkotmány semmiféle garanciát nem biztosít.
És az sem elegendő számunkra, hogy ,,a közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik?. Amit egyik törvény decentralizál, azt a másik - a prefektusi intézmény, melynek a magyar többségû megyékben missziós küldetése is van - visszacentralizálja.
Az RMDSZ-propaganda nagy eredményként lobogtatja az anyanyelvhasználatot biztosító paragrafusokat. Idézzük hát az erre vonatkozó szövegeket.
,,Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jelentős részarányban vannak, biztosított az illető nemzeti kisebbség nyelvének szóban és írásban történő használata, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban, szerves törvény előírásainak megfelelően.? A Székelyföldön és ott, ahol többséget alkotunk, jóval többre lenne szükségünk. Arra, hogy az anyanyelvünk hivatalossá, második államnyelvvé váljon, hiszen itt, ezen a földön őshonosak vagyunk. 1918 óta diszkriminált a nyelvünk, ezt a diszkrimináltságot kellene megszüntetni s visszaállítani a természetes állapotot. És ehhez kapcsolódik a másik paragrafus is: ,,A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy az alaptörvényben előírt feltételeknek megfelelően anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságok előtt.? Részleges vívmány ez is. Valahol a felszínen lebeg. Még a gyulafehérvári ígéretek szintjét sem éri el.
Az oktatásra vonatkozó eredmények is vékonykák.
,,Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben előírt feltételeknek megfelelően állami, magán- és felekezeti egységekben zajlik.?
Ennyi. És hol van a jogunk arra, hogy iskolákat állíthassunk, hogy autonóm oktatásunk lehessen ,,az óvodától az egyetemig?? És a kulturális autonómia? És a területi autonómia? Miniszterelnökünk épp most nyilatkozott Strasbourgban, hogy nem ért egyet az ,,etnikai alapokon álló? autonómiával. És teheti, mert az alkotmány sem ért egyet ezzel. Így hiába, hogy egyik-másik kiegészítésnek van pozitív kicsengése is, én mégsem érthetek egyet ezzel a módosítással. Vagy csak ennyi módosítással. S ha meg is szavazza a többség, nekünk a NEM-mel azt kell kifejeznünk, hogy ha már alkotmányosdit játszunk, nem csak egy pici javításra van szükségünk. Hanem gyökeres módosításokra. A mi NEMÜNK nem a régi alkotmányra IGEN, ahogy ezt beállítják kudarcot vallott sikerpolitikusaink, akik kimondatlanul ugyanúgy tudják, mint minden ép ésszel gondolkodó magyar, hogy ez az alkotmánymódosítás nem diadal a mi számunkra. Csak hát ezt nem mondhatják ki, mert tiltja a paktum, s mert ha kimondanák, be kellene ismerniük ezzel saját gyengeségüket, eredménytelenségüket. Inkább vállalják a szégyenletes kulisszaszerepkört, mint az általuk képviselt nemzet ügyéért való megalkuvás nélküli harcot.
A mi nemünk azt jelenti, hogy többre tartunk igényt, és ezt a világ tudomására hozva harcolunk azért, hogy végre szülessenek meg azok a módosítások is, amelyek visszahelyezik jogaiba az 1918 óta jogfosztott nemzetünket.
Gazda József
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-10-14: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta