Amint arról már beszámoltunk, Kovászna megyében a tehénállomány 9 százalékának ellenőrzik a tejtermelését, és ez a csekély arány nem tudja kifejezni az egész megye állományának genetikai képességét. A megyei egyesület feltett szándéka az ellenőrzött állomány növelése. Erre kértek segítséget az osztrák szaktanácsadóktól, hiszen kétséges, hogy a gazdák hajlandók fizetni a szolgáltatásokért.
Az osztrák szakemberek szerint a gazdák meggyőzését helyi gyûléseken és a sajtó útján, a tejkontroll előnyeinek népszerûsítésével kell kezdeni. Második lépésként ki kell nevezni egy szakemberekből álló csoportot, amely megyeszinten kidolgozza a nemesítési stratégiát, és ezt a nemesítési hivatal beleegyezésével bemutatja a szakminisztériumnak. A szükséges pénzösszegek biztosítása végett járható út lenne az ország összes fajbikatartó és szaporítóanyagot előállító központjával (SEMTEST) való kapcsolatfelvétel, hiszen Ausztriában is ezen állomások segítik nagy összegekkel az egyesületeket a tejkontroll és a törzskönyvezés elvégzésében, Németországban pedig ingyenesen végzik el az ellenőrzést.
Ausztriában az is általánosan bevett szokás, hogy a tesztelés alatt álló fiatal vagy a már tesztelt bikákat nem adják el az állomásoknak, csak szerződéses alapon átadják használatra, az állomás pedig az eladott ondó értékéből pénzt juttat vissza az egyesület számlájára. Az osztrák szakemberek szerint az ország minden bikaállomásával fel kellene venni a kapcsolatot, és kiegyezni, kipuhatolózni, hogy melyik mennyit lenne hajlandó segíteni, és az elkövetkezőkben attól vásárolni az ondót. A beszélgetések során az is kiderült, hogy az egyesületek vezetői nehezen szánják el magukat a lépésre, mindenki a tejkontroll és a törzskönyvezés magánosításának törvényét várja. Meg nem erősített hírek szerint a jogszabály rövidesen megszületik, így a nemesítő feladatok az egyesületek hatáskörébe kerülnek, s az állami támogatást is ők kapják. Az osztrák szakemberek ugyanakkor javasolták, hogy az egyesületek vonják be a közösségi életbe a beondózó szakembereket, ami helyi szinten egy szolgáltatói szerződés megkötésével a legcélszerûbb. Továbbá jó lenne, ha a beondózók képviselője mindig jelen lenne a megyei képviselet gyûlésein. Az is megoldás, hogy az egyesület megalakítja saját szakcégét (ez már régóta tervezett, elemzett megoldási lehetőség) a beondózókat pedig alkalmazzák.
Ausztriában egyébként a beondózók külön egyesületet hoztak létre. Az osztrák szakemberek szerint merészség kell a változtatáshoz, s nem azzal kell kezdeni, hogy miért nem lehet megoldást találni. Úgy látják, nálunk egyelőre az egyéni érdek erősebb a közösséginél. A magánérdek természetesen Ausztriában is erős, de nem lép át bizonyos határokat. A háromszéki embernek, idegennek tûnhet az a gondolat, hogy közülük való gazda végzi a tejkontrollt, de a megfelelő személy (,,akivel meg lehet inni egy sört is? - Jutz) hamar eloszlathatja az idegenkedést.
Ausztriában a tejkontrollrendszer már nyolcvan éve mûködik, az egyesületi tagok egyharmada szívvel-lélekkel az egyesületi élet híve, egyharmaduk az előnyök (állatárveréseken való részvétel, olcsóbb ondó, információ) miatt tagja, egyharmaduk a családi hagyományok miatt nem adja fel ezt a minőséget.
Az egyesületi alapszabályzat egyébként nem korlátozza a gazda piaci tevékenységét. A tejszerződéseket legkevesebb négy-öt évre kötik meg a felvásárlóval. Kezdetben az egyesület kis tejfeldolgozókat létesített, ahonnan a friss sajtot eladták a köztes felvásárlóknak. De ez mostanra elavult megoldásnak bizonyult, ezért a tagok értékesítési szövetkezeteket hoztak létre, ahol az egyesületi tagok mindannyian részvényesek. A tejtermelés kis százaléka a gazdaságból közvetlenül is eladható, de ehhez is tejkvótát kell szerezni, s az állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.
Megtudtuk azt is, hogy az uniós gazdának egy sor rendelkezést kell betartania ahhoz, hogy hozzájusson a mezőgazdasági támogatásokhoz. A tizennyolc jogszabály közül az osztrák szakemberek a következőket említették: a vadmadarak védelmét, a talajvíz tisztaságának megőrzését, a környezet- és talajvédelmet, a talaj nitrátokkal és nitritekkel való szennyeződése elleni védelmét, a vadvédelmet, az állatok megjelölését és nyilvántartását, a marhahús megjelölését, a növényvédelmet célzó törvényt. Ugyanakkor alapkövetelmény a gazdák mezőgazdasági szakképzettsége.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.