Periszkóp: Nemzeti célok, nemzeti egység

2003. október 16., csütörtök, Archívum 2003–2007

Magyarországon 1956. október végén viszonylag rövid idő alatt megfogalmazódtak a nemzeti célok. A reformerektől korábban távol állt az események ilyen fordulata. Módosították tehát álláspontjukat a felkeléssel kapcsolatban, Donáth és Losonczy a Központi Vezetőség 26-i ülésén már mint nemzeti demokrata mozgalomról beszélt.
Az alatt a néhány nap alatt (október 23-28.), amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az utcán zajló eseményeket, úgy is kezelték a felkelőket, lövetett rájuk - és ebben készségesen kiszolgálta az ÁVH. Az irántuk érzett ellenszenv ezekben a napokban tetőfokra emelkedett: a rádiónál (23-án) és a parlamentnél (25-én) történtek ezt csak fokozták. Emiatt is sok helyen levetették az egyenruhákat és más katonai, rendőri vagy civil ruhát öltöttek fel. Az ávéhások ,,átöltöztetése? javában folyt, de ez nem akadályozta meg őket, hogy fegyvereiket használják.
1956. október 28-ra virradóan a Politikai Bizottság rendkívül fontos döntést hozott. Ugyanezen az éjjelen dolgozták ki a Katonai Bizottság tagjai (Fehér, Czinege, Földes) a katonai hatalomátvétel tervét. Ezek között az intézkedések között nem is az a legfontosabb, hogy a Központi Vezetőség megszûnt, és hat főből álló pártelnökség alakult (Kádár, Münnich, Kiss Károly, Apró, Szántó, Nagy személyében), hanem az, hogy a szovjet küldöttekkel, a nagykövettel való egyeztetés után a magyarországi eseményeket többé nem ellenforradalomnak, hanem forradalomnak és szabadságharcnak nevezték. Gerőt, Hegedûst, Batát, Pirost Moszkvába szállították. Majd 13.30-kor tûzszünetet rendeltek el. Végül 17 óra 25 perckor Nagy Imre az ország népéhez intézett beszédében bejelentette:
- az október 23-i eseményeket nemzeti és demokratikus jellegûnek tekintik
- amnesztiarendeletet adnak ki
- bevezetik a Kossuth-címert
- március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítják
- rendezik a béreket és a normákat
- megszüntetik az erőszakos szövetkezetesítést
- tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatok kivonásáról
- megszüntetik az ÁVH-t.
Ekkor ezekben a kérdésekben - úgy tûnt - Nagy Imre bírta a pártvezetés és az SZKP támogatását, mindenekelőtt pedig megnyerte a nemzet bizalmát. Az ÁVH megszüntetésével kapcsolatban Münnich másnapi hivatalos bejelentése rendkívüli hatású volt, hiszen kevés olyan család akadt, amelyiket ne ért volna sérelem az ÁVH részéről.
Bár Nagy Imre szeretett volna ezen a ponton - félúton - megállni, mégis az október 28-i fordulattal bebizonyította: a kommunista pártban töltött évtizedek nem ölték ki belőle a demokráciára való hajlamot, a nemzeti érzést, a független gondolkodást. Nem múlt el azonban minden veszély. Hiszen változatlan erővel folytatta munkáját az a csoport - Földes László, Kovács István, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Hazai Jenő, Gyurkó Lajos -, amely sem a katonai hatalomátvételtől, sem a kormány megbuktatásától nem riadt vissza.
A fővárosban megalakult a Magyar Értelmiségi Forradalmi Bizottság. Ez fogta össze az Újságíró- és Írószövetséget, a Petőfi Kört, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottságot. Másnap csatlakoztak hozzá a Történettudományi Intézet, a Történeti Társulat és az egyetemi történeti kar képviselői. Tízpontos emlékiratuk fontos fejezete, hogy mind a jobboldali, mind a baloldali fordulat lehetőségét elutasították. Az emlékirat mérsékeltnek tekinthető, és akárcsak Nagy politikai elképzelése, messze kullogott a nemzeti követelések mögött. Szó volt a munkástanácsokról, igazi szakszervezeti érdekképviseletről, általános és titkos választásokról, a szabad jelöltállításról, de nem szerepelt benne a többpártrendszer, a szovjet csapatok kivonulása és a semlegesség. Nagy még így is mérsékletre intette őket: ,,a forrófejûségnek egyszer és mindenkorra legyen vége?. Ezen a napon támadást intéztek a Széna téri felkelők ellen. A IX. kerületben is agyonlőtték a foglyul ejtett szabadságharcosokat.
29-én a Szabad Nép címlapján a Kossuth-címerrel jelent meg. A szovjet csapatok valóban megkezdték kivonulásukat, de a Kilián laktanyánál és vidéken több fegyveres és halálos áldozattal járó összecsapásra került sor. A Széna téri fegyveresek kilátásba helyezték a fegyverletételt, illetve belépésüket a nemzetőrségbe, a kormánynak az októberi eszmékhez ragaszkodó fegyveres testületébe. A hadsereg forradalmi bizottsága szintén támogatásáról biztosította a kormányt.
A Deák téri rendőr-főkapitányságon, a hadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok a Rákosi-rendszerben több évet ült Király Béla vezetése alatt - helyettese Kopácsi Sándor rendőrezredes lett - megalakult a Forradalmi Katonai Bizottság. Nagy Imre pedig székhelyét a Pártközpontból a Parlamentbe helyezte át, jelezve, hogy ezentúl az országot a kormány és nem a párt irányítja.
Nagy Imre újabb lépéséhez egy Moszkvából jött esemény, az SZKP-nak a Pravda október 30-i számában megjelent Nyilatkozata szükségeltetett. Azt, hogy már megjelenése pillanatában érvénytelen volt, nem sejtették Magyarországon. Éppen ellenkezőleg. Igazolva látták lépéseik helyességét. A Nyilatkozat szerint a Szovjetunió az összes állam békés egymás mellett élésének, barátságának és együttmûködésének elvét vallja, az ,,összes államba? beletartozott Nyugat-Európa és Amerika is. ,,Ami a szocialista országok és a Szovjetunió külkapcsolatait illeti, azt csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás tiszteletben tartásának, az állami függetlenségnek és szuverenitásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik. A szovjet kormány kész megvitatni a többi szocialista ország kormányával azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak további fejleszését és erősítését avégett, hogy kiküszöbölje a gazdasági kapcsolatokban a nemzeti szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve megsértésének bármiféle lehetőségeit.
Ezt az elvet ki kell terjeszteni a tanácsadókra is. Ismeretes, hogy a Szovjetunió az új társadalmi rend kialakulásának első időszakában a népi demokratikus országok kormányainak kérésére bizonyos számú szakembert - mérnököt, mezőgazdászt, tudományos dolgozót, katonai tanácsadót - küldött ezekbe az országokba. A szovjet kormány az utóbbi időben több ízben felvetette a szocialista államok előtt tanácsadói visszahívásának kérdését.
A szovjet kormány a szocialista országok kölcsönös biztonságának céljából kész megvizsgálni a Varsói Szerződésben részt vevő többi szocialista országgal az illető országok területén tartózkodó szovjet csapatok kérdését. A szovjet kormány e tekintetben abból az általános elvből indult ki, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő egyik vagy másik állam csapatainak elhelyezése a Varsói Szerződésben részt vevő valamely más állam területén a szerződés összes tagállama között létrejött megegyezés alapján történik, és csakis annak az államnak a beleegyezésével, amelynek területén az illető állam kérésére a csapatok tartózkodnak.
A szovjet kormány szem előtt tartva, hogy a szovjet alakulatok további magyarországi tartózkodása ürügyül szolgálhat a helyzet fokozottabb kiélesedésére, utasítást adott a katonai parancsnokságnak, hogy vonja ki a szovjet alakulatokat Budapestről, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja. Ugyanakkor a szovjet kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság kormányával és a Varsói Szerződésben részt vevő más államok kormányaival a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról.
A népi demokratikus Magyarország szocialista vívmányainak védelme az adott pillanatban a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és az egész dolgozó magyar nép legfőbb és szent kötelessége.? Még egy utolsó egyeztetés Mikojánnal és Szuszlovval, és Nagy Imre délután 14.30-kor a rádión keresztül tudatta a magyar néppel: haladéktalan tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatok kivonásáról, és az 1947-es koalíciós pártok életre hívásával megszûnik az egypártrendszer.
Érdemes itt idézni a Nagy Imréhez közel álló Lőcsei Pál Nagynak szóló, október 30-i Nyílt leveléből: ,,Október 23-án, azon a felejthetetlen délutánon elkezdődött fővárosunkban a magyar munkásság és ifjúság demokratikus nemzeti forradalma. És Ön ahelyett, hogy ennek a mozgalomnak az élére állt volna, megtorpant és zavarba jött. Hat nap kellett ahhoz, hogy elismerje: egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom született. De hat nap is kevés volt ahhoz, hogy világosan és félreérthetetlenül megmondja a véleményét: ki vagy kik kérték a szovjet hadsereg beavatkozását a magyar nép nemzeti felkelésének elnyomására? Saját szememmel láttam a minisztertanács szovjet katonai segítséget kérő határozatának szövegét, és ezennel tanúsítom, hogy ez alatt nincs ott az Ön kézjegye. Miért hallgat erről, és miért nem mondja meg nyíltan, személyre szólóan, hogy kik juttatták a belháború véres útjára országunkat? És miért nem mond véleményt a forradalom annyi más kérdéséről, a népszuverenitás megteremtéséről, jelenlegi választási rendszerünk gyökeres megváltoztatásáról? hogy miként képzeli el a nyugalom és a rend helyreállítása után demokráciánk átalakítását igazi népakarat alkotmányos rendjévé?
Tegnap aggódó százezrek kérdezték a pesti utcán ácsorgó acélóriások láttán: mikor? Mikor lesz teljes összhang a kormány ígérete és a pesti valóság között, mikor tûnik el az utolsó idegen katona is a magyar szabadság vérrel szentelt fővárosából? Nemzeti szabadságunk serege Budapesten és vidéken a rend és nyugalom óhajával, de egyszersmind a teljes függetlenséget akaró, nagykorúvá nőtt nemzet türelmetlenségével várakozik. Szeretné, ha ennek az érzésnek Nagy Imre lenne a megszólaltatója. Szeretné, ha Ön olyan szenvedéllyel és eltökéltséggel küzdene a nemzeti méltóságunkat helyreállító egyezmény azonnali valóra váltásán, amilyen férfias és önfeláldozó e sereg a megpróbáltatások súlyos óráiban. (...)?
(részlet a Forradalom és szabadságharc Magyarországon címû kötetből)
Lipcsei Ildikó
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép