ÁlláspontKözélet: Miért szavazom én meg az alkotmány módosítását?

2003. október 17., péntek, Archívum 2003–2007

Először is azért, mert a jelenlegivel nem értettem egyet, tehát én is következetes vagyok.
Másodszor azért, mert meggyőződésem, hogy az alkotmányt módosító törvény minden egyes pontja jobb, mint az, amit változtat vagy kiegészít.
Harmadszor, mert igaz ugyan, hogy nem tartalmazza a ,,nemzetállam? kifejezés törlését, de meg sem erősíti azt, hiszen egyáltalán nem szól róla, sőt, több cikkelye révén hatalmas réseket üt az eddigi központosított, parancsuralmi, etnokrata szemléleten.
Negyedszer azért, mert tudom - és ha nem tudtam volna, a Románia tízéves Európa tanácsi tagságának tiszteletére tartott parlamenti ünnepi gyûlésen a külföldi meghívottak mindenike elmondta -, hogy az az ország, melynek állampolgárai vagyunk, csak akkor lehet európai uniós tag, ha alkotmánya összeegyeztethetővé válik ezzel a tagsággal.
Ezek az észérvek, de - bevallom - sokkal nagyobb súllyal esnek latba az érzelmiek:
Ha a katonai szolgálat alkotmányos kötelezettségének eltörlésére gondolok, nem tudok nem emlékezni arra, hogy hány magyar gyermeket aláztak meg távol szülőföldjüktől, és nemcsak az elmúlt nyolcvan esztendőben, hanem egész történelmünk során. Nem tudok nem emlékezni, hogy a székelység, bár katonanép volt, hányszor lázadozott a rá rótt katonai terhek ellen. Nem tudok nem emlékezni azokra a kiskatonákra, akiket már nem láttak viszont élve rokonaik, akiknek még a temetését is szigorúan figyelte a mindenkori hatalom. Meggyőződésem, hogy az, akinek ez eszébe jut, mert valaha felkavarta egy-egy ilyen eset, vagy nem akarja, hogy családtagja, szerelme ilyen helyzetbe kerüljön, az nem tehet mást, mint igennel szavaz a kötelező katonai szolgálat eltörlésére.
Parlamenti irodámba sokan jöttek be idősek, fiatalok problémájukkal, elpanaszolván azt a megaláztatást, amikor egyik vagy másik hatóság előtt nem tudták elmondani bajukat, mert azt románul kérték tőlük, ők pedig nehezen fejezik ki magukat azon a nyelven, magyar nyelvû papírjaik mellé hivatalos fordítást kért tőlük az intézmény vagy a bíróság, és nem volt pénzük azt kifizetni. Sokan jogorvoslatért sem fordultak, mert nem tudnak jól románul. Hiszem azt, hogy akinek minderről tudomása van, az csak igennel szavazhat egy olyan törvényszövegre, amely lehetőséget teremt arra, hogy minden hivatalban és az igazságszolgáltatás minden formájában, szóban és írásban használni lehessen az anyanyelvet, mert erre alkotmányos garancia van.
Sok szó esik a kettős állampolgárságról, de valahogy minduntalan megfeledkeznek azok, akik ezt követelik, hogy a jelenlegi alkotmány nem teszi lehetővé azt, hogy az állami hivatalokba kettős állampolgárokat alkalmazzanak, hogy választásokon induljanak kettős állampolgárok, sőt, ha a tanügyi káderek jogállásáról szóló törvényt szigorúan értelmezzük, tanárok sem lehetnek. Aki ezt tudja, és őszintén akarja, hogy az erdélyi magyarság úgy nyerhessen kettős állampolgárságot, hogy abból ne származzon kára, az igennel kell hogy szavazzon arra a módosításra, amely ezt lehetővé teszi.
Szülők és gyerekek százai élnek bizonytalanságban minden tanév kezdése előtt, mert nem lehet tudni, hogy milyen beiskolázási számmal és milyen szakokkal indul abban az évben egyik vagy másik felekezeti oktatási intézmény. Lehet nem igennel szavazni arra a cikkelyre, amely végre lehetővé tenné e kérdés törvényi rendezését?
Az ötvenes években emberek ezreit vitték el, tartották fogva évekig, volt, aki bele is halt fogságába anélkül, hogy akár vádat emeltek volna ellene. Ez a jelenlegi alkotmány szövege szerint is bekövetkezhet. Ezért gondolom én, hogy fontos az: ne az ügyész, tehát a vádló, hanem a bíró döntse el, szükséges-e valakit előzetes letartóztatásba helyezni, hogy ennek időtartama maximum 30 nap lehet, és a meghosszabbítások sem haladhatják meg összesen a hat hónapot, ha nem sikerült összeállítani a vádiratot.
Meggyőződésem, hogy gazdasági fejlődésünk egyik mozgatórugójává válhat egy székelyföldi fejlesztési régió. Ezért van szükség arra az alkotmányos kitételre, mely szerint az állam garantálja az európai normáknak megfelelő regionális gazdasági fejlesztést.
Végül, de nem utolsósorban ,,van egy álmom?: az Európai Parlamentben, ahol az egyik hivatalos nyelv a magyar, 2008 után, ha esélyünket el nem játsszuk, és a jelenlegi erőviszonyok maradnak fenn, 30 román képviselő mellett 29 magyar (abból 3 erdélyi) dönt közös sorsunkról, egy olyan Európa sorsáról, melynek valamennyien egyenrangú állampolgárai vagyunk.
Van még egy olyan okom is, amely érzelmi és észérv is egyaránt: tudom, hogy amennyiben ez az alkotmánymódosító törvény megbukik, a Nagyrománia Párt vezetőit meg lehet arról győzni, hogy támogassanak olyat, amelyből az anyanyelv-használati jogokat, a felekezeti oktatást kiveszik, és amely nem szüntetné meg a katonai szolgálat kötelezettségét. Az Európai Unióban pedig az anyanyelvhasználat és felekezeti oktatás hiányát nem fogják rajtunk számon kérni. Aki mást állít, az vagy nem ismeri a jelenlegi tagállamok létező, illetve az unió készülő alkotmányát, vagy hazudik.
Én tehát elmegyek és igennel szavazok a jelenlegi alkotmányt módosító törvényre, de természetesen tisztelem azokat is, akik nemmel szavaznak, mert:
- nem értenek egyet a magántulajdon garantálásával
- nem értenek egyet az anyanyelvhasználat jogával a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban
- nem értenek egyet azzal, hogy a kettős állampolgárságúak állami alkalmazottak lehessenek
- nem értenek egyet az alkotmány módosításával, mert az közelebb visz Európához.
Márton Árpád
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép