In vivo X. orvoskongresszusA gyermektelenség mint pusztító népbetegség

2003. október 18., szombat, Archívum 2003–2007

Az In vivo mozgalom X. orvoskongresszusának résztvevői szerint a rendkívül alacsony gyermekvállalási kedv tekinthető a magyarság népbetegségének. Az illyefalvi KIDA-központban tegnap tartott szakmai megbeszélésen hazai és magyarországi orvosok erről tanácskoztak.
Egy évtizeddel ezelőtt a közvetlen kapcsolattartás érdekében kezdeményezte dr. Horváth Szabolcs, a budapesti Szent Rókus Kórház (a sepsiszentgyörgyi megyei kórház testvérintézménye) osztályvezető főorvosa és dr. Réti Miklós, a ceglédi városi kórház főorvosa a kongresszussorozatot. A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, a Pest megyei önkormányzat és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága szervezésében tizedik alkalommal tartanak In vivo orvoskongresszust. A magyar nemzetet különösen sújtó népbetegségek vizsgálatának szentelt szakmai megbeszélésen dr. Réti Miklós összehasonlította Magyarország jelenlegi népességmutatóit az 1920-1930-as adatokkal, akkor évente 270-280 000 élve születést jegyeztek, jelenleg alig 100 000-en születnek évente az anyaországban. Ennek oka elsősorban a magyar nép lelkében keresendő - vélekedett ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője.
Szerinte a magyarságnak nincs elég életcélja és nincs elég hite, lelki bajai pedig testi bajokat szülnek. A megmaradást, a demográfiai haladást az orvosi mûszereltség fejlődése sem viheti előbb - hangsúlyozta dr. Albert István, a rendezvény szervezőbizottságának tagja.
Kovászna megyében 1990-ben volt a legtöbb terhességmegszakítás (egy év alatt 7000), 1992-97 között volt a legalacsonyabb a természetes szaporulat (mindvégig negatív értékû), majd öt évig a zérós szint közelében jegyezték, 2003-at a megye ismét negatív szaporulattal zárja - ismertette előadásában dr. Deme Judit megyei közegészségügyi igazgató. Elmondta, Háromszéken az elhalálozás betegségokai tekintetében a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetnek, második helyen (előbbi egyötöde) a rákos daganatokat jegyzik.
Az erdélyi egészségügy sajátos betegségének nevezte a magyar orvoshiányt dr. Kikeli Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora. Elmondta: 1989 előtt az engedélyezett alacsony beiskolázási számok miatt generációs hiány keletkezett. Az 1989/90-es tanévet csupán 19 magyar elsőéves hallgatóval indították, jelenleg 130-an végeznek a hatodik éven, de 60 százalékuk egy névtelenül kitöltött kérdőívben jelezte, hogy határon kívül szeretné kezdené szakmai pályafutását.
A délelőtti előadások legracionálisabb eszmefuttatása Szabadfalvi András Globalizáció és a magyar egészségügy címû előadásában hangzott el, aki szerint a szociális biztonságnak napjainkban piaci dimenziója van. A gyógyszerpiacról elmondta, Magyarországon az 1960-as, ?70-es években 1200 törzskönyvezett gyógyszer volt, jelenleg számuk 7000, míg Olaszországban 4000. Szabadfalvi szerint a kormányok felelőssége az ilyen jellegû globalizációs torzulások megállítása, amiről nem csak beszélni kell, hanem tenni is érte.
(fekete)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép