Mind a két értelemben igaz a Fotosmartonosra illesztett jelző: dombon trónoló közös temploma 601 m magasan fekszik a tenger szintje fölött, és a 400 lelkes ikerfalu arról is híres, hogy megőrizte lelki épségét, a szülőföldhöz és egyházhoz való ragaszkodását, tiszteli múltját, és emléket is állított őseinek. Református lelkei mellett negyedszáz katolikus él a faluban. Fotos és Martonos 1899-ben alkotott közigazgatási szempontból önálló települést Fotos néven. Régen is lakott volt ez a hely, földje kőeszközöket, kőbaltát és az erősdi mûveltség tárgyi emlékeit őrizte meg a maiak számára. Azóta azonban sok víz folyt le az Olton. Az ikerfalu lakói hetente azért fohászkodnak az Úrhoz, hogy valamivel jobbra fordítsa a jövőt.
Milyen itt a jelen?
Mennyit az Úr adott
Népes a határ. Az októberi áldott nap sugarában könnyebb a répaszedés. Van még répaféle a határban, kevéske krumpli, levágatlan kukoricaszár. Késői sarjú is itt-ott - bár a jószág már rég járja a határt. A fotosmartonosi ember nem háborog az aszály pusztítása miatt, alázattal veszi tudomásul, hogy ,,amennyit az Úr adott, azzal meg kell elégednünk?.
- Még jéggel is sújtott minket a Fennvaló. Pásztában pusztított a határban - mondja a kukoricaföldjén répát szedegető 72 éves Balló Sándor. - Ne, milyen zöld ez a föld, mert esőt kapott, s mind most kel ki a szárazság idején alvó gabona! Búzából nálunk csak féltermés lett. Nagy szerencsénk volt a Magyarországról hozott örökzöld nevû pityókával, mert jó termése lett. Sajnos, az őshonos magból vetett hazainak nem, és romlik is. Hogy milyen a hozama? Ki kell számítani: egyik termelőnek 70 árnyi területen másfél vagon lett...
Itt is gond az állatok kiteleltetése. Gyengén lett széna, a sarjú sem volt sokkal jobb. Becses kóst sok tej- és hústermelő számára a kizöldült tarlóról lekaszált biomassza. Még most is jelentős állatállománya van a két településnek, napi több mint félezer liter tejet szállítanak a sepsiszentgyörgyi Covalact feldolgozóüzemének.
Erdő vagy legelő?
A 109 hektár területtel rendelkező erdő-közbirtokosság gondjai felől Porzsolt Károly községi képviselőt kérdeztük. Közel fél évszázad alatt, a múlt rendszer idején a közbirtokosság régi legelője beerdősödött, de azelőtt legelő volt, ma újra az.
- Apellátának nincsen helye - szögezi le Porzsolt Károly. - Bár nekünk erdő jobban dukált volna. Az iratcsomót rég beadtuk, és várjuk, hogy mérjék, vagyis adják vissza ezt a legelőt a nagyobb méretû községi legelő területéből. Igaz, ezt csak a jövő nyáron lehet majd értékesíteni, a tagság azonban méltán várja, hogy ennek a közös legelőnek a jövedelméből osztalékban vagy valamelyes legeltetési kedvezményben részesülhessen.
Valamennyivel jobb a helyzet a református egyház erdővagyonának esetében. Az eklézsia vezetése kézhez kapta a 30 hektárnyi erdőbirtokára vonatkozó térképet az erdőgondnokságtól, ígéret is elhangzott, hogy visszamérik, kijelölik az erdőjussot. Arról azonban, hogy milyen erdőre van kilátás, az egyház képviselője nem tudott tájékoztatni. Az önkormányzatnál kapott információk szerint a parcellát 45-50 éves vegyes erdő borítja.
Igyártó László polgármestertől érdeklődtünk a fotosmartonosi magánerdők helyzete felől. Tájékoztatása szerint a parcellák egy része a Sugás erdőgondnokság, más része a kézdivásárhelyi erdőgondnokság területén van. Az előbbi övezetbe eső igényléseket már jóváhagyták az illetékesek, utóbbiról folynak a tárgyalások, folyamatban van a visszajuttatás megoldása.
Van-e juss a költségvetésből?
Jogos a fotosmartonosiak kérdése. A válaszadásra ugyancsak Igyártó Lászlót kértük fel.
- Két képviselője van a falunak a tanácsban, Elekes Levente lelkész és Porzsolt Károly. ?k is kell hogy tudják, költségvetési alapokból kijavíttattuk az önkéntes tûzoltók szertárát, s mert több martonosi idősebb embernek gond volt a tejet Fotos tejcsarnokához vinni, megkezdtük a martonosi egykori mázsaház javítását, hogy megfelelhessen egy tejcsarnok előírásainak. Javítási munkálatokat végeztünk a falu felé tartó bekötőúton, s örömmel közlöm, hogy a jövő évi programban benne van ennek a szakasznak a teljes feljavítása is.
- Szó volt már tanácsülésen arról is - egészítette ki Porzsolt Károly képviselő -, hogy mielőbb ki kellene javíttatni az iskola udvarán levő egykori tanítói lakást, ahol megfelelő körülményeket lehetne teremteni egy multifunkcionális előadóterem vagy klub számára, fogadószobát berendezni az önkormányzat kiszállásainak biztosítására.
Templom a dombtetőn
A két falut elválasztó magaslatról teljes panorámában bontakozik ki Alsó-Háromszék és az Oltfej kapuja. Ide építtetett magának templomot 1821-ben a gyülekezet. Harangtornyában egy mûkincs értékû, 1794-ben öntött harang hívogatja a népet és siratja el a holtakat. Sepsiszentgyörgyön Kiss János harangmívesmester készítette. A templomkertben 1998-ban emeltek emlékmûvet a szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékére.
A több mint háromszáz lelkes református gyülekezetet t. Elekes Levente pásztorolja, aki elmondta, hogy javítás előtt áll templomuk, s a napokban várják az asseni holland alapítvány küldöttségét, amely már hosszabb ideje segíti a gyülekezetet. Élénk az egyházi ifjúsági tevékenység ebben a lelkes és jó hangulatú gyülekezetben Incze Hunor negyedéves teológiahallgató és Vitályos Ágnes szintén negyedéves valláspedagógiai hallgató (mindketten az ikerflu szülöttei) lelkiismeretes munkája eredményeként.
In memoriam Berde Sándor
Régebb megfogalmazódott már: emléktáblát kellene hogy állítson a faluközösség Fotos jeles szülöttjének, a fiatalon elhalt Berde Sándor (1856. júl. 18.-1894. okt. 13.) református teológiai tanárnak, egyházi írónak.
- Mikor ölt testet ez a terv? - tettük fel a kérdést a tiszteletesnek.
- Nem mondtunk le mi erről. Jövőben lesz Berde halálának kerek, 110. évfordulója. A helybeli iskola óhajtaná felvenni a nevét, mi pedig egy emlékplakettet szándékozunk elhelyezni a templomban. Mindezekhez azonban, mondanom sem kell, valamelyes pénzalapot kell összekovácsolnunk.
A 38 éves korában elhunyt Berde Sándor teológiai tanulmányait Bécsben, Nagyenyeden, Jénában és Berlinben végezte. 1890-től lett a nagyenyedi teológia tanára. Cikkei és tanulmányai az Egyházi és iskolai szemlében és a Protestáns közlönyben jelentek meg. Síremléke a nagyenyedi temetőben van, szülőháza még áll Fotosban. Az ő lánya volt a neves írónő, Berde Mária (1889-1949), valamint a festőmûvész és néprajzi író Berde Amál (1886-1976). Ha az egykori szülőházat is emléktábla jelölné, Fotos igazából a magasban lenne...
Hogy lesz-e iskolai névadó Fotosban, ahhoz már nem fér kétség. A lelki-szellemi magasban élő ikerfalu elemi iskolájában Vitályos Irma tanítónő fogad, aki 33 évi pedagógusi gyakorlatot mondhat magáénak. Megfelelő körülmények között tanítanak az iskolában, rend és meleg van az osztályteremben. Főleg ezt a kis intézményt segítette és segíti még most is az említett holland alapítvány. Az is öröm, hogy van gyermek az iskolában. A tanulók szülei írásban kérték a megyei tanfelügyelőséget, hogy nevezzenek ki Fotosban még egy tanítónőt. Ottjártunkig válasz még nem érkezett.
És a Balássyak?
Az Elekes tiszteletessel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a református parókia egykori jeles lelkészének, Bartha Lajosnak a lányát, Bartha Bertát Fotosmartonos akkori ,,címzetes igazgató tanítója?, bágyi Balássy Gyula (1856-1920) vette feleségül. Balássy Benedek Elek barátja és levelezőtársa volt, sok száz fotosmartonosi gyerek oktatója, aki többek között kosárfonásra is tanította csemetéit. Fia, Balássy Kálmán (-1946) orvos volt, lánya, Balássy Mária (1900-1994) tanítónő, aki Árapatakon Csulak Magdával együtt gyûjtötte és mentette a falu népmûvészeti örökségét, a híres árapataki keresztszemeseket. Mindketten árapataki tanítónők voltak. Balássy Mária jó barátságban volt Benedek Elek lányával, Benedek Flórával. Apja Benedek Elekkel való gazdasági tárgyú levelezését a kisbaconi emlékháznak adományozta. Nővérével, a tanítónő, gyógyszerész, fotómûvész és filatelista Balássy Jolánnal (1894-1989) - szintén Fotos szülötte - ezüst úrvacsorai kelyheket ajándékoztak a fotosmartonosi és a sepsiszentgyörgyi, akkor Olt utcai református egyházaknak. Balássy Jolánt barátság fûzte Szentmihályiné Szabó Mária (1888-1982) írónőhöz. Levelezésüket a múzeumban helyezték el. A Balássy család minden tagjáról a Háromszék Memento rovatában Kisgyörgy Benjámin (1940-2002) emlékezett meg. Általuk is a magasban volt Fotosmartonos, szomorú, hogy családi kriptájukat a sepsiszentgyörgyi temetőben megbolygatták. Fotos szülötte volt a jogász, teológus és szakíró Porzsolt Benjámin (1816-1865). Ezt a családot, mely ma is él Fotosban, belső barátság fûzte a Balássyakhoz.
*
Délután éles nyugati szél söpört át az Oltfej kapuja fölött. Esőt hozott a falu határára, a csapadékra éhes és már szépen zöldülő őszi vetésre, a jövő évi kenyérre.
A családi házak kertjeiben, szélárnyékban még virít az ősz. A szivárvány minden színében ékeskedtek a könnyen elhaló dáliák, de helyüket, halottak napjának közeledtére emlékeztetve, lassan elfoglalták már a bimbóba szökkenő krizantémok.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.