1.
Háromszék
a hírek keresztútján
Háromszék, igaz, kis kitérővel, a Budapest-Rodostó távolság feleútján található. A két irányból érkező hírek is itt találkozhatnak, és ezek felerősíthetik vagy gyengíthetik egymást. Ha utánagondolunk, nem is ,,kitérő? a jelzett úton Székelyföld délkeleti csücske, mert, képzeljük el, mit tudnánk mi Rodostóról, ha nincs Zágon és nincs Mikes Kelemen, ha nincs képzeletbeli Édes nénénk? Magyar, osztrák és francia meg török levéltárakból tudhatnánk meg ezt-azt Rákócziról, a Nagyságos Fejedelemről, és Mikes nélkül elképzelhetjük, milyen történelmi portré alakulhatott volna ki a korról és embereiről, ha nincs Leveleskönyv.
A rodostói-kárpát-medencei hírek háromszéki összefutására két esemény teremtett és szolgáltatott alkalmat:
1. Beder Tibor, a Gyalogosan Törökországban könyv szerzője hosszabb ideig tartó törökországi kutatómunka után most érkezett haza a Márvány-tenger partjáról, és egyhetes székelyföldi látogatásra magával hozta Hayrullah Yiöitbasi professzort, aki Szegeden doktorált, felesége huzamosabb ideig volt budapesti vendégtanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, s aki évek óta magyarságtémákat kutat, s ezen belül három esztendeje foglalkozik a törökökhöz legközelebb álló magyar népcsoport, a székelység históriájával.
2. Október derekán Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei önkormányzat kezdeményezésére széles körû nemzeti összefogásra utaló tanácskozást hívtak össze a rodostói Magyar utca romba dőlt Mikes-házának újjáépítése végett. A tanácskozást Alföldi Albert, a megyei tanács alelnöke, a Mikes-ház és a rodostói Magyar utca más objektumai felújításának kárpát-medencei összehangolója vezette, Szickné Tóth Kornélia a Rodostó Alapítvány elnökeként volt jelen, a megbeszélésen részt vett Kiss József, Zágon polgármestere, a tanácskozáson a Háromszéki Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesületet Szollár Lajos, az egyesület kecskeméti tagja, a megyei munkaerő-hivatal közgazdász aligazgatója képviselte.
A rodostói Mikes-ház Tekirdag referenciaépülete
A kecskeméti tanácskozás az országhatárokon átnyúló széles körû nemzeti összefogásra épül, ez az évek hosszú sora óta szorgalmazott elvi alap, amire a múlt évben romba dőlt Mikes-ház ráépülhet. A Tekirdag (Rodostó) magyarországi testvérvárosában tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az épület azon a jelenleg üres telken, a Magyar utcában áll majd, ahol Mikes Kelemen egykori lakóháza állt. A ház felépítési költsége mai árakon számítva 50 millió forintra becsülhető, ,,de a majdani épület ennél hatványozottan nagyobb anyagi és eszmei értéket fog képviselni? - idézi az MTI a Bács-Kiskun megyei önkormányzat alelnökének megállapítását. Alföldi Albert: ,,az építkezésnek jelenleg pénzbeli akadálya nincs, a háznak legkésőbb 2005. december 31-ig el kell készülnie?. Közlése szerint a magyar állam a telket tulajdonba, esetleg bérleménybe veszi. Az ehhez szükséges húszezer dollár kifizetésére a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi államtitkársága már konkrét ígéretet tett.
A megyei tanács alelnöke beszámolt arról, hogy ,,a ház terveit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Nemzeti Múzeum restaurátorai díjmentesen készítik el, továbbá számos alapítvány - közöttük a határokon túli magyarok szervezetei - már felajánlást tett mind anyagi, mind szakmai segítségre?. Szickné Tóth Kornélia, a Rodostó Alapítvány elnöke a Mikes-házat a Magyar utcában majdan felépülő komplexum első épületeként jelölte meg. A távlati tervekben ugyanis szerepelnie kell a Mikes-ház szomszédságában még fellelhető romos, illetve ,,összeomlás előtt álló? Bercsényi-, Forgách- és Kőszegi-ház felújításának. Ezeknek az épületeknek a dokumentációja megtalálható, ezek alapján rekonstruálni lehet az épületek eredeti formáját. A többi, a Fejedelem számûzetése idején épült - előbb 24, majd 48 - lakóház tervrajza nincs meg, hiányzik az ugyancsak elpusztult magyarok templomának a dokumentációja is.
Kiss József zágoni polgármester ugyancsak a kecskeméti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a zágoniak biztosítják a Mikes-ház újjáépítéséhez szükséges faanyagot, díjmentesen rekonstruálják a rodostói Mikes-ház fából készült szintjeinek hasonmását, és ezt a helyszínre szállítják. A magyar hatóságoktól a munkavállalási engedélyek megszerzését, a kinti szakmunka elvégzéséhez szükséges anyagiak biztosítását kéri. (Az MTI-közleményben tévesen jelent meg az a kitétel, miszerint kiutazási vízumra lenne szükség, a román állampolgárok vízumkötelezettség nélkül utazhatnak Törökországba.) A polgármesteri bejelentés, ami szerint Zágon román lakossága is egyöntetû támogatással állt a Mikes-ház felépítésének terve mellé, hisz Mikes Kelement ők is a község szülöttének tekintik, kedvező fogadtatásra és elismerésre talált a kecskeméti tanácskozás résztvevői körében.
Alföldi Albert kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy Rodostó polgármesterével, a főkonzullal és a kormányzóval néhány héttel ezelőtt szervezett eszmecsere alapján úgy látják, hogy Tekirdag vezetősége és a török kormány szintén támogatóan áll az ügy mellett. Tudomásuk szerint a rodostóiak pályázni fognak uniós forrásokért a teljes mûemléki negyed rekonstrukciójára, amelyhez a Mikes-házat referenciaépületnek szánják.
Kiss József zágoni polgármester magyarországi támogatást kért, hogy a rodostói Mikes-házhoz hasonló épületet Zágonban is felépíthessenek. A kérés, természetesen, a szakdokumentáció elkészítésére és a ház rendeltetésszerû mûködéséhez szükséges berendezésekre és felszerelésekre vonatkozik. Bizonyos források alapján tudni véljük, hogy a magyarországi támogatók között nem kisebb személyiség, mint Szili Katalin, az országgyûlés elnöke is ott található.
Egységes kádenciára
mozdulva?
,,Feledhetetlen emlékünk a 2000. év és ennek októbere - írtuk egy esztendővel ezelőtt -, amikor a tengerparti modern parkban, a Vezérlő Fejedelem, II. Rákóczi Ferencnek a török állam állíttatta monumentális szobra szomszédságában felavattuk Mónus Béla budapesti szobrászmûvész térplasztikai kompozícióját, a háromalakos Mikes-szobrot, amelyet a zágoni Mikes-tölgy vihartépte hatalmas ágából faragott a mûvész. Az ünnepség megható eleme volt, amikor a Kemal Atatürk nevét viselő rodostói gimnázium tanulói török népviseletben magyar táncokat táncoltak, virágénekeket és kuruc dalokat énekeltek tökéletes magyar akcentussal és hangképzéssel. Ezzel a momentummal már csak az ért föl, amit Osman Tabakról, Rodostó polgármesteréről meséltek az emlékmû leleplezése után a tiszteletünkre adott fogadáson. A polgármester úr ugyanis személyesen vezényelte le az emlékmûállítás utolsó fázisát. Nem engedélyezte, hogy erőgépek caplassanak végig a park gyepén, mondván, hogy a parktervező kertészek hiába tüntetik el a nyomokat, a dinoszauruszszerû gépek nyomát a fû színe úgyis jelezni fogja. Munkásokat fogadott, a markos férfiak kézbe vették a tonnás szoborelemeket, s egy ,,ho-rukk?-szerû polgármesteri vezényszóra, mint egy egységes kádenciára mozduló százlábú lény, féltalpalatnyit előbbre léptek a férfiak. Rodostó ama városnegyede ünneplőbe öltözött, török és magyar zászlók díszítették a parkot, a Rákóczi Múzeum épületét, s ne csodálkozzunk, ha a török lányok és legények szépen énekelnek magyarul: ott-tartózkodásuk idején Kecskeméten is gyakorolták, az alföldi várossal régi kapcsolatokat ápolnak, s egyébként is Törökországban Kodály-módszerrel tanítják az éneket és a zenét.?
A téma a hazai olvasó számára ismerős lehet, a történetet hasonló ,,tálalásban? lapunk is közölte. Az előbb idézett sorokat magyarországi közlésre szántuk, hogy a Márvány-tenger partján lakók és a Kárpát-medencében élők, a törökök és a magyarok mai egymásra találásának egy mélyen emberi históriai mozzanatát rögzítsük és a kapcsolatépítés példájaként magunk és mások elé állítsunk. A felkért lap szerkesztősége az írást közlésre alkalmatlannak vélte, és válaszra sem méltatta. Valószínû, az alábbi szövegrészhez hasonló megfogalmazások miatt:
,,Idei utunk egyik alapvető célkitûzése a rodostói Magyar utca Mikes-házának a felújításában való részvállalás. Orbán Viktor magyar kormányfő 2000-ben hivatalos látogatáson vett részt Törökországban. Ennek emlékét leglátványosabban a rodostói tengerparti parkban elhelyezett márványtábla jelzi. Egyébként itt található a Göncz Árpád köztársasági elnök látogatásának emlékére elhelyezett hasonló nagyságú és formájú márvány emlékjel is. Ezen a látogatáson megállapodás született, melyet Rodostó polgármesteri hivatalában, az illetékes kulturális felügyeleti hivatalok és az érdekelt alapítványok meg egyesületek betéve idéznek: a török állam megvásárol négy régi házat a Magyar utcában (akkor még romosan, de állt a Mikes-ház - S. L.). Köztük a Mikes Kelemenét és a Bercsényi uramét, ezeket a magyar állam bérbe veszi meghatározott időszakra - negyven-ötven év -, a saját költségén felújíttatja és kulturális turisztikai rendeltetésûvé alakítja. Ebbe kerülne egy Mikes-emlékmúzeum - a mostani kis szoba a Rákóczi Emlékmúzeumban rendkívül szegényes -, amelyet a mi megyei könyvtárunk és Mikes-egyesületünk a budapesti Petőfi Múzeum szakemberei irányításával rendezne be. Az épület felújításhoz szükséges faanyagot a Mikes-ház esetében a szülőfalu, Zágon vállalkozó-polgármestere, Kiss József biztosítaná. Mostani utunk alkalmával ezt a szándékunkat erősítettük, s a török fogadó fél ugyancsak egyetértőleg biztosított támogatásáról. Nem rejtjük véka alá, hogy mindezt azért részletezzük, mert a megállapodásokat nem egy magyarországi választási ciklushoz kötöttnek véljük, és mivel egyszer már előfordult, hogy Rákóczi fejedelem törökök állította egész alakos monumentális szobrának avatásán még egy tizedrangú diplomatával sem képviseltette magát a magyar állam, igyekszünk ennek megismétlését elkerülni, tudván tudva, hogy II. Rákóczi Ferenc és kísérete saját korában ?nem fért bele? ugyan az akkori Magyarország népességébe - ezért kellett emigrációba menekülniük -, de a mai magyar nemzet szellemi határain belül ma jól meg kellene férniük a kárpát-medencei utódokkal.?
Az egy évvel ezelőtti helyzetkép rögzítése után lényeges változásokra került sor. Összeomlott Mikes rodostói háza, és ennek elmozdítható anyagát teljesen széthordták. Kicserélődött Tekirdag akkori városvezetése, de nem változott az új kormányzóság és az elöljárók véleménye a Magyar utca mûemlék jellegének megőrzését illetően. Közben a török törvények is módosultak, méghozzá a mi terveink felől nézvést kedvező módon: az uniós elvárások szerint idegenek is ingatlant vásárolhatnak. Sepsiszentgyörgyről a Mikes-egyesület képviselői és a polgármesteri hivatal küldöttsége két ízben is felkereste Tekirdag tanácselnökét, és eljuttatták a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésére vonatkozó dokumentációt is. A legutóbbi küldöttségben részt vett Kiss József zágoni polgármester is.
Úgy tûnt, hogy a magyarországi kormányváltások következtében a rodostói-erdélyi-magyarországi kapcsolatteremtés is ,,összedől?, ennek lehetőségeiben szinte páratlanul pozitív kulturális, turisztikai és gazdasági következményeire való tekintet nélkül.
Az érdekelt városok, civil szervezetek azonban tovább szövögették terveiket. Küldöttségek, kirándulók térültek-fordultak, Kecskemét, a magyarhoni testvérváros prominens személyiségei és intézményei is ápolták a régi jó viszonyt, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnökének és társainak kultúrdiplomáciai ténykedése is intenzívebbé vált, a háromszékiek több alkalommal is küldöttséggel képviseltették magukat Rodostóban, a Rodostó Alapítvánnyal közös szakmai és mûvelődéstörténeti témájú kirándulást is szerveztek.
Közben Magyarországon a NEKÖM élén miniszterváltás történt. Hiller István miniszter úrhoz eljuttattuk a rodostói dokumentációt. A miniszter közismert nemzeti beállítottságára is apelláltunk. Orbán Viktor volt miniszterelnökkel a Julianus-díj csíkszeredai átadása alkalmával egyeztettük elképzeléseinket. Zágon polgármestere teljes erőbedobással állt az ügy mellé, a legmagasabb politikai szinteken keresett és talált magyarországi ügypártolókat és támogatókat.
És most úgy tûnik, hogy nem csak a rodostói Magyar utcában újjáépített Mikes-ház lehet a városnegyed felújításában referencia értékû, amint ezt Alföldi Albert alelnök úr Kecskeméten bejelentette, hanem az is, hogy vannak olyan alapvető nemzeti ügyek, amelyeknek a felkarolása és képviselete nem párt- és választásiciklus-függő.
A Mikes-ház, a Márvány-tenger európai partjának mesés szépsége és gazdagsága, turisztikai fejlesztésének lehetősége a Balkán és a Kárpát-medence térsége számára rendkívüli érték, s azt mondanunk sem kell, hogy az európai integrációs törekvésekhez ízig-vérig igazodó kihívás és feladat.
Kecskemét pedig Budapest és Isztambul, illetve Háromszék és Rodostó között olyan ,,átjátszó állomásnak? ígérkezik, amely a magyar és török közeledés ösztönzője, mûvelődéstörténeti értékek megmentésének és a turisztikai-kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének koordinációs központja lehet.
Sylvester Lajos