Áldott állapot, magzatvédelem
,,Nekünk biztos, hogy áldás és öröm a gyermek... Áront, a legkisebbiket 44 évesen szültem. Amikor a gyerekeim már úgy kezdtek nagyobbak lenni, akkor már ők is azt mondták, hogy most már, anya, elég lesz, most már vagyunk elegen. S mindig mikor megszületett egy kisbaba, először ágáltak ellene, hogy miért megint, és mikor megszületett egy új élet, akkor olyan nagy örömmel fogadták. Senki nem mondta azt, amikor már megszületett, hogy most miért. Hanem valóban segítettek, ha gond volt, vagy probléma volt egy gyerekkel, egészségügyi problémák, vagy én voltam beteg. A tizenötödik gyermekünk túlzottan lemaradott, késői érettsége okát végül is nem tudta az orvostudomány megállapítani. Ötéves szinten van, és hétéves. Speciális iskolába kell járnia, ővele volt egyedül gond, és sok betegség, sok éjszakázás és sok-sok nehézség. Amióta ő megszületett, azóta úgy érezzük, hogy nagyon-nagyon sok energiát és szeretetet tud belőlünk kiváltani, sokkal többet, mint egy egészséges gyerek. És ezért mondjuk, hogy ha egy ilyen beteg gyerek születik egy családban, és úgy állnak hozzá, akkor az apa, anya és a család is biztos, hogy felnő ehhez a teherhez, és olyan pozitív értékeket hoz ki a családban, mit egy egészséges gyereknél nem tudtunk. ? abszolút nem olyan, mint a többi, észrevettük, hogy mennyivel több energiát és ráfigyelést igényel, és ekkor gondoltuk azt, hogy valóban egy beteg gyerek azért áldás - ha ezt is lehet mondani -, mert belőlünk hoz ki olyan sok olyan türelmet, szeretetet és megfelelni akarást, hogy ezt csak úgy lehet elviselni, hogy az ember nő általa. Gazdagodik. Mi így éljük meg, hogy ez az Istennek az akarata, hogy nekem pont ennyit kellett szülni, s úgy kellett az életemnek alakulnia. Néha rámjön, be aranyosok a kis unokák. Már van két unokánk is. Néha úgy fel-fellobban bennem, hogy be jó nekik, szoptatni, etetgetni, fürdetni... Nem szeretnék igazán, de hogyha jönne, akkor elfogadnám.? (Magyarország, Nőtincs, tizenhat gyermekes anya)
,,Legnagyobb boldogság ikres anyának lenni. Nekem két gyerekkel semmivel több gondom nem volt. Szépen neveltem őket, mindenre volt időm. Nekem a három év, a gyes, az volt a legszebb az életemben. Sokan mondták, hogy gyesundorom van, mindig csak be vagyok zárva. Én mindent rendbe raktam, mire a férjem hazajött, mindennel kész lettem, főzéssel, mosással. Pedig kézzel mostam, nekem nem volt automata mosógépem. S eldobós pelenkám sem. S mennyi pelenkát mostam! Nekem öröm volt a két gyerek. Ha ikreim lennének megint, azt sem bánnám.? (Anyaország, Debrecen)
,,Nálunk örvendtünk, mikor születtek. Imádkoztam: kértem a Jóisztent, hogy adjon egészéget, Iszten adjon kedje ménnyi gyermékét, csak egészégesz légyén! Erre kell imádkozzunk örökké, met erősz szok hándikápát (nyomorék) van, régebb nem vót. Ahány gyermeket adott a Jóiszten, örvendtünk neki. A lányimnak is négy gyermeke vót.? (Moldva, Újfalu) ,,Hogy áldás, öröm a gyermek? Nehéz kérdés. Csak azt tudom, hogy nekem igen. Mindenkinek más? Három kisgyermekem van, ha úgy alakul, mindenképpen még vállalok, de azt még nem tudom, hogy mikor vagy mennyit. Még elég kicsik.? (Anyaország, Érd)
,,Csángóföldön a terhesség szent volt. A terhességet megszakítani nem volt szabad, azt megelőzni sem. Nagyon katolikusok voltak, nagyon vallásosak voltak, nemcsak az asszonyok, a férfiak is. Ha véletlenül valakinek spontán megszakadt a terhessége, az is bûnnek számított. Függetlenül attól, hogy ki volt a hibás, megemelt, előfordult, nem hibáztatták, de az is bûn volt, amiatt szenvedtek, hogy az a gyermek elveszett. Az egy ember, az egy élet, annak élni kell.? (Barcaság, Krizba)
Volt olyan eset, helyzet is, hogy a várandós asszonyok, nem akartak gyermeket. Egykéző vidékeken (Ormányságban, Kalotaszegen) vagy máshol is a gazdagabb családokban, ahol nem akarták a vagyont szétaprózni, ,,maguknak orsót, gyökereket szúrtak fel.? ,,Vagy valamit megemeltek, vagy forró vízbe ültek.? (Marosszék, Makfalva) ,,Gelencsérre jártak az asszonyok, ördög vót az az asszony, aki elvette.? (Felvidék, Zsére) Leányanyák esetében ,,a gyermek eltetetése nagyon titokban ment. Elvetették a pulyát (babát), hogy senki ne is tudja, hogy a leányka (leányanya) várandós lett.? (Kárpátalja, Bereg) ,,Volt, amikor a legény, akit teherbe ejtett, el kellett vegye. Abban az időben, mikor mi voltunk, nem tette el senki. Ezek a bábák mûködtek. Lehet, hogy volt olyan is, amelyik odafolyamodott. S volt olyan nő, aki kibírta, s volt, aki belehalt. Ez bûnnek számított. Bûnbe esett az is, aki elkövette vele ezt a gyermekgyilkosságot. Ez nem volt gyakori, hogy az orvosok által meg tudják csinálni.? (Udvarhelyszék, Oroszhegy)
De amint szó volt róla, ezek ritkán fordultak elő. ,,A rendes családoknál erre mindenki felfigyelt, a szülő anya nehogy dolgozzon, segítették a család, a rokonok, a szomszédok. Ez egy szent dolog volt. Nagy gonddal figyeltek rá.? (Felvidék, Kalonda)
(folytatjuk)
Bernád Ilona