Nemzet-nemzetiség: Az európai szabadságfokok szellemében

2003. október 31., péntek, Archívum 2003–2007

Interjú dr. Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével
- A Székely Nemzeti Tanács megalakulását a testület az első lépésnek tekintette. Mit jelent ez valójában?
- Közképviseleti demokrácia gyakorlását jelenti. Települések állampolgárai falugyûléseken nyilvánították ki akaratukat Székelyföld autonómiája, illetve a székely székek önigazgatása tárgyában, megfogalmazták azon igényüket, hogy szülőföldön maradva őrizzék nemzeti önazonosságukat és elnyerjék azokat a jogosítványokat, megteremtsék azokat a törvényes kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezt az önazonosságot szülőföldjükön élhessék meg.
- Mi következik ezután, hiszen valójában a székelyföldi települések egy részén alakult helyi tanács, Csíkszék pedig nem tudta létrehozni a széki tanácsot sem?
- Az önkormányzatiság közösségi kinyilvánítása nem lezárt folyamat, hiszen a megfogalmazott igényeket fenn is kell tartani. Azoknak a közösségeknek, amelyek még nem hozták létre saját közképviseletüket, lehetőségük van arra, hogy a továbbiakban közképviselettel ruházzanak fel testületeket, és a Székely Nemzeti Tanácsba betagozódva továbbvigyék és érvényesítsék ezt a követelést.
- Hogyan épül ki maga az önkormányzás?
- Az a közösség, amely autonómiát hirdetett meg, létrehozza a saját döntéshozó, végrehajtó, illetve ellenőrző testületeit. Mind a folyamat, mind a hatáskörök az autonóm terület statútumában jelennek meg. Ez magában foglal az első lépéstől a feloszlatási lehetőségig minden típusú rendelkezést, amely - ha törvényre emelik - törvényes erővel hat az autonóm régióban. Tehát a statútum gyakorlatilag mindent - az autonómia kinyilvánításától a terület határáig, illetve a különböző testületek létrehozási módjától azok rendszeréig, a hatáskörökig - fog tartalmazni. A statútumtervezetben például, amelyet véglegesíteni kell, nyolc autonóm szék szerepel. Minden területi autonómiában az alap a helyi közigazgatási hatóságok autonómiája. Hiszen minden közösség joga, hogy a hatáskörök az állampolgárokhoz legközelebb kerüljenek. A Helyi Autonómiák Európai Chartája szerint a megfelelő hatáskörök átruházását a gyakorló hatalomnak - jelen esetben az államnak - meg kell tennie. Tehát általános, közvetlen és titkos szavazással jönnek létre az illető testületek. De nagyon fontos elv, hogy például egy régió megválasztott testületei, jelesen a széki testületek határozatai, mûködése semmiképpen nem sértheti a települési autonómiát gyakorló testületek hatásköreit. Nem lehet elképzelni azt a gyakorlatot, ami ma még érvényesül, hogy például egy megyei tanácsnak beleszólása legyen egy községi vagy városi tanács mûködésébe, határozataiba. Ezek az önkormányzati testületek csupán összehangoló szerepre hivatottak. Még kevésbé lehetséges az, hogy mondjuk egy kormánymegbízott szóljon bele a közösséget érintő döntésekbe.
- Miként fogalmazható meg gyakorlati szempontból az autonómia?
- Valójában a székely székek önállósága azt jelenti, hogy a hozzá tartozó településekkel egyetemben teljesen önálló módon dönthessenek sorsukról, és nem csak a nemzeti önazonosság megőrzésének kérdésében - amely érdekében többlethatáskörökre is szükség van -, hanem ide tartozik a gazdasági fejlődés, a pénzügyi önállóság, a természeti kincsek önálló felhasználása, a szolidaritási, fejlesztési alapokhoz való hozzáférés. Mindez annak érdekében, hogy a székelység fejlődésben, gazdasági erőben, felkészültségben, civilizációs szintjében minél versenyképesebb legyen az Európai Unióban. A harmadik dimenzió pedig a székelyföldi autonómia, amelynek intézményei szintén egyfajta összehangoló szerepet játszanak majd. Miért van szükség az egész Terra Siculorum autonómiájára? Hogy egy történelmi példával éljek: a magyar királyság megyéinek sorában a Székelyföld mindig is kitüntetett önállósággal rendelkezett. A székelyek mindig is szabadok voltak. Egy autonóm régióban a terület minden lakója szabadon, sérelmek nélkül élheti meg önazonosságát. A felgyülemlett sérelmek ma oda vezetnek, hogy sokan nem érzik jól magukat szülőföldjükön, elkívánkoznak. Miért ne lehetne például önálló székelyföldi tudományegyetem? Finnországban 220 000 svédnek két hivatalos állami egyeteme van anyanyelven, s további főiskolái. A számszerû összehasonlítás kézenfekvő: ahhoz, hogy a székelyek ugyanolyan mûveltségi szintre jussanak, mint a finnországi svédek, öt-hat állami fenntartású és nem csupán egy magyar egyetemünk kellene hogy legyen. Ezek a tétek.
- Van-e konjunktúra arra, hogy mindez megvalósuljon? Milyen lépéseket szándékoznak tenni?
- Ha az igényt nem fogalmazzuk meg, sem konjunktúra, sem esély nincs az autonómiára. Az elvi kinyilatkoztatás megtörtént. Most azt kell számba venni, hogy milyen eszközökre van szükség, milyen hatáskörökre, milyen intézményekre. Itt jön a statútumtervezet vitája, véglegesítése, majd érvényesítése a parlamenti demokrácia eszközeivel. Párhuzamosan kívánunk lépni itthon és az európai fórumokon, hiszen nagyon fontos, hogy minden olyan tényező, amely az integráció során is befolyásolhatja a hazai döntéseket, napirenden legyen a kérdéssel. Ezért van szükség akaratunk érvényesítésére mind az Európa Tanácsban, mint az Európai Parlamentben.
- A jelenlegi helyzetben elképzelhető a statútum elfogadása a román parlamentben?
- Az európai példák azt mutatják, hogy nagyon rövid idő alatt is jöttek létre autonómiák, de kialakulásuk több évtizedig is tartott. A katalán autonómia a Franco bukása utáni évben létrejött, a parlament jóváhagyta az autonómia törvényét. De mindenik spanyolországi területi autonómia a kinyilatkoztatás utáni négy éven belül törvényesen elnyerte ezt a státust. Belgiumban például hosszú éveken keresztül több nyelvterület mûködött. De a flamandok, akik némileg hasonlítanak a székelyekre - történelem, nemzeti öntudat, habitus stb. - egy magasabb autonómiaformát igényeltek, s azért, hogy a Belga Királyság egységes maradjon, alkotmányt módosítottak, Belgium alig néhány év alatt föderatív állammá alakult át. Az önkormányzás mintapéldája az, amit Belgiumban ma tapasztalhatunk. Dél-Tirol autonómiájának útja sokkal hosszabb időt vett igénybe, mi több, folyamatosan bővül. Az első szakasz mintegy harminc évet vett igénybe, miután egy nemzetközi egyezmény szavatolta ezt, a hatáskörök megszerzése folyamatos volt, a legutóbbi kiegészítés 1992-ből való.
Visszatérve a mi törekvéseinkhez: a Székely Nemzeti Tanács kiáltványában úgy fogalmazott, hogy a területi autonómia legyen Románia egyik integrációs feltétele, ez pedig azt jelenti, hogy a tervezett 2007-es esztendő előtt ennek be kell következnie. Az unió parlamentjének szembe kell néznie saját elveivel, illetve ezzel az igénnyel, amit megfogalmaztunk, vagyis az integrációs tárgyalások regionális fejezeténél már napirenden kell szerepelnie a székelyföldi eurorégió autonómiájának. Az SZNT lépéseket tesz ennek érdekében, az Európai Parlamentben vannak katalán, flamand képviselők is, akik értik, miről van szó. Ugyanakkor az integrációért felelős közös parlamenti bizottság elé is beterjesztjük a kérdést, amely közvetítheti az igényt. Persze számítunk arra, hogy a közvetítést megtagadja, de akkor ezt meg kell indokolni. A másik út pedig az, hogy az Európa Tanácsot felkérjük arra, elveinek és határozatainak megfelelően támogassa a Székelyföld autonómiatörekvéseit, és legyen partner az unióval való kapcsolatteremtésben.
- Milyen politikai szövetségesekre számít?
- Mindenki támogatására számítunk, akár politikai képviselettel felruházott, akár nem az illető személy vagy csoport. Mi több, a demokratikusan gondolkodó román személyiségek támogatására is, amire egyébként már konkrét példa van. Az akarat kinyilvánítását a politikum nem befolyásolhatja. A megvalósítást igen, időben fékezheti vagy gyorsíthatja. Nem vagyunk annyira a talajtól elszakadtak, hogy ne látnánk, mennyire akadályozzák a folyamatot, akár saját kebelünkből is, a politikai erők. De ha azt mérlegeljük, hogy Románia a demokratizálódás útjára lépett, akkor kell létezniük azoknak a politikai erőknek, amelyek akarva vagy akaratlanul kénytelenek lesznek az európai szabadságfokok szellemében cselekedni. Az integrációs folyamatban ez mindenképpen kikényszerítődik.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-10-31: Archívum 2003–2007 - :

Nemzet-nemzetiség: Határozat