Sport: Olümpiától Athénig

2003. november 3., hétfő, Archívum 2003–2007

2004. Szökőév. A nyári olimpiai játékok éve. Megszoktuk már, hogy sportvilágunk, a nagyvilágnak ez a csodálatosan szép és érdekes része olimpiai ciklusokkal, olimpiászokkal (a két olimpia közötti négy esztendő) számolja az idő múlását, ezekhez igazítja életvitelét. Van, aki négy évet áldoz egyetlen versenynapért. Van, aki négy év kemény munkáját áldozza egy sportág, egy versenyszám oltárán a sportdicsőségért, egy aranyéremért. Áldozza, akárcsak az ókori görögök, akik életre hívták az olimpiai versenyeket, az ókori olimpiákat.
Istenek, hősök, versenyek
Valamikor nagyon régen, amikor Zeusz az ég, Poszeidón a tengerek, Hadész a sötétség, Arész a háborúskodás, Héphaisztosz a mesterségek istene, Héra a házasság és a család, Apollón a szép dallamok, a napfény, Aphrodité a szerelem, Hesztia a tûz, Démétér a vetések és gyümölcsösök, Létó az éj, Artemisz a vadászat istennője még a Hit utcában lakott, ott fent, a felhőkbe burkolózó Olümposz csúcsán, amikor lent, a völgyben a csendesen hömpölygő Alpheiosz vagy a sebesen rohanó, habokkal játszadozó Kladeosz partján összegyûltek a földi halandók, hogy az Olümposz fehér kalapja mögé rejtőzött istenek hegyeiért vagy éppen tiszteletére áldozatot mutassanak be, született meg a gondolat, hogy bizony jó volna a máglyára vetett bárány, üsző mellett egy-egy versennyel is kedveskedni, hogy biztosabban elnyerjék azok tetszését, pártfogását, kegyét. Zeusz tiszteletére rendszerint Olümpia ligetében áldoztak, versengtek, Apollónt Delphiben tisztelték meg ily módon, Poszeidónt, a tengerek istenét Iszthmoszban. A legidőtállóbbnak és a legrangosabbnak is a Zeusz tiszteletére rendezett olümpiai ünnepségek, versenyek bizonyultak. Hogy egészen pontosan mikor kezdődött ez az ünnepség vagy versenysorozat, nem tudni pontosan. A pontos időpont, az év a távoli múlt homályába vész. Ránk maradt viszont s él ma is három legenda, mely ez ünnepekről, versenyekről tanúskodik. Mindhárom, isteni tulajdonságokkal felruházott hősök nevéhez kapcsolja a játékok létrejöttét.
Az első arról regél, hogy Zeusz, elhagyva Olümposzt, atyjával, Kronosszal az Alpheiosz és Kladeosz (más források szerint Péneiosz) folyók között elterülő ligetben, Olümpiában küzdött meg a világ feletti uralomért, és győzelme emlékére ott, a győzelem helyszínén versenyjátékokat rendezett. Természetesen, a ,,Hit utca lakói? keltek versenyre, a költészet, a zene istennője, Apollón a gyors lábú hírvivőt, Hermészt győzte le futásban, majd a hadistent, Árészt ökölvívásban (!).
A második legenda Pelopsz nevéhez köti a játékok eredetét. A monda szerint a hadisten Árész fiának, Oinomaiosznak megjósolták, hogy veje lesz a gyilkosa. Oinomaiosz, aki egyébként az éliszi Pisza királya volt, hogy megakadályozza leánya, Hippodameia férjhezmenetelét, minden kérőt kocsiversenyre kényszerített. Gyors lovai voltak, és egy rendkívül ravasz kocsisa, Mürtilosz, aki csalárdsággal sorra túljárt a kérők eszén. A verseny elején maga elé engedte a lány kezére pályázókat, a hátuk mögé került, s ekkor a király, Oinomaiosz leszúrta őket. Már tizenhárom kérő adta ki a lelkét, amikor megérkezett a tizennegyedik, a lidiai Pelopsz, aki tudta, hogy a kocsisnak, Mürtilosznak is tetszik a lány, de nem mer versenyre kelni urával, Oinomaiosszal. Pelopsz megkörnyékezte a kocsist, és esküvel megígérte neki, hogy győzelme esetén osztozik vele a boldogságon. A kocsis belement a játékba, s elárulta királyát, Oinomaioszt. Kiszedte a kerékszegeket, s viasszal pótolta azokat. Verseny közben a kocsi kerekeit veszítve szétesett, a megbokrosodott lovak pedig halálra taposták a szívtelen királyt. Pelopsz feleségül vette a szépséges Hippodameiát, és elfoglalta Pisza trónját. Győzelme színhelyén Zeusz tiszteletére versenyt rendezett, megalapította az olimpiai játékokat.
A harmadik mondakör Héraklész nevéhez kapcsolja a játékok életre hívását. A görög hitvilág két Héraklészt ismer - a thébait és az idait -, és mindkettőt kapcsolatba is hozza a játékokkal. Az idai Héraklész már gyermekkorában megrendezte az olimpiai játékokat. Történt ugyanis, hogy Kronosz felesége, Rheia, hogy megszülje Zeuszt, Kréta szigetére vonult, mert attol félt, hogy ura lenyeli újszülött fiát, mint korábbi öt gyermekét, Hesztiát, Hadészt, Poszeidónt, Démétért és Hérát. Miután megszülte Zeuszt, nevelését az Ida-hegyi óriásokra bízta. Az idő tájt öt óriás élt az Ida-hegyen: Héraklész, Paiónaiosz, Epimédész, Iasziosz és Idasz. Idővel az öt óriás védencük közelébe, Olümpiába került, ahol a legidősebb közülük, Héraklész egymás mellé állította öccseit, hogy futásban mérjék össze erejüket. A győztest olajfaág koszorúval jutalmazta, a versenyt pedig olimpiának nevezte, és elrendelte, hogy minden ötödik esztendőben ismételjék meg. (Az ókori olimpiákat négyévenként rendezték, mert a görögök - mondják a kronográfusok - a négyéves, új periódus első esztendejét úgy tekintették, mintha az az előzőnek ötödik éve lenne.)
A másik Héraklész Thébában született. Apja Zeusz volt, anyja pedig Alkméné, a mükéniai király, Amphitrüton számûzött felesége. A költő Homérosz Oroszlánszívû Héraklész címû himnuszában így ír róla: Zeusz fia Héraklészt dalolom, kit, legjelesebb hőst, / Szép terû Théba ölén Alkméné szült a világra, / hajdan ugyan ki a roppant földön s tengeri áron / bolygott, s tette, mit úr Eurüsztheusz néki parancsolt, / és sok vad tettet mívelt, maga is sokat eltûrt: / míg most végre a szép, hólepte olümposzi csúcson / boldogan él, s vele tündebokájú asszonya, Hébé. / Üdv, Zeusz sarja, uram, s adj gazdagságot, erényt is. (Devecseri Gábor fordítása)
A történetírás atyja, Hérodotosz Egyiptomban tett útja során más információkat is szerzett a thébai hősről. Az egyiptomi város, Théba polgárai mesélték neki, hogy ők Héraklészt a tizenkét isten egyikeként tisztelik, tiszteletére pedig Türoszban templomot emeltek. Hogy volt egy Héraklész Görögországban is? Erről a Nílus partján senki sem tudott.
Nem a mi tisztünk kideríteni az igazságot. Inkább nézzük a legendát, mely a thébai Héraklészről szól.
Héraklész megszületése után Zeusz felesége, Héra, mivel gyûlölte Héraklész anyját, Alkménét, egy éjszaka két kígyót küldött az alig tíz hónapos Héraklész bölcsőjéhez, de a csecsemő mindkettőt megfojtotta. Tizennyolc éves korában megölte a vidéket rettegésben tartó Kitharion-hegyi oroszlánt. Héra Alkméné iránti gyûlöletét viszont ez sem enyhítette, ellenkezőleg, csak fokozta, így aztán a kegyetlen istennő attól sem riadt vissza, hogy őrültet küldjön Héraklészra, aki tébolyában áldozati állatoknak nézte saját gyermekeit, és sorra tûzbe vetette azokat, ezért aztán bûnhődnie, vezekelnie kellett. Így került Eurüsztheusz mükéniai király udvarába, ahol tizenkét feladatot kellett teljesítenie - többek között az éliszi Augeiász király istállóját megtisztítania. Héraklész azt is vállalta, hogy egy nap alatt végzi el a titáni munkát, de ennek fejében az állatállomány tizedrészét kérte. S mert Augeiász nem hitt a csodákban, könnyedén megígérte, hogy teljesíti Héráklész kérését. Héraklész munkához látott, két folyót keresztülvezetett az istállón, s a beígért időre elkészült a ,,nagytakarítással?. Na de Augeiász megszegte szavát, megtagadta a fizetést. Héraklész erre az argosziakból, thébaiakból és arkadiaiakból sereget toborzott, megtámadta a hitszegő királyt, és elfoglalta Éliszt. A zsákmányból pedig - írja Pirandosz II. olimpiai ódájában - megalapította az olimpiai játékokat.
(folytatjuk)
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép