Erre a kérdésre próbáltak választ találni az Európai Bizottság romániai képviselete által több megye újságíróinak szervezett brassói szemináriumon.
Megnyitóbeszédében Petr Dokládal cseh nagykövet saját hazája tapasztalataival példálózva ismertette a közhangulat hullámzását az Európai Unió, illetve annak intézményei iránt, de arra is figyelmeztetett, hogy a helyzetek nem egyformák, a gazdasági válság is jobban sújtja az eleve ingatag pénzügyi egyensúllyal rendelkező államokat, nálunk pedig a visszaszolgáltatás elhúzódása, az átgondolatlan privatizáció és a mindent átszövő korrupció komoly akadálya az előrelépésnek.
Aktívnak kell lenni a legkisebb faluban is, tanulni, dolgozni — és nem engedni a költségvetési szigorból, a jelenlegi, cseh uniós elnökség ezt látja fontosnak. A következő, svéd vezetésről Nicolae Idu, az EB bukaresti képviseletének vezetője beszélt, ismertette a prioritásokat — válság, migráció, munkanélküliség, klímaváltozás stb. —, és az igencsak hatékony skandináv közigazgatást méltatta. Az Európai Politikák Romániai Központjának (CRPE) igazgatója, Bogdan Ghinea az EP-választások jelentőségét és hatásait elemezte, a Dilema Veche hetilap főszerkesztője, Mircea Vasilescu pedig az ,,érdektelen" uniós információk, hírek köznapi nyelvre való fordításához kínált fogódzót. Dragoş Pîslaru közgazdász a gazdasági világválság különböző felfogásait ütköztette, végül Roxana Morea sajtótanácsadó az európai intézmények szövevényében való eligazodásról tájékoztatott.