Egy egész tájegység, Felső-Háromszék mezőgazdasági továbbképzése központjává szeretne válni az Apor Péter Szakközépiskola, s noha kibonatkozása útján megtette már az első ígéretes lépéseket, most komoly akadályokba ütközött - talán ezzel kellene kezdenünk a vállalkozás spiritus rectora, Dezső Vencel igazgató beszámolóját, nehogy az aktuális igény elsikkadjon.
Kilenc kilencedik
A mezőgazdasági tanitézmény által alig pár év alatt megtett út nem akármilyen belső potenciál kiaknázására vall. A tanári kart 1999-ben még az iskola felszámolódásának réme riasztotta, akkorra ugyanis a valamikor népes diákseregtől hangos patinás nagy épületben (1902-ben épült leánygimnáziumként, Apponyi Albert minisztersége idején) már csak egyetlen kilencedik osztályt tudtak beiskolázni, s ez bizony csak a vegetáláshoz lett volna elég. Nem ok nélkül féltették egzisztenciájukat is sokan a pedagógusok közül. Nos, az Apor Péterben ma kilenc osztály tanul első évfolyamon, ebből négy a líceumi és öt a szakiskolai tagozaton, s a tanitézmény igazán nem panaszkodhat az érdeklődés hiányára. Mivel is érték el a diáklétszám látványos felfutását, milyen szervezői és koncepciós munka rejlik a szakközépiskola helyzetének megszilárdulása mögött?
Dezső Vencel 25 évig fizikát tanított, főleg a kantai gimnáziumban, s nem titkolja véleményét, miszerint nemcsak a jóindulat játszott szerepet abban, hogy ,,e süllyedő hajót? rá bízták. Mint kiderül, épp ebben látott cselekvési és intézetépítési lehetőséget. Tizennyolc osztállyal vette át az iskolát 2000 őszén, ma harminc osztályos a nappali tagozat, a létszám 540-ről 874-re ugrott, s még nyilván nőhet.
Egy célszerû esti tagozat
Ha már itt tartunk, teszünk egy kis kitérőt, mivel pontosan egy bővítési kísérletről van szó. Az Apor Péterben esti tagozat is mûködik, a kevés megmaradt ilyen tagozatok egyike, minden évfolyamon volt rá igény. Egykori tanárként nem rejtem véka alá nem túl hízelgő véleményem a valamikori esti tagozatokról, mire az igazgató felvilágosít: ma mások a munkaadók elvárásai, középiskolai végzettség nélkül nehezebben alkalmaznak bárkit, ezért az estibe főleg olyanok iratkoztak, akik szakiskola után még ki akarják egészíteni tanulmányaikat, mert kereskedelemben dolgoznak akár alkalmazottként, akár vállalkozóként. Üzletet, vendéglátó-ipari egységet nyitni - ahhoz ma végzettség kell. A délután fél öttől este kilencig tartó órák nagy erőfeszítést követelnek, de a tizenegyedikbe beiratkozott negyvenkettőből csak tizenketten morzsolódtak le, nem egy diákjuk a megyeszékhelyről járt fel Kézdire. Igaz, katonának sem viszik, aki tovább tanul. Tavaly az estisek közül a tizenöt jelentkezőből hétnek sikerült első nekifutásra értettségiznie is.
Miben rejlik a vonzerő?
No de ahhoz, hogy vonzereje legyen az iskolának, ma már nyilván a kínálat és ,,piacosság?oldaláról kell megközelíteni a kérdést. Első csalétekként gépkocsi-vezetői jogosítványt kapnak a diákok az iskolában, ez a mezőgazdaságigép-kezelésben is nélkülözhetetlen. 2000-ben még csupán egy rossz IMZ-je volt az Apor Péternek, ma két Dacia személygépkocsival, egy ARO terepjáróval, egy Roman teherautóval és két traktorral rendelkezik, jövőre autóbuszt is szeretnének venni, hogy arra is lehessen vizsgázni. Érdemes meghallgatni annak történetét, hogyan kaptak a ia?i-i vámőrségnél lefoglalt 22 tonnás teherautók közül egyet - az interneten hajózva szereztek tudomást róla! -: az ilyen portékát ugyanis költségvetési egységeknek át lehet ingyen adni - csak éppen tudni kell élni a lehetőséggel? Az iskolában mindenesetre jogosítvány szerezhető motorkerékpártól utánfutós teherautóig majdminden jármûre.
A jogosítvány mellett azonban nyilván a szakmai kínálat az igazi vonzerő: négy év után újból bevezették az állat-egészségügyi technikusképzést, a lányokat pedig a könyvelési és a közélelmezési szakok vonzzák. Előbbi szintén technikusképzést jelent, mégpedig pénzügyi és banktisztviselői munkakörökre készít fel. Hol van ma ennél kapósabb dolog? A szakiskolai részlegen egyik osztályban pincér-, elárusító-, báros-, szakácsképzés folyik, beindult végre egy autószerelői osztály is - akik tehát nem csupán a traktorhoz értenek -, és két mezőgépészeti osztály is fut, ők személyautó- és traktorvezetési jogosítványt szerezhetnek, a bérbe vett földeket ők mûvelik, a gépismeretre az iskolában és a szakmûhelyében tesznek szert. A diáklétszám 40 százaléka középiskolás 60 szakiskolás.
Tavalytól a mezőhegyesi ménesbirtokkal kötött egyezség alapján nyaranta hat hetet annak vetőkukorica-tábláin töltenek, idén 175-en vettek részt az ún. címerezésen. A 8500 hektáron gazdálkodó nagyüzem - apropó, egykori Andrássy-birtok - jövőre 300 diákot igényel, annyira elégedett volt a kézdivásárhelyi besegítők munkájával. A diákok különben napi 2000 forintot keresnek e nyári munkán, az első turnus 17 nap után fejenként 34 000 forint tiszta jövedelemmel tért haza, az iskola pedig egy traktort kapott ajándékba.
A felépítmény
A rendszerváltás után az iskolavárosnak is nevezhető Kézdivásárhelyen több líceum sikerrel próbált meg felsőoktatási struktúráknak otthont nyújtani. Mûködik itt tagozata a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetemnek, a szebeni Lucian Blaga Magánegyetemnek. Nos, az Apor Péter két irányban tájékozódva kísérli meg bővíteni pedagógiai potenciálját, egyfelől a bukaresti agronómia hozott itt létre távoktatásos tagozatot, másfelől a kétegyházi középfokú Szakoktatási és Továbbképző Intézet indít itt gazdaképző tanfolyamot középiskolai végzetteknek.
- Bukarestet illetően az a vád ért, hogy eladom a nemzetemet, holott a magamét kívántam új lehetőséghez juttatni. Reális igényt kellett kielégíteni, ez sikerült, ráadásul akkreditálási, diplomahonosítási bonyodalmak nélkül. Harminc vezető gazdálkodó jelentkezett, akinek nem volt mezőgazdasági végzettsége, márpedig a támogatásokhoz csak annak birtokában lehet hozzájutni. A kezdő évfolyam tavaly elvégezte a negyedévet, és megkezdte az ötödiket. A pénzügyön tizennyolcan, a farmerképzésen tizenketten vannak, idén hatan iratkoztak be. Kezdetben a tanárok jöttek le, és itt tartották az órákat, most már a hallgatók járnak a fővárosba. Saját gazdaságukban alkalmazzák a képzés során elsajátított új módszereket, ez laboratóriumi gyakorlatnak számít esetükben.
- Felső-Háromszék képzési központjává iskolánk az aranykalászos és ezüstkalászos gazdaképzés révén válhatna. A Békéscsaba melletti Kétegyháza ebben nyújt segítséget, a távoktatás e formájához számottevő EU-s összegek igényelhetők. A hét modulhoz - kertészeti, növénytermesztési, állattenyésztési, gépészeti, ezen belül mezőgazdasági munka- és erőgépek, valamint mezőgazdasági építészet és az alapozó modul - a mi szakembereink ,,szállítják? a hét végi megsegítő órákat, a laborgyakorlatot pedig Kétegyházán végzik a hallgatók. A négy félévből álló tanfolyam minden fél éve után tíz napot tölthetnek e célból teljesen díjmentesen Kétegyházán. Az EU-ban elismert technikusi diplomáért érdemes megküzdeni. Tizennégy diákunk érettségi után kint végzett, ezt követően ért a vád RMDSZ-berkekből, hogy exportáljuk a munkaerőt. Nos, ezután hoztuk létre a távoktatást, eddig negyvennyolcan iratkoztak be az ezüstkalászos tanfolyamra, amelyen nem kérünk érettségit. Sok a gyárakból kicsöppent ipari munkás köztük, akik új életlehetőséget látnak a gazdálkodásban. Úgy gondolom, noha a kommunizmus kiirtotta az emberekből a társulási hajlamot, ha a szövetkezeteknek sikerülne visszahódítaniuk a bizalmat, akkor előttük is ígéretes távlatok nyílhatnának. Magam is családi birtokommal, melyen öcsémmel gazdálkodunk, a burgenlandiakon keresztül keresem a kapcsolatot az európai biogazda-szövetséggel, ebben is távlatos lehetőségek rejlenek a kisparcellás mûvelés számára.
Egy álom:
a bámulatos szervezettség
Dezső Vencel igazgató kísérletei jutalmául dániai tanulmányutat nyert nemrég, azóta is mint egy álomra emlékszik vissza arra, amit ott tapasztalt.
- A szakoktatás modulokban történik. Ha mezőgazdász akarsz lenni, szerződést kötsz egy farmerrel. A még szabad gazdákhoz a mindenható farmerszövetség közvetít ki. A szövetségről: termelési irodái három-négy termelési tervet dolgoznak ki minden farmer számára, az érintett kiválasztja a számára kedvezőbbet. A szövetség szakemberei figyelmeztetik a tagságot: most ez és ez a soron lévő feladat, például a kolorádóbogár-invázió elleni vegyszerezés. A szakember kiszáll, és megmondja, mikor mit kell szórni, azt a család elvégzi. A felelősség a szakemberé! A terméket a szövetség helyezi el a piacon vagy másutt. A feldolgozóüzemekben a farmerek részvényesek is egyben. A farmok általában annyi szarvasmarhát tartanak, ahány hektárból állnak, azaz olyan 30 és 200 közöttit, s a családok mellett ott dolgozik egy-két tanuló is. A gépesítés olyan, hogy 200 tehenet másfél óra alatt fejnek meg. Az országban 55 000 farm mûködik, az országos kivitel 60 százaléka mezőgazdasági termék. A farmra megérkeztünk: se kerítés, se kapu, minden ajtó nyitva. A gazda bemutatkozott, és felpattant a motorkerékpárra, mert a villanypásztorra bízott marháit be kellett terelnie. A tehén jött, és állt be a fejőstandra, számítógépen lehetett követni a kifejt mennyiséget. A rendszer annyira zárt, hogy a gazda saját fogyasztásra az üzletben veszi a tejet. Jött a tartálykocsi, szivattyúzta át, és vitte el, amit kifejtek, írásnyomtató rögzítette a mennyiséget, zsírfokot.
- Ámulatunkból magunkhoz térve, megkérdeztük, hogyan bírja a család a reggeltől estig tartó megfeszített munkát. Nos, a szövetség gondoskodik erről is, évente egy hónapra a frissen jelentkező farmerek közül kiküldenek egy hónapra valakit, aki mindent átvesz, elvégez. Olyankor az egész család üdülni megy.
- A farmerképzés pedig úgy folyik, hogy a pályázó fiatal szerződést köt egy gazdával, egy évet termelési gyakorlaton tölt, ez a próbaév, a másodikat és a harmadikat iskolában, illetve kinn, a farmon tölti, ha a három modulon átment, ún. zöld diplomás farmernek ismerik el, érettségije nincs, de nincs is szüksége rá. A zöld diploma felhatalmazza arra, hogy farmot vásároljon. És ez a legérdekesebb: ott mezőgazdasági üzemet nem örököl senki! A volt tulajdonos nyugdíjat kap, a farmot a szövetség eladja, s a pénzt átutalja neki. Esetleg a saját fia is megveheti. A fiatal vevő már a képzés alatt gyûjt a vásárlásra, s állami ajándékként még egy akkora hitelt kap. Például mondjuk van egymilliója, ahhoz még nyer egyet, erre pedig már akár hússzoros kamatmentes bankkölcsönt tud felvenni, amivel már vásárolhat. A verseny megvan, sok farmer végez, kevés farm eladó, az optimális számon, az övenötezer farmon ugyanis nem változtatnak. Aki nem vezet saját farmot, azt a szövetség alkalmazza - bámulatos a szervezettség. A képzés lényege: a farmernek érdeke tanulót felvenni, ugyanis többek közt a diáknak juttatott jövedelmet leírják az adójából. S a szelekció, az egész rendszer olyan, hogy csak az kerül föld birtokába, aki szereti és ért hozzá?
A fájó pont
Visszatérve Kézdire, 1948-ban az iskolának kilencvenkét hektár állt a rendelkezésére pedagógiai és termelési célokra, ebből hatvankettő volt a szántó. E vagyonnak csupán egy része maradt meg, azt sem használhatja az iskola, ma a kisebbik kísérleti állomás (kettő van, elég fura módon egymás mellett a termékeny síkon), a nagyobb a sok publicitást kapott 600 hektárt bitorló latifundium birtokában van, az Apor Péter pedig a maga földigényével a kárpótlási listára (!) került. Nos, kárpótlási listán nem lehet tangazdaságot teremteni! Az iskola ma tíz bérelt hektáron gazdálkodik, ennél mennyiségileg is többre van szüksége, de itt főleg természetbeni tulajdon-visszaállításban és általános kézdiszéki érdekben kellene gondolkodni.
- Kellene 50 hektár, hogy az állat-egészségügyi farmot is felállíthassuk, hogy annak rendje és módja szerint megtermelhessük a takarmányt, ipari növényt, élelmet, mindent.
Állandó tangazdaság nélkül e jobb sorsra érdemes iskola nyilván tengődésre van ítélve. Összkézdi érdeknek vélem, hogy - bár az igazgató azt mondja: ő beéri azzal, ha nem gáncsolják- ne hagyják magára, hanem karolják fel ama próbálkozásában, hogy tangazdaságot teremthessen magának e fantáziadús törekvés: az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola és kapcsolt részei.
B. Kovács András