NövénytermesztésGazdakör: Cukorrépa

2003. november 11., kedd, Archívum 2003–2007

1.
A cukorrépa az egyik legfontosabb élelmiszer-ipari növényünk. Jelentőségét elsősorban az határozza meg, hogy a cukorrépából fontos élelmezési termék készül: az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen cukor. Ugyanakkor a szántóföldi növények közül a cukorrépával termelhető meg hektáronként a legtöbb energiaérték. Melléktermékei révén pedig jelentős a takarmánybázis biztosításában is, hiszen a leveles répafej értékes takarmány, amely önmagában is etethető, de kukoricaszárral együtt be is silózható. A cukorgyári melléktermékek, a répaszelet és a melasz is értékes takarmányok, amelyekből karbamid hozzáadásával fehérjepótló takarmányokat állítanak elő, amelyek főleg a szarvasmarhák takarmányozásában jelentősek.
A cukorrépa az egyik legfiatalabb kultúrnövényünk. Az európai kultúra és az újkor növénye, nemesítését, termesztését és a répacukor gyártását csak a múlt század elején kezdték meg. Jelenleg már nemcsak Európában, hanem más földrészeken is termesztik. Termesztése nagyobbrészt csak a mérsékelt égövön elterjedt, hiszen a trópusokon a cukornád az étkezési cukor alapanyaga. Jelenleg a világ cukortermesztéséből 36 százalék a répacukor és 64 százalék a nádcukor.
Származása, rendszertani helye és biológiai jellemzése. A Beta-répák és ezen belül a cukorrépa származására vonatkozóan a legáltalánosabb nézet az, hogy a kultúrrépák őse a Földközi-tenger partvidékén található Beta maritima L. A Beta-répát emberi táplálékként és takarmányozásra már a középkorban is felhasználták, szántóföldi termesztése azonban csak a XVI-XVIII. században kezdett elterjedni. A cukorrépa közvetlen őse az Achard által kiválasztott sziléziai fehér répa. A répában lévő fehér cukrot Marggraf fedezte fel 1747-ben, aki megállapította, hogy a répában lévő cukor azonos minőségû a nádból kinyerhető cukorral.
A kultúrrépák a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába és a Beta nemzetségbe tartoznak. A Beta nemzetség legfontosabb faja a répa (Beta vulgaris L.). Termesztett répáink - a cukorrépa, a takarmányrépa, a cékla és a mangold - mind ehhez a fajhoz tartoznak. A Beta-répák, illetve a cukorrépa jellemző alap-kromoszómaszáma n = 9. A diploid répanövények testi sejtjeiben ennek a kétszerese, 2n = 18, a tetraploid változatokban a négyszerese, 4n = 36 található. A diploid és a tetraploid szülőpartnerek keresztezésével jönnek létre a nagy gazdasági értékû, 3n = 27 kromoszómás triploid hibridek. A cukorrépa-nemesítők a tetraploid répákat colchicines kezeléssel állítják elő, és ezek képezik a poliploid nemesítés alapját.
A répa kétéves növény. Az első évben fejlődik ki a répagyökér vagy répatest, és csak a második évben fejleszt magszárat és termést. Csírázásához 6-80 Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség. Először a gyököcske jelenik meg, és lefelé hatol a talajba, majd a csíranövény indul fejlődésnek. A szik alatti szár (a hypocotyl) és a sziklevelek előbújnak a talajból, kikel a répa, és néhány nap múlva a sziklevelekre merőlegesen megjelennek az első lomblevelek. Kelés után a répa karógyökere erőteljesen fejlődik, és fokozatosan kialakul belőle a répatest. Gyökérzete jellegzetes karógyökér, amelynek a két oldalán előtörő hajszálgyökerek sûrûn behálózzák a feltalajt. A répa, főleg a cukorrépa főgyökere - ha nem ütközik akadályba - 2-3 m mélyre is lehatol a talajba. Ha a répagyökér kemény talajba ütközik, elágazik, ,,lábas? vagy ,,talpas? lesz a répa. A répatest nem más, mint a hajtás (szik alatti szár vagy hypocotyl) és a karógyökér felső részének tartalék táplálóanyagokat tartalmazó módosulása.
A répatest lefelé elvékonyodik, és valódi gyökérben folytatódik. A répatesten három részt különböztetünk meg: a répa fejét, nyakát és gyökerét. A répafej rövid szártagú tőszár. A fejen az első évben csak levelek nőnek, a második évben fejlődik ki a magszár. A répafej cukrot nem tartalmaz, ezért betakarításkor a cukorrépáról levágják. A répanyak a szik alatti szárból alakul ki. Felső részét a legalsó levelek, alsó részét a gyökérbarázda határolja, ezért a nyakon sem levelek, sem gyökerek nincsenek. A kultúrrépák nyaki részének nagysága eltérő. A cukorrépáé kisebb, mint a takarmányrépáké. Ezért a különböző alakú takarmányrépák nyaki részükkel kinőnek a földből, a cukorrépa pedig ,,belenő? a földbe. A gyökértest felső része a megvastagodott karógyökér, amely lefelé kúpszerûen elvékonyodik és ,,gyökérfarokban? végződik. A gyökértest két oldalán gyökérbarázda található, amelyből oldal- és hajszálgyökerek indulnak. A répatest alakja a cukorrépafajtáknál alig változik, de nagy változatosságot mutat a takarmányrépánál és a céklánál. A répa keresztmetszetén kör alakú edénynyalábgyûrûk váltakoznak a raktározó parenchimarészekkel. Számuk cukorrépában 9-12, takarmányrépában 5-8. A cukor elhelyezkedése a répatestben nem egyenletes, legtöbb van a répatest súlypontjában, legkevesebb a fejben és a farokban.
A cukorrépatest átlagos összetétele: 76% víz, 24% szárazanyag-tartalom, ebből 17% répacukor (szacharóz); az egyéb cukor, valamint a nem cukoranyagok mennyisége kb. 7%.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép