Szomszédolás: Fenn, a Mátrában

2003. november 18., kedd, Archívum 2003–2007

Mátraszentimre Magyarország legmagasabban fekvő települése 810 méterrel a tengerszint felett. Mátraszentlászló és Mátraszentistván minősített üdülőhelyi településeivel alkot egy községet. Szentimréhez tartozik a Galyatető, valamint a Bagolyirtás és a Falloskút üdülő- és turista-kistelepülés. Lakói nemrég még üvegfúvásból, faszénégetésből éltek. Manapság a vérszegénység, a légcsőhurutos és pajzsmirigy-megbetegedések, az anyagcserezavarok gyógyítására a kitûnő hegyvidéki klíma okán nagyon sokan keresik fel, s a község lakói többségének a turisták fogadása biztosítja a megélhetés nagyobb hányadát. Mátraszentlászlói ideiglenes szállásomról figyeltem életem legszebb csillagos egét, az osztrák határig nyúló, bíborvörös színben tündöklő panorámát az esti naplementében.
Mint a mesebeli anyóka
Mátraalmás Mátraszentlászlótól erdei úton alig 8-9 kilométernyi távolságra lévő, az erdőben meghúzódó szlovákok lakta falucska. Száz és egynéhány állandó lakosa az erdőből és az erdőkitermelésből él. Egy gyönyörû őszi délelőttön meglepetten fedeztem fel a falutól alig fél kilométernyire levő rakodó-vágtéren, amint egy hajlott hátú, idősebb néni ügyködik fejszével a kezében a szállításra előkészített tûzifarakás mögé eldobott karomnyi bükkfaágak között. Amint megláttam, gyerekkorom mesebeli jóságos, varázslatra is kész anyókája jutott eszembe. Készséggel ajánlottam fel segítségem, hogy széles zsinegének végére erősített sínszegét beverjem az általa kiválasztott másfél, kétméteres vastagabb faágba. Franciska néni, Gembiczki Jánosné a maga nyolcvan esztendejével barátságosnak tûnt, közlékenynek, szívesen vállalta az ,,ad hoc? interjút. Így tudtam meg, hogy az erdő mindene, egykori munkahelye volt, tizenhárom éven át gondozta-ültette a csemetéket, s ha kellett, gyérítette-szépítette a fiatal erdőrészt. Bár nem mondta, sejtettem, hogy a téli tûzifáját nem az az egy-két karó biztosítja, hanem inkább kell neki a mozgás, az erőnlét megtartása. Különben a lánya és családja mellette lakik, a fia nem messze, csak a közeli Gyöngyösön, nem hiszem, hogy hagynák megfázni ,,mosástól kicsit meggörnyedt? édesanyjukat. Franciska néni, mielőtt a lámpabélre emlékeztető hámjába befogózott volna, azt ígérte, hogy megmutatja a fényképeket, amelyeket a Kanadában élő unokája küldött neki.
A gépi favágás mûvészei
A munkában és munkája által ismerni meg legjobban az ember igazi jellemét. Hogy szereti-e, érti-e azt a munkát, melyet elvégezni kénytelen, vagy mert nem tud munka nélkül élni. Leli-e örömét benne, van-e sikerélménye - túl a teljesítményéért kapott béren? Két favágó arca, emberi jelleme ragadott meg engem fenn, a Mátrában. Mindketten magas mûszaki intelligenciájú fakitermelők. Lajgut Emil, a pirospozsgás, derûs arcú ötven körüli férfi gépkocsivezetőként, traktoristaként, nehéz vontatójármûvek kezelőjeként élte le életét az erdőkitermelésben. Legalább annyira ismeri az erdő fáját, mint a vele együttmûködő erdészek. Legnagyobb ámulatom az a nagy rutin, amivel a középen csuklós, cseh-magyar gyártmányú, négyszáz lóerős, csörlős vontatású nehézgépét kezelte. Közben le-leszállt a ,,bakról?, megmutatta, hogy az általa kiszállított rönköket hol kell elvágni, hogy megfeleljenek az osztályozás minőségi követelményeinek, a gazdaságosságot is szem előtt tartva. A gépi fûrészelés tudományát is taníthatná, az is a vérébe ivódott. Jani, azaz Smiró János, Emil mátraalmási falusfele alig pár évvel fiatalabb, jövőre a fél évszázadot tölti. Ezt a korát meghazudtoló ,,fás? gyereket jókedélye, vicces beszédmodora okán akár székely góbénak is elkönyvelném, ha neve nem utalna származására. Úgy lett ,,nagy favágó?, hogy 1972-ben elvégezte az erdőkitermelés 3+1 éves szakiskoláját, illetve annak faipari gépek kezelését-javítását oktató osztályát. A benzinmotoros és más típusú körfûrészek szakavatott mestere. Ha nem akaródzott vágnia a Shellnek, szólt az ukáz: vigyétek be Janihoz, ő megfeni becsületesen. Megfigyeltem, játszi könnyedséggel tartja kezében a feltöltve tíz kilót is nyomó ,,druzsbáját?, úgy bánik vele, mint vázlatoló festő ceruzájával. Már 18 évesen az ifjú fakitermelő szakmunkások országos versenyén az előkelő II. helyezést nyerte, s csak azért nem lett aranyérmes, mert a fenési vetélkedőn megvérezte kezét, és lepontozták. Emil és Jani e veszélyes mesterségben a munkavédelem legnagyobb tiszteletben tartói, nem bíznak semmit a véletlenre.
Erdészdinasztia
Naponként, kétnaponként a körzeti erdésztechnikusok felmérik a kitermelt, szabályos glédába rakott tûzifának, bútor- és eszközfának, papírgyárnak szánt mennyiséget, s az igények szerint utasítanak, melyik fajtát-méretet részesítsük előnyben aszerint, hogy épp mire várnak a tehergépkocsik vagy vonatszerelvények üres vagonjai. Ottlétem idején a háromméteres gyertyánból rendeltek többet. A mifelénk kitûnő szerszámfa karvastagságú ágait félredobva a csákányomra gondoltam, amiből kétszer is kitörött a keményebb ellenállást nem bíró gőzölt bükkfa nyél. A vastagjaival, mert nagyon nagy a fajsúlyuk, már csak a Cápának becézett kolléga, Osváth Jancsi és földim, a szentegyházi Mihály Józsi bírt, akik emelés közben Fekete Lászlóék erőmutatványait juttatták eszembe minduntalan. Kati néni - így szólították a munkájukért felelős erdésztechnikus asszonyt tiszteletük jeleként a vele egyivású férfiak - meg is volt elégedve az utolsó nap addigi munkánkkal, s amikor a stafétaváltás jelképeként is átadta a méterest az alig két éve végzett munkatársának, Stelcz Norbertnek, odaszólt hozzánk: fiúk, van egy köröm a kocsmában, később találkozunk. S a híres-neves soproni erdészeti technikum végzettje, egy erdészdinasztia nőtagja, Gembiczki Katalin, akinek apja, férje és fia is az erdő és erdőkitermelés szakértője, állta a szavát. Nem egy, két rend Soproni Ászok márkájú sört fizetett munka végeztével a kis erdei falu, Mátraalmás egyetlen vendéglátó-ipari egységében. A kocsmában, ahol rendszerint találkozik a falucska férfinépessége, és ahol barátkozó, vendégszerető erdei embereket, nyelvüket ritkán, csak egymás közt használó szlovák fakitermelőket ismertem meg. S néhány kanadait.
A Vancouver-szigeti Sárközy
Ki tudná pontosan megmondani, hogy e kavargó, zûrzavaros századelőn hány magyar lélek él a Föld területileg második legnagyobb államában, Kanadában? Vagy hányan vallják magyar származásúnak magukat? Nem tudhatjuk, mert mi, erdélyi magyarok is mindig csak hozzávetőlegesen számláltattunk meg hivatalosan, s önmagunkat csak másfél millióra taksáljuk az ötvenes évek elején földrajzórán hallott hárommillióval szemben. A kanadai magyarság száma is több tízezerre tehető, az én unokatestvéreimet, ott élő rokonaimat is beleszámítva. Olyanok is, akikben még munkál a nemzeti tudat, s aki csak most, az ötvenet elhaladva kezd gondolkodni azon, ki is vagyok én tulajdonképpen, melyik náció fia-borja. Akiben motoszkál az önazonosság felismerésének vágya, mint barátom, Sárközy Pál. Két évvel ezelőtti ismerkedésünkkor még azon csodálkoztam, aránylag milyen jól beszél magyarul ez a német anyanyelvû (édesanyja német), Brit Columbia tartományban élő, elangolosodott Sárközy Pál. De a közelmúltbeli, másodszori találkozásunk és hosszabb társalgásunk után állítom: le a kalappal előtte és édesapja előtt, amiért Kanadában született Pali fia megmaradt magyarnak. Ebben közrejátszott az is, hogy Calgaryban összetalálkozott, megismerkedett a mátraszentlászlói Holéczy Tiborral. Akinek telkén építteti összerakható-szétszedhető boronaházát. Mert ennyivel tartozik apja emlékének. Egy házzal az óhazában! Sajnos, a Szolnok megyei Csépán született s kívánságára ott eltemetett Sárközy Kálmán nem érhette meg nagyobbik fia ,,újjászületését?. Azt megadta neki a sors, hogy öregségére hazatelepüljön, s Eger városában élvezze nyugdíjaskorának utolsó három-négy esztendejét. De hogyan került ki, mikor és miért kellett a kitántorgást, kiszökést, politikusan a disszidálást választania az akkor még legényember Sárközynek? Fia válaszol kíváncsi kérdéseimre. A hentes-mészárosságot tanulta, volt egy kis üzlete, arra tették rá kezüket az államosításkor a kommunista pribékek. Sorsába - hogy elvették kis vagyonát, amit nehéz munkával kuporgatott össze - nem tudott beletörődni. S mint annyian a kisemmizettek közül, elkeseredésében a kivándorlást választotta a negyvenes évek végének Magyarországáról. Egy svájci lágerben ismerkedik meg liechtensteini német feleségével, aki később három gyermekkel ajándékozza meg. Svájcból mennie kellett; több ország közül lehetett választani. Édesapja megfelelt a kanadai állampolgárság követelményeinek: 180 cm magasság és 28 egészséges fog volt a feltétel. Kétéves montreali tartózkodás után Calgaryban telepednek le. Sárközy Kálmán lelkében mindvégig magyar marad. A nagyobb fiú, Pál 1951-ben születik az őslakó észak-amerikai indiánok ,,konatájában? (települést, falut jelent), azaz Kanadában, röviddel azután, hogy Európa egyik legkisebb törpeállamának német lánya összeköti sorsát egy magyar hentes-mészárossal. Aki nem kevés pénzt áldoz arra, hogy fiait 13-14 évesen egy németországi, Nürnbergtől 30 kilométernyire levő magyar iskolába küldje. 1965-67 között a jelzett gimnáziumban mintegy háromszázan, nyugati magyar emigráns szülők gyermekei tanulják az anyanyelvet, a Petőfi- és Vörösmarty-verseket. Ma is pozitív példa lehetne: háromszáz, Nyugaton élő gyermek - köztük mintegy 55 észak-amerikai - szülei anyagi áldozata árán tanulja az apa, az anya vagy mindkettejük nyelvét, hogy lélekben legalább megmaradjanak magyarnak, ne szakadjanak el a nemzettől, melyből vétettek! Apám lakásának falán - emlékezik Pali - mindig ott volt a jelszó: Nem, nem, soha! Én gyermekként fel sem tudtam fogni, hogy ez mit jelenthet apámnak. Csak most, vénülő fejjel kezdtem érteni, amióta ritkán hazajárunk a csépai temetőbe a sírjára virágot vinni. Az igazságért mindig kiálló és ,,pofázó? hentes nem ismerte a megalkuvást, s ezért még a svájci lágerben is kommunistagyanússá vált. Pali fia eleinte búvárokkal dolgozó, tengeri kőolajkutak hegesztőjeként keresi kenyerét, hogy megtakarított pénzével később ingatlanügynökké váljék. Most építteti az egész Mátra-vidék legnagyobb, szeg nélküli boronaházát. Talán vendéglő lesz, panzió, talán turistaszálló. Bár áll már négy sarkon a kanadai stílusban, indián szimbólumokat is felhasználó gerendaépület, de rendeltetését akkor döntik el, amikor a tavasszal végleges helyére, alapra kerül. Mindenképpen a mátraszentlászlói faluturizmust fogja szolgálni!
A mimózalelkû kanadai ács
,,Sok szép mívöket az faragó rendnek, / Nézd elméjöket az ács embereknek?? - jut eszembe az archaikus vers első két sora, amikor megállok a tetőzeti gerendák egyik homlokdíszét rajzoló és faragó, termetre alacsony-sovány, jó humorú angol férfi mellett. Sajnálom, hogy nem értjük egymás nyelvét, Holéczy Tibor vállalkozót kérem fel a tolmács szerepére. Egy este ki is faggatta ,,Májszot?, ahogy mi szólítottuk nevén a szeptember 8-án 59. születésnapját munkahelyén ünneplő szimpatikus ácsmestert. Bár Angliában született Porter Miles, de kanadai állampolgár. A St. George-i Technikai Középiskolát elvégezvén, 19 éves korától, 1963-tól csak faházakat, főként boronaházakat épít. Számukat háromszázra becsüli, s ebből mintegy százat csak saját két kezével. Épített hazájában az angolt nem ismerő őslakók között, az Egyesült Államokban, Japánban, Németországban. A német területen épített házai állították eddig a legnehezebb szakmai-mûszaki próba elé. De hogy érti a mesterségét, igazolja a tény: szeptember végén Milest munkaadója hazahívta, hogy néhány nap pihenő után visszarepüljön ,,a felkelő nap országába?, ahol nem kevésbé igényesek a megrendelők. A világot összejárt globetrottert szállásadója elvitte Máramarosba és Erdély több olyan tájegységére, ahol fa-, illetve gerendaházakat lehetett látni, tanulmányozni. Elmondhatja otthon, hogy még Kommandón is jártam! Jól érezte magát Háromszéken is, csak az őt megvendégelő háziasszonyoknak okozott gondot azzal, hogy csak a fehér húst eszi, na meg zöldségből összeálló eledeleket. A Parti- és Sziklás-hegységek, a gleccserek és kanyonok hazája fiának tetszett a Mátra, a Kárpátok, Magyarországon melegszívû, szimpatikus emberekkel találkozott. Csak azt sajnálja, hogy kevesen beszélik az angol nyelvet. ? mégis kitûnően megértette magát a mellé rendelt, a díszítőelemeket kifaragni segítő nagyoláhfalusi exvasöntővel. Énekelve-fütyölve dolgoztak, s közben évődve tapogatták egymás vállát-hátát Matyival. Az arcmimika, a testbeszéd volt a közös, értekező nyelvük. Porter Miles jellemét kiemelendő, egy érdekes epizódot hagyott emlékben: két mátrai falu között megállította a kocsit, s kivette a macska szájában szenvedő kis erdei állatkát, egy pelét. Életét nem tudta megmenteni, de emberi méltósággal földbe temette.
Epilógus helyett
Kanadaiakat, az anyaországba dolgozni járó, pénzért mindenféle munkát elvállaló, a családi fészek melegét sokat nélkülöző székelyeket, fahúzatástól, fahasogatástól nem riadó, törékeny asszony ikerpárt, tegnapi boksarakókat és szénégetőket ismertem meg közel háromhetes magyarországi bolyongásaimon. Hazaérkezésem óta keresem egy háborús katonanótának a szövegét, mert megígértem, hogy elküldöm Vancouver szigetére Sárközy Pálnak. Amikor azon az emlékezetes szép születésnapon, ahol népdalokat, mûdalokat vegyesen énekelgettünk, bizony egyikünk sem tudta elejétől végig a Volt egyszer egy hadnagyocskát. Még a másik kedvenc dalát, a Kis lak áll a nagy Duna mentében szakaszait is felcseréltük. Pedig Petőfi népszerû versét igen illene ismerni?
Ferenczy L. Tibor
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép