Sport: Olümpiától Athénig

2003. november 24., hétfő, Archívum 2003–2007

4.
Az olimpia szellemének újjáéledése
A reneszánsz újra a figyelem homlokterébe hozza az olimpiai játékok gondolatát. 1516-ban Badenben Johannes Aquila jogász olimpiának nevezte az általa kezdeményezett testgyakorlati bemutatót. 1604-ben Angol olimpiai játékok (English Olympic Games) címmel beindult egy versenysorozat, évente rendezték meg, és mindig pünkösdkor. A résztvevők atlétikában és lovaglásban versengtek. És hosszú időn, közel egy évszázadon át. Ez elegendő idő ahhoz, hogy felkeltsék a közvélemény és a tudományos világ figyelmét és érdeklődését, majd az ókori olimpiák és Olümpia felé irányítsák. Az 1700-as évek elején el is kezdődtek a szervezkedések Olümpia feltárása érdekében. Az első figyelemre méltó sikert egy oxfordi régész, Richard Chandler érte el egy dor templom - tulajdonképpen Zeusz temploma - romjainak feltárásával. Chandler sikere fellelkesítette a régészeket. Az igazi nagy munkát, Olümpia feltárását 1875-ben a német Ernst Curtius tervezte meg és vitte véghez olyan neves építészek közremûködésével, mint Heinrich Schliemann és Wilhelm Dörpfeld.
A hatalmas méretû és ugyanakkor eredményes ásatások nem csak Olümpia köveit mozgatták meg és hozták napvilágra, hanem megmozgatták a derék görögök nemzeti önérzetét is. Görögország török rabság alóli felszabadulása emlékére 1830-ban egy letrinói faluban sportünnepélyt rendeztek. Ekkor és itt elhatározták, hogy felújítják az olimpiai játékokat. Huszonkilenc évvel később, 1859-ben Evangélosz Zappasz kezdeményezésére meg is rendezték az első atlétikai versenyekkel egybekötött szellemi és mûvészeti találkozót. A győztesek a király kezéből vették át a jutalmat, egy olyan olajfaág koszorút, amilyennel Olümpiában díjazták az olimpiai bajnokokat. Zappasz ,,olimpiáját? még két alkalommal rendezték meg, mind a kétszer szigorúan hellén jelleggel, azaz kizárólagosan görög részvétellel.
A görög példára felfigyeltek Európa-szerte, s egyre több országban szerveztek hasonló rendezvényeket. A nemzetközi versenyek szervezését viszont a polgári nemzeti államok kialakulásával szorosan összefüggő tornamozgalom egyelőre szigorúan ellenezte.
Színre lép Coubertin báró
A tilalomnak is megvannak a maga határai, megvan a türelmi ideje. Túlfeszíteni a határokat nem lehet, mert szétpattannak. Lám, lám, a XIX. század vége felé egyre több sportág híve kezdi megelégelni az elszigeteltséget, elzártságot, s egyre gyakrabban kezdtek kilépni a kényszerárnyékból. A nemzetközi sportvetélkedők egész sorát jegyzik a korszak krónikásai. Na persze, ezekre a viadalokra minden nemzet a saját versenyszabályzatával érkezett, így aztán a helyszínen kellett közös nevezőre jutni, ott kellett a szabályokat egyeztetni, összehangolni, pontosítani. Ezért aztán szükségszerûvé vált egy felső fórum, egy nemzetközi szövetség létrehozása valamennyi sportágban. Párhuzamosan a szabályok összehangolásával, kidolgozásával menthetetlenül felötlött a sportágakat összefogó, rendszeres versenysorozat gondolata is. Adott lett tehát az ötlet, csupán a kivitelező hiányzott. De nem sokáig, mert az is megjelent Pierre de Coubertin báró személyében.
Megjelent, mert adottá vált az ötlet kivitelezéséhez szükséges politikai konstelláció. Történt ugyanis, hogy a poroszok győzelmével ért véget a századvégi francia-porosz háború. A békeszerződés, melyben logikusan a győztes poroszok diktáltak, megfosztotta Franciaországot az állandó hadsereg fenntartásának jogától. Nehéz idő köszöntött a franciákra. Egy nemzet töprengett azon, hogy megoldást találjon ifjúsága szervezett foglalkoztatására. A katonaképzés szóba sem jöhetett, s akkor? maradt a sport, a testnevelés.
Munkához láttak. Megalapítottak két egyesületet: a Lique Nationale de l?Education Phisique-t és az Union des Sociétes Francaises des Sports Athletiques-et. Mindkettő céljául tûzte ki a testnevelés minél szélesebb körben történő népszerûsítését.
1889-ben döntő fordulat következett be, Coubertin bárót ugyanis megbízták az egyetemes testnevelés elterjedési módozatának tanulmányozásával. A derék báró kérdőíveket küldött szét a nagyvilágba, adatokat gyûjtött, nevelési rendszereket tanulmányozott. A beérkezett válaszokból, az Angliában szerzett tapasztalataiból két dolog ragadta meg figyelmét: a sportágak egymás közötti harca és az egyre fokozottabban üzletiesedő szellem. E két vonalon kellett tehát akcióba lépni, cselekedni. Először is ki kellett békíteni a viszálykodó sportágakat, aztán egy közös cél felé kanalizálni a törekvéseket. De hogyan? Ekkor támadt az ötlete: háborúk helyett rendezzenek világversenyeket.
Coubertin honfitársainak tetszett az ötlet - mi mást tehettek volna, ha már katonásdit nem játszhattak? -, s ez felbátorította a derék bárót arra, hogy európai körútra induljon, s azon próbálja megnyerni befolyásos barátainak a pártfogását. Siker koronázta útját. Hazatérve Párizsba, 1892. november 25-én a Sorbonne aulájában Renaissance Olympique címmel előadást tartott. Nagy érdeklődéssel követett előadását ezekkel a szavakkal zárta: ,,Vigyünk külföldre evezősöket, vívókat, futókat, és íme, szabad forgalmat indítunk meg, amelynek segítségével a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát. Ez bátorít fel engem arra, hogy az önök segítségével, a mai idők követelményeinek megfelelően átalakítva, javasolhassam az olimpiai játékok felújításának gondolatát.?
A szívhez, de főleg észhez szóló szavak annyira meggyőzően hatottak, hogy az előadás résztvevői az eszme híveiként távoztak. Az első csatát tehát megnyerte Coubertin. A neheze, az igazi ütközet, ha így jobb, viszont még hátravolt, ezt pedig a hivatalos kormányzati körökkel kellett megvívniuk.
Megvívniuk - igen, mert ez az ütközet már nem csak a báró, hanem egész baráti körének az ütközete volt, és nem francia, hanem már európai szinten, az Atlanti-óceán partjától el egészen az Urálig kellett harcba szállni az olimpiai eszme elfogadásáért.
(folytatjuk)
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-11-24: Archívum 2003–2007 - :

Sport: Erdővidéki hírek