A kréta körül: Szilágyi Zsolt

2003. november 26., szerda, Archívum 2003–2007

karvezető és zenetanár
A hang, a boltozat magasába szárnyaló érces tenor, amely valósággal lebilincselte a templomot megtöltő hívek seregét, szinte elnyomva az orgona lelkeket betöltő búgását, a hang, amely dallamos latin szavakkal Szûz Mária dicséretét zengte. Így maradt meg bennem a Szent József nevét viselő sepsiszentgyörgyi központi római katolikus templomban évekkel ezelőtt átélt érzés, amely ma is eleven.
Szilágyi Zsolt nagy mûvész, és rendkívüliségében szerény ember. Itt van, itt él városunkban, itt végez mûvészi-nevelői áldozatos munkát, s messzire repítette Háromszék hírét széles e világban.
Vasszorgalmú és szigorúan rendszerető emberként ismertük meg, mert sikerei mögött évtizedek szívós munkája a háttér. És a tanuló ember önzetlen jó szándéka, hogy környezetével, társaival, kollégáival is megszerettesse a zenét, amely gyógyír és életelixír is lehet az értők számára.
Életútja Erdély szívéből, Gyulafehérvárról indult 1946-ban, értelmiségi család szülötteként. Édesapja földrajz-természetrajz tanár volt, édesanyja pedig az egykori fejedelmi város székesegyházának orgonistája és karnagya. Minden tanulmányát anyanyelvén végezte Gyulafehérvárott, Déván, Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián karvezetői és zenetanári képesítést szerzett, s énekessé is itt képezte magát, Emil Mure?an irányításával. Utolsó éves egyetemistaként (1969-70-ben) a Kolozsvári Állami Magyar Opera szólistája volt. 1970-től megszakítás nélkül a sepsiszentgyörgyi Mûvészeti Iskola tanára, jelenleg igazgatója.
1977-ben Weimarban Lore Fischer Schubert-dalkurzusait látogatta, majd 1981-ben Innsbruckban barokk zenében képezte magát. A bukaresti George Enescu Filharmónia Orpheus vokálkvartettjének tagjaként 1980-ban ezüstérmet szerzett a genfi nemzetközi dalosversenyen.
1968-tól több preklasszikus-, klasszikus-, romantikus- és modernzene- és dalesten lépett fel. Repeortárjának nagy részét felesége, Szilágyi Mária zongorakíséretével a Marosvásárhelyi Rádió felvételeken örökítette meg. 1973-tól az ország valamennyi filharmóniájával együttmûködött oratóriumok, passiók, kantáták, misék tenor szólistájaként. 1977-től rendszeresen fellép külföldi hangversenyeken is. Az 1972-ben zenetanárokból alakult Vox Humana kamarakórus alapító tagja és kezdettől karnagya.
Pedagógusként és énektanárként nemzedékek egész sorát oktatta, nevelte. Egykori tanítványai közül többen idehaza és más országokban is eredményesen öregbítik a sepsiszentgyörgyi Mûvészeti Iskola és szeretett tanáruk hínevét.
Korodi Hajnalka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-11-26: Archívum 2003–2007 - :

A kréta körül: Becsek Ede