Nemzet-nemzetiség: Az Erdélyi Magyar Televízió

2003. november 28., péntek, Archívum 2003–2007

Jelentős magyar kormányzati támogatással a jövő év közepéig önálló erdélyi magyar televízió kezdi meg mûködését Marosvásárhelyen - jelentette be Markó Béla a magyar televízióstúdiók vezetőinek hét végi találkozóján. A tervezett intézmény az erdélyi magyarság szellemi önállóságának egyik fő pillérévé válhat, a mûholdas sugárzású televízió mûködtetésében az összes erdélyi magyar stúdió szerephez jut - fogalmazták meg ugyanott. Az önálló televízió indításáról Markó Béla és Medgyessy Péter múlt heti budapesti találkozóján született egyezség. A szövetségi elnök összegező megállapítása szerint ,,eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak a tervezett erdélyi autópálya - fogalmazott az RMDSZ elnöke - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé.?
Az RMDSZ elnöke szükségesnek tartotta megjegyezni: az önálló magyar televízió életre hívása nem irányul egyik magyar nyelven sugárzó televízió ellen sem, sőt, ezzel egy időben akár kétszeresére is növelni kívánják a román közszolgálati televízió magyar mûsorainak adásidejét. A tanácskozás résztvevőit arról is tájékoztatták, hogy a román kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodásnak köszönhetően jelentősen haladtak a marosvásárhelyi regionális közszolgálati televízió létrehozásának előkészületei.
A szövetségi elnök az új erdélyi magyar médiamûhely jövő nyári indíttatása kapcsán emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az elmúlt években főként az önálló magyar kulturális intézmények létrehozására összpontosította erejét, és ennek eredményeként Erdély-szerte számos magyar intézmény, színház vagy színtársulat született, magyarországi támogatással pedig önálló magyar egyetem is alakult.
Az önálló erdélyi magyar televízió indításának összekapcsolása magyar oktatási és kulturális intézmények létesítésével, ezeknek az erdélyi magyar közösség autonómiája felé tett lépések mellé illesztése félreérthetetlen megfogalmazása annak, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége az előző hetekben vitára bocsátott két autonómiaterv fő célkitûzéseit a mostaniakhoz hasonló intézményhálózat kiépítésével kívánja megvalósítani. Ezt a - valószínû, egyeztetett, de mindenképp a Markóéval egybehangzó - elképzelést az utóbbi napokban Tabajdi Csaba kisebbségi szakértő (MSZP) a kolozsvári Krónika kérdéseire válaszolva lekicsinylő ,,felülnézetből? kifogásolta: ,,Egy autonómiakoncepció kidolgozása két-három napos munka (?!), a kis autonómiaszigetek létrehozásáért viszont éveken át kell küzdeni.? Tabajdi úgy véli, hogy egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya építése legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése, s ezekkel szemben (?) az RMDSZ az ,,autonómiaépítési folyamatot? tartja követendő példának.
Ezzel a megfogalmazással ,,csupán? az a gond, hogy az önálló magyar erdélyi televízió létesítését és ,,két-három napos munkával kidolgozott autonómiakoncepciókat? nem szükséges és nem lehet egymással szembeállítani. Ezekre ugyanis a rész és egész viszonya alkalmazható.
A Marosvásárhelyre összehívott erdélyi magyar tévés értekezlet témakezelésében kiegyensúlyozott, objektivitásra törekvő megbeszélésnek minősíthető az előző időszakban a magyarországi és erdélyi írott és elektronikus médiában a Duna Televízió ellen gerjesztett támadásokhoz képest. Ha az önálló erdélyi magyar televízióval megvalósuló régi álom nem is lesz annyira tündéri, mint ahogyan az indulás előtt ez elénk szivárványlik, tény az, hogy az előző évtizedben kialakult mûszaki és szakmai háttér biztosítani tudja a sikeres indítást és mûködtetést.
,,Leszámolás? a Duna Televízióval?
A marosvásárhelyi kiegyensúlyozott hangvételre azért is szükség volt, mert annak ellenére, hogy a hazai magyar átlagolvasó - a legaktívabb magyar nyelvû ,,tévémûsor-fogyasztó? réteg - vajmi keveset érzékelhetett abból a csetepatéból, amely a magyar nyelvû tévés mûsorszórás körül az utóbbi időben az internetes tévéportálokon vívott egyoldalú csatározásokban volt tetten érhető. Az az agresszív, a Duna Tévét ledorongoló hangnem és minősítéssorozat, amelyet néhány héttel ezelőtt a budapesti Népszabadságban a kolozsvári Tibori Szabó Zoltán megengedett magának, felháborította, az ?50-es évekre emlékeztető gorombaságok mélyen megdöbbentették azok többségét, akik e durva támadással szembesültek.
T. Sz. Z. fellépéséhez a muníciót igaz ugyan, hogy Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szállította, de mentségére - és nem tisztességére - legyen mondva, ezt a Transforum internetes portálon mûvelte, amely egy szûk körû és többnyire nem Duna Tévé igényû társadalmi réteghez tartozik. Az sem mellékes, hogy egy internetes vitafórumnak a hangneme és stílusa más, lehet akár személyeskedő, intimpistáskodó, nyegle, pimasz, szándékosan túlzó, még az OAT alelnöke esetében is, de ,,Magyarország legkedveltebb lapjában?, a nagy példányszámú Népszabadságban közölt és erdélyiként eladott vélemény hatása szerintünk egészen más szájtartást feltélez(ne.)
T. Sz. Z. egy hónappal ezelőtti írása az önálló erdélyi magyar televízió létrehozását többnyire Gáspárik kinyilatkoztatásaira és néhány névtelen brancsbéli sarkított véleményére alapozva a Duna Televízió szétverése árán és révén véli megvalósíthatónak. (Az árán szó mindkét értelmére gondolunk, mert szerinte a Duna TV az erdélyiek elől emészti el a drága magyar pénzt.) A Duna Televízió megfojtásával évtizednél hosszabb ideje kísérletező magyarhoni csapat erdélyi pártkatonájaként a hivatalviselő Gáspárik véleményét felerősítve deklarálja. ,,?a Duna TV nem ad valós képet az erdélyi magyarságról, nem az erdélyi fiatalok és vállalkozók nyelvén szól, s a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakóknak láttatják?. Mankóként ugyancsak Gáspárik véleményét idézi, amikor azt mondja, hogy ,,a tavalyi választások idején ?a Duna TV a politikai befolyás eszköze lett?, s ?kormánypárti agymosás folyt benne??. ,,A kampány elteltével sem változott a Duna hangneme, az M2-es azonban szerinte jóval kiegyensúlyozottabb lett.?
A Duna TV-t tönkreverő válogatott vélemények torzított csoportosításában Gáspárik mellett T. Sz. Z. más forrásokat is igénybe vesz, Xántus Gábor erdélyi tévés szakembert idézve ,,?a mûsorgyártás szintjén olyan érdekeltségek is érvényesültek, amelyek a deklarált szándékok ellenére bizonyos határon túli mûhelyeket előnytelen helyzetbe hoztak, s ez a gyakorlat egzisztenciális kényszerhelyzeteket szült?. A kinyírást megalapozó szaktekintély azért csak Gáspárik marad: ,,a magyarországi közszolgálati televíziók és a határon túli tévéstúdiók viszonyát tömören ?elgyarmatosított janicsárdiktatúraként?? lehetne jellemezni. Olyan viszonyként, amely szemmel láthatóan öli meg a romániai magyar televíziózást.?
A névtelen nyilatkozók cikkbe idézése ehhez képest már csak vércsatorna azon a szúró-vágó eszközön, amelyen a Duna TV vérét a szerző elereszti: a ,,Cseppnyi változás? ,,ciáncsepp a Dunában?, ,,egyre gyakrabban kapcsolok át az M2-re, valószínûleg a Dunáról le fogok mondani?, ,,Már szinte közhellyé vált, hogy a Duna az öregek nosztalgiázó adója?, ,,a Magyarországról importált politikai szembenállás meghonosítója?, ,,Elégedetlenséget szül az is, hogy Erdélytől 10-15-20 éve elszakadt - sokszor előítéletektől sem mentes - személyek magyaráznak román belpolitikai összefüggéseket, az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket, s Budapestről oktatják ki az erdélyi magyarságot arról, hogyan kellene cselekednie. E vélemények szerint az erdélyi magyarságnak ma már olyan televízióra lenne szüksége, amelynek az erdélyiekről szóló mûsorait Erdélyben élő emberek készítik.?
Az erdélyiek magyarországiak nélküli boldogulásáról mintha hallottunk volna még abban az időben, amikor még egyesek ideiglenesen áttelepedtek volt Magyarországra. Nem örülünk, ha ezt a gondolatot visszahoznák a származási helyére - nézzenenek utána, hogy a tévénézők kérnek-e belőle.
A Duna TV nem akar kerékkötő lenni
A Népszabadság november 15-i számában Pekár István, a Duna TV elnöke a fennebb alcímként kiemelt kijelentéssel összegezi álláspontját a Varsányi Gyula által jegyzett interjúban. Pekár véleménye helyzetéből adódóan visszafogott, megdöbbenését viszont az övön aluli ütések olvastán nem tudja titkolni. És védekezik, majdnem gyámoltalan módon. Én megértem, hisz 2003. március 12-én a Transforum internetes portálon vitázóknak már válaszolt a Duna Televíziót lejáratni vágyó kérdéseire is. (Legutóbb a Népszabadság online november 16-i kiadásában Tízéves a ,,nemzet képernyője? címen értekezik az általa vezetett intézmény feladatköréről. De miért is kell ezt a minősítést macskakörmözni?)
Elvi állásfoglalása a Népszabadság-interjúban a következő: ,,Nem értek egyet azzal (?), hogy kerékkötői lennénk az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásának. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt több mint egymilliárd forintot juttattunk oda, amit egyrészt mûsorgyártásra fordítottunk, másrészt kamerákat helyeztünk ki, utóbbiakat még Sára Sándor idején. Mindig egyenrangú félként kezeltük őket, sokuknak biztosítottunk egzisztenciát, nem úgy jártunk ki, mint valamiféle provinciára. A cikk (a T. Sz. Z. írására utal - S. L.) a magyarországi köztévék és a határokon túli stúdiók viszonyát ?elmagyarosított janicsárdiktatúraként? említi, ami azon túl, hogy nem igaz, még képzavar is.?
Az interjúban szó esik továbbá a Duna TV és az erdélyi önálló magyar csatorna közti majdani nyílt vagy rejtett konkurenciáról, az általuk kiképzett erdélyi szakembereket és a régebbi erdélyi törzsgárdát egy ,,felkészült erdélyi filmes magként? mutatja be, akik megvalósíthatják az önálló erdélyi tévézést. Ehhez felajánlja az archívumukat, a közszolgálati sorozatokat, az ismeretterjesztő mûsorokat.
Pekár István a Duna TV stratégiája kapcsán kifejti, hogy intézményük nem lehet kizárólag csak ,,Erdély Televíziója?, hiszen Románián kívül is több millió magyar él. Stratégiai feladatuk volt eljutni Észak-Amerikába és Ausztráliába, de jó lenne eljutni Dél-Amerikába is, ahol még él negyedmilliónyi magyar.
,,A cél az, hogy a világ magyarságának a televíziója legyünk, hasonlóan a német Deutsche Welléhez. Ahhoz azonban, hogy a távoli magyarok életét is bemutathassuk, sok pénz kell. Nem építhetünk arra, mint itthon, hogy félszavakból is értjük egymást, a hátteret alaposan meg kell vizsgálni. Tudomásul kell vennünk, hogy Erdély csak egy szelet, szemben a mostani felfogással??
A Duna TV egyébként ötödannyiból gazdálkodik, mint a Magyar Televízió.
Markó Béla megfogalmazása szerint tehát ,,?az önálló magyar televízió létrehozása nem irányul egyik magyar nyelven sugárzó televízió ellen sem (?), nem állítható szembe azzal sem, hogy az erdélyi magyarság milyen magyarországi kulturális vagy televíziós lehetőségekkel rendelkezik.?
Ez teljességgel más hang, mint amit Gáspárik Attila és ,,szóvivője?, T. Sz. Z. megenged magának, arról nem is beszélve, hogy a Duna TV nézettségével kapcsolatos állításainak nagy része manipulált és szemelgetett hazugság. Ezért nem óhajtjuk azt kezdeményezni, hogy eme információkat, mondjuk, Székelyföldön ellenőrizze - nem óhajtunk grúziai tömegjeleneteket -, hisz ennek az elátkozott régiónak más a tévés státusa, mint Erdély nyugati peremvidékén, az itteniek, ha a ?89-es romániai fordulat előtt magyar tévémûsort akartak látni, akkor félezer kilométerre utaztak, s a Királyhágón túl béreltek udvart vagy zöldségeskertet e célra. A Duna TV jelentkezését ez a népesség valóban az égi áldás élményeként fogadta, és úgy tartja számon ma is. A ,,nosztalgiázó öregek? egyébként, sajnos, a lakosság több mint 50 százalékát képezik, s a mostani aranyifjúság sem csupán az élményfürdők, plazák körül ücsörög, még nem pusztult ki egészen az a kategória sem, amely nem csak a ,,másságot?, hanem - baj-e, ha kimondom? - az (ön)azonosságot keresi.
A Duna TV sirályainak tollazatát talán nem kell ekkora vehemenciával tépdesni, ehelyett azt kellene végiggondolni, hogy a romániai adófizető magyarság elvárhatja-e, hogy tévés igényeit is magyarországi pénzosztogatással elégítsék ki. Nem bizonyos, hogy oktalan lenne az a kérdés, hogy a magyar adózó nép miként fogadja majd azt az örömhírt, amelynek értelmében - egyelőre 2004-es állami költségvetési fedezet nélkül - alkalma lesz a romániai magyar tévézést támogatni. És az is kérdéses, hogy ha ez megtörténik, lesznek-e tollforgatók, akik az erdélyiek ellen heccelt magyar lakosságot meg tudják nyugtatni. Honunkban pedig a kormánypárttal kötött egyezség ama tételét, hogy egész napos magyar nyelvû rádió- és tévéadást biztosítanak a romániai magyar adófizetők pénzéből, ki lehet pipálni. Anélkül, hogy a világ magyarságát megszólítani képes egyetlen fórumot mint fölösleges valamit leépítsék, és ezzel spóroljanak. Elvégre az a logika, amely az erdélyiekre érvényes - mi főzünk, és mi esszük meg -, a maradék-, ma még tíz-, aztán kilenc-, utána nyolcmilliós Magyarországra is alkalmazható, és a Transforum egyik disputázó kedvû okosa a múltkor máris megfogalmazta Pekár István számára a kérdést:
,,Tudomásom szerint karácsony óta az Egyesült Államokban is fogható az adásuk. Nem lehetne azonban a drága amerikai sugárzás helyett inkább egyéb, fontosabb dolgokra költeni a Duna TV pénzét? Már csak azért is, mert az amerikai magyaroknak csak elenyésző része beszél és ért magyarul.?
Merjünk kicsik lenni?
Egyes kínai vidékeken valaha köcsögökbe zsugorítva formázták kicsinyeiket, majd úton-útfélen mutogatták őket, és egzisztenciát is teremtettek véle.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép