Márol holnapra: Gyulafehérvár

2003. november 29., szombat, Archívum 2003–2007

1918. december 1-je a magyar köztudatban Trianon szinonimájává vált, ezzel azonosult, és egyre erőteljesebben érzékelhető, hogy a magyarok a trianoni trauma oldását nem ,,Erdély valahová csatolásában? látják és keresik, hanem a gyulafehérvári határozatok, az akkori ünnepélyes fogadalmak teljesítésében. Gyulafehérvár emléke a magyar köztudatban a román szószegésekhez kötődik. Ezért váltott ki közfelháborodást Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek és társainak a múlt évi Kempinski szállóbeli koccintása, amelyet a későbbiekben tetéztek román részről az ugyancsak szimbolikus töltetû ellengesztusok, mint a Wass Albert-szobrok eltávolíttatása, a Bethlen Gábor-szobor talapzatára vésett szöveg körüli nevetséges bakalódás és mindenekelőtt és mindenekfölött az aradi Szabadság-szobor köré csavarodó szószegéssorozat. Magyar részről a bizalomkeltő gesztusok ekképpen önmaguk ellen fordultak-fordulnak, amelyeket újabb román ígéretek és nyilatkozatok halmozásával nem lehet más mederbe vonni.
Bár el kell ismerni, hogy román részről is vannak jelzések a bizalomerősítésre. Mircea Geoan? külügyminiszter meglepetésszerû bejelentése az Európa Tanács alkotmányának újraszövegezésével kapcsolatosan - a román fél támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megemlítését a szövegben -; Adrian Severin írása a Ziua címû lapban (A Szabadság-szobor - egy elveszített csata) a közeledés útját-módját jelezhetné, ha mindez nem lenne annyira elszigetelt gesztus.
Gyulafehérvár a magyar köztudatban az ünnepélyes kinyilatkoztatás önrendelkezésre vonatkozó passzusát hívja elő a feledésből, manapság soha nem tapasztalt aktualitással. Amíg ez az európai politikai folyamatok részeként nem épül be a román jogrendszerbe, addig az államelnök hiába szól ismét a kisebbségek helyett, mint ahogyan ezt éppen most újra hallhattuk a román parlamentben: ,,a kisebbségek gyakorlatilag mindennel rendelkeznek ahhoz, hogy megőrizzék és gazdagítsák nemzeti azonosságukat?.
A ,,minden? az autonómia, az, amit ugyanazon a parlamenti ünnepségen Markó Béla mondott: ,,minden itt élő népnek joga van ahhoz, hogy saját nyelvén képezze magát, intézze közigazgatását, és ítélkezzen soraiból megválasztott személyek által. 85 éve Gyulafehérváron elismerték, hogy az együtt élő kisebbségek államalkotó tényezők - való igaz, hogy Románia vezetői utólag más útra tértek, de ami akkor, december 1-jén elhangzott, annak ma is érvényesnek kell lennie.?
A román diplomácia rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy a magyar kormányzat támogatásával az európai köztudatba tartósan beépítse azt, amit Iliescu államelnök újra nyomatékosított: a kisebbségek mindennel rendelkeznek. Geoan? külügyminiszter is ehhez a diplomáciai vonalvezetéshez kapcsolódott: ,,mindennel rendelkeznek?, emiatt nem lehet a kisebbségekre való utalást kifogásolni az unió alkotmányában. A kifogásokat vagy elmondják mások, vagy a kollektív jogokra való utalás helyett ,,a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyekre? korlátozzák.
Mondjuk ki: ez se semmi. Ez is inkább politikai ,,környezetbarát?, kisebbségpártoló gesztus, mint az a 85 éve gerjesztett ,,Erdély-szerző? és ,,Erdélyt hódító? erőlködés, amelynek ma már semmi értelme, sőt, éppen a szentnek tartott ügyet, Erdély megszerzésének aktusát járatja le. 85 év után az ,,Át a Kárpátokon? - Trecem Carpa?ii - katonanóta már nem aktuális. Ha a román-magyar viszony országon kívül, országon belül valóban olyan jó, mint ahogyan nyilatkozzák, több idő juthatna a román nemzet korszerû, európai szellemû egyesítésére. Moldova Köztársasággal problémák vannak. Az Ukrajnával, Oroszországgal való viszonyunk rossz. A Balkánon élő románok nemzeti identitása is napirendre kerülhetne, ha a magyarság országon belül és kívül december 1-jén nem a szótartásra-szószegésre figyelne, hanem érzelmileg is a nemzeti egységét ünneplő románsághoz ,,húzna?, amiért az ő egységét is szentségnek tartják.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép