A hír sem rövid: november elején Budapesten a negyedik alkalommal tartott Uray György Fesztiválon a sepsiszentgyörgyi Osonó Diákszínház Jolika előadása elnyerte a legjobb mûhelynek járó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díját, a legjobb színésznőnek (Ardelean Mónika a Jolika címszerepében) járó, a Magyar Színjátékos Szövetség díját és a színészi munkáért (Benkő Szidónia az Anya szerepében) járó, a Holló és Társa Könyvkiadó különdíját. A teljesítmény igazi értékeléséhez tudni kell: a fesztiválra magyar nyelvterületről 44 nem hivatásos színjátszó csoport nevezett, a szemlére ezekből 17 előadást válogattak be - egyetlen határon túli társulatként az Osonót. És még azt is tudni kell, hogy ennyi díjat csupán a szegedi egyetemisták gyûjtöttek be, többet senki sem. A tények önmagukban bőségesen elégségesek egy kiadós dicsérethez. De azonmód előhozakodik a kérdés is: miért? Miért van az, hogy az osonósokra Budapesten úgy néztek - szeretettel ugyan -, mint csodabogarakra, és miért van az, hogy az előadás után néhányan még jó ideig a csodálattól megkövülten ültek a nézőtéren? Hogy gratuláltak, ovációkat zengtek, dicsértek, és rögvest fél tucat újabb fesztiválra meghívták az előadást? Hisz azt hihetnők, a Jolika csak itthoniak számára érthető, a bevágott alpolgármesteres, iskolaigazgatós jelenetek, néhány helyzetszituáció olyannyira sajátos - és mégis, a szövegek Budapesten éppúgy ,,fogtak?, akárha csupa szentgyörgyi ült volna a nézőtéren. Titok lappang valahol. Talán az lehet, hogy a Jolika - és ezt az osonósok ,,vezére?, Fazakas Misi sem tagadja - a Bocsárdi-iskola ,,terméke?. Ha nem is ,,profi? szinten, de iskolapéldája annak a színjátszásnak, amelyet Bocsárdi László kísérletezett ki. A hirtelen váltásokkal tûzdelt sûrû, intenzív játék olyannyira más, mint a szószínházas magyar színjátszás; az előadás nem estéről estére megismétlődik, hanem mindig ott és akkor születik meg, elragadja és magával sodorja a nézőt, hogy végül rá kell döbbennie: valaminek a részese volt. A történet és a játék csak a lehetőség. Minden más a megismételhető titok része. Ha értik, mire gondolok.
Váry O. Péter
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.