A képviselőház asztalán az új színháztörvény-tervezet. Lényege, hogy a hazai színházakat három kategóriába sorolja: állandó társulattal rendelkező, befogadó, illetőleg alapítványi színházak lesznek ezentúl; az állami színházakat kivéve a többit az önkormányzatok finanszírozzák (!), sőt, ők is döntik el, ,,helyi szinten?, hogy vidékük, városuk színháza melyik csoportba sorolódik be... És itt van az első bökkenő - no nem az utolsó is, ez a törvénytervezet tele van aknákkal, buktatókkal, félreértésekre ad lehetőséget, magyarán lufi, amelynek kipukkanása viszont súlyosan veszélyezteti a romániai színházak mûködését -, egy állandó társulat fenntartása ugyanis sok pénzbe kerül, s el lehet képzelni, hogy a színházak mûsorpolitikájával többnyire elégedetlenkedő önkormányzatok sokallni fogják a kiadásokat, és olyan besorolás mellett döntenek, amelynek támogatása értelemszerûen kevesebbe kerül, egyáltalán nem törődve azzal - a törvénytervezet sem törődik vele! -, hogy mindez rövid távon színházak bezárásához vezethet.
Lehet, hogy egy szegény ország, mint Románia is, nem bír el ennyi állandó színházat. De akkor miért nem beszélnek, vitáznak a szakmai érdekképviseletek bevonásával a színházi szisztéma átszervezéséről? Ez a tervezet így csupán a színházak lassú haldoklását segíti elő. Nem véletlen, hogy máris sok helyen tiltakozó akciókra is sor került. A színészszakszervezet jogosan hördült fel, a tervezet néhány kitétele szerintük egyszerûen mûvészetellenes. Például egy pályakezdő színész - függetlenül attól, hogy milyen szerepeket játszik - három esztendeig csupán minimálbért vehet kézhez (?). A tervezet emellett nem is említi a színházak - a produkciók létrehozásában oly fontos szerepet betöltő - ,,kisegítő személyzetét?, mintha csak azt sugallnák a tervezet lángeszû megálmodói, hogy fodrászra, szabóra, díszletesre, világosítóra etc. semmi szükség, végezzék mindezeket ezután maguk a színészek (?). Ami önmagában is abszurd, és a színház nem ismeretéről árulkodik. Szatmáron például mindezek ellen tiltakozva hét elején máris kivonultak a színészek az utcára, ilyesfajta táblákkal, hogy aszongya: ,,Jos vampirii culturii!? (Le a kultúra vámpírjaival), ,,Actorii nu m?nânc? usturoi!? (A mûvészek nem esznek fokhagymát!)? A jeles nacionalista szimbólum sokszor szerepelt felszólalásokban és tiltakozásokban is, az érdeklődőknek egy román színész ezt úgy magyarázta, hogy a parlamentet jobban érdekli a nagy nemzeti fokhagymafesztivál, mint a színházak jövője?
Nehéz megjósolni: mi lesz, ha a tiltakozások ellenére mégiscsak életbe lép ez a színháztörvény?! Egy azonban bizonyos: tavaly ősszel Bukarestben a romániai színházak vezetőinek már bemutatták a készülő törvénytervezetet, ami ellen a direktor urak nézeteltéréseiket, sérelmeiket, rögeszméiket félretéve közösen tiltakoztak. De úgy tûnik, hiába. A színházi szakszervezet mindenesetre fontolgatja a teljes színházi évad befagyasztását (!), általános sztrájkot hirdetve és így tiltakozva a szakmát ellehetetlenítő törvénytervezet ellen?
Ami tényleg elképesztő helyzet lenne!?
Gondoljátok meg, drága szenátorok és képviselők! Népetektől kár lenne a ,,cirkusz? után a ,,színházat? is elvenni. Félő, hogy akkor az unatkozó nézők az utcára csődülnek ki - szórakozni
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.