A mikroszkopikus penészgombák a természetben nagy számban előforduló heterotróf élőlények, amelyek elsősorban a gabonaféléket fertőzik meg. Ezeken elszaporodva számukra szükséges tápanyagokat vonnak el, közben az állati és emberi szervezetre káros másodlagos anyagcseretermékeket választanak ki, ezek az úgynevezett mikotoxinok, amelyek hatását már a középkorban is ismerték, a XVII. századból fennmaradt például egy leírás a penészes rozskenyér hallucinogén hatásáról.
Jelenleg úgy tartják, hogy világszinten az évente termelt gabonaféleségeknek 25 százaléka a ma ismert penészfajtákkal fertőzött, de meglehet, hogy ez az arány jóval magasabb az eddig ismeretlen toxinok miatt. Ma már több mint ezer toxikus anyagcsereterméket ismerünk, ezek közül majdnem száz káros hatását bizonyították. A penészgombák közül a nagyobb nedvességtartalmat igénylők már a szántóföldön szennyezik a növényeket (szántóföldi penészgombák), míg a viszonylag szárazságtûrők a raktározás közben termelnek toxinokat (raktári penészgombák). Előbbiek csoportjába tartoznak a Fusarium fajok, a raktári penészgombák főbb képviselői, az Aspergillus és a Penicillium fajok.
A penészgombák jelentős gazdasági és egészségügyi gondot jelentenek a növénytermesztés és az állattenyésztés számára egyaránt. A növénytermesztésben a termés csökkenése, a vetőmag minőségi romlása és a sütőipari minőség csökkenése okoz gazdasági veszteséget. A veszteség mértékét az adott hibrid (búza, kukorica) érzékenysége, az időjárási tényezők és az agrotechnikai eljárások befolyásolják. A gomba növényi tápláló anyagokat használ fel, ennek következtében csökken a takarmány energiatartalma, és a fontosabb aminosavak is kárt szenvednek. Állati fogyasztás esetén csökken a takarmányfogyasztás mennyisége, romlik a takarmány értéke, a fiatal állatoknál a fejlődés lelassul, megjelennek a szaporodásbiológiai zavarok, az állat a fertőzésekkel szemben csökkent ellenálló képességet mutat, a nagyobb mennyiségek fogyasztásánál pedig jellegzetes mikotoxikózisok (betegségek) alakulnak ki. A gombatoxinok által előidézett mikotoxikózisok nem fertőzőek, tehát nincs sajátos kórokozó, a szennyezett takarmány megvonásával a tünetek megszûnnek. Ugyanakkor a feltételezett betegséget, a mikotoxinokat a takarmányvizsgálati laboreredmények is megerősíthetik. A mikotoxikózisok felismerését megnehezíti az a tény, hogy általában a tünetek az alacsonyabb toxinkoncentrációk miatt nem kifejezettek, nem korjelzőek, és gyakran több toxin egyidejûleg fejti ki káros hatását.
A szántóföldi penészgombák közül a Fusarium nemzetségbe tartozók a legelterjedtebbek tájainkon. A monokultúrás termesztés nagyfokú alkalmazásával a fertőzöttség az utóbbi években jelentősen nőtt, mert a szántóföldön visszahagyott szárrészek fertőzésforrást és jó táptalajt jelentenek szaporodásukhoz. A Fusarium-toxinok legelterjedtebb csoportjai a trichotecénvázas toxinok, a zearalenon és a fumonizinek.
A trichotecénvázas toxinok káros biológiai hatásai: hányás és a takarmány visszautasítása, csökkenő fehérje-előállítás, károsodik az idegrendszer és az immunrendszer, szaporodásbiológiai zavarok jelennek meg. A sertés- és baromfitartásban jelentős gazdasági veszteséget okoznak, mert hatásukra csökken a takarmányfogyasztás, romlik a hús- és tojástermelés hatékonysága. Kocáknál megszûnik az ivarzás és az ovuláció, a tojóknál csökken a termelés, és romlik a tojás kelthetősége. A szarvasmarha erre a toxinra kevésbé érzékeny, mivel a bendőben zajló erjedés következtében a toxinok jelentős része átalakul, biológiai hatásuk csökken. Itt leginkább a tejtermelés csökkenése következik be. A fiatal borjak viszont érzékenyebbek a mérgező hatással szemben, mivel még nem rendelkeznek stabil bendőflórával. A juhok érzékenysége a bendő gyengébb méregtelenítőképessége miatt szintén nagyobb.
A zearalenonra szinte mindenik állatfaj érzékeny, és hatására szaporodási rendellenességek lépnek fel. Sertés esetén romlik a kocák vemhesülési aránya, megnő a visszaivarzó egyedek száma, esetleg meddőség is kialakulhat. Ugyanakkor megnő a halva született malacok száma, kisebb az alomszám, a malacok gyengék, és a csecsbimbók duzzanata figyelhető meg.
A fumonizineket viszonylag újonnan, 1988-ban fedezték fel, állatfajtánként eltérő károsodást idéznek elő. A sertéseknél 1988-ban kezdtek nagyobb jelentőséget tulajdonítani e fertőzésnek, amikor az Egyesült Államokban fellépett a sertések tömeges megbetegedése. Minden esetben a betegség a penészes kukorica etetésére volt visszavezethető, amely tüdővizenyő, mellvízkór kialakulásával járt. Végül sikerült megtalálni a betegség okozóját és toxinját. Kisebb koncentrációjú fertőzéses kukorica etetésekor máj- és vesekárosodást mutattak ki. A toxin hatása nemcsak a felvett toxin mennyiségétől, hanem a takarmányozás időtartamától is függ. A kutatók megállapították, hogy a penésszel fertőzött kukorica etetése már a méhen belül károsítja a magzatot, májelváltozást és kezdeti tüdővizenyőt okozva. A lovak kifejezetten érzékenyek a fumonizinekkel szemben, a toxin mennyiségétől függően akár agylágyulás is kialakulhat, ami néhány órán belül az állat elhullásához vezethet. A kérődző állatok és a baromfifajok viszonylag ellenállóak.
A raktári penészgombák közé az Aspergillus és a Fusarium fajok tartoznak. Közülük számos faj ochratoxint termel. A sertésnél, akárcsak az embernél, veseelfajulást okoz. A baromfifajok is nagyon érzékenyek, csökkenti a súlygyarapodást, csökken a tojástermelés, romlik a kelthetőség. A kérődzők ellenállóak e toxinnal szemben.
A patulin a penészes gyümölcsökből mutatható ki. A toxin elsősorban az emésztőszerveket károsítja, vérzést, fekélyt idéz elő. Rákkeltő, és a fejlődő magzatot is károsítja.
A gombatoxinok nemcsak az állatok, hanem az ember egészségére is veszélyt jelentenek. Az ember szervezetébe bejuthatnak közvetlenül, vagyis toxintartalmú gabonaféleségek (csemegekukorica, kukoricadara és liszt, müzli stb.) vagy más növényi eredetû táplálék (penészes gyümölcs) vagy kávé, sör fogyasztása következtében. Közvetetten az állatok által elfogyasztott toxinok megjelenhetnek az állati termékekben is (hús, máj, tej, tojás), és veszélyt jelenthetnek az ember számára. Az emberek mikotoxikózisáról ma még keveset lehet tudni, de az állatoknál előidézett elváltozásokat, megbetegedéseket, zavarokat a kutatók az embernél is kimutatták.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.