Nagy és derûlátó európai csatlakozásos álmainkból egyre főfájósabb józanodásokkal ébredünk. S bár a ,,nagy nővérke?, Franciaország változatlanul biztat és biztosít arról (azzal), hogy ők mindenképpen fontosnak, sőt lehetségesnek tartják Románia 2007-es tényleges integrációját, most már idehaza szaporodtak el a realista vélekedések valós esélyeinkről.
Itt van mindjárt Mugur Is?rescu bankvezér, a jegybank teljhatalmú főnökének vélekedése, ki úgy látja, hogy Románia egyetlen területen ért el igazi strukturális eredményeket, s az a bankrendszer konszolidálása. Nyilván, hazabeszél - mondhatnánk, ha okfejtése hátteréből nem világlana elő az az őszinte félelem, féltés, hogy a sok botrány, kínlódás árán létrehozott banki konszolidáció is bármelyik percben füstbe mehet, ha a reális gazdasági teljesítmény nem támogatja meg azt. Is?rescu tudja, amit tud - egyébként a jegybankok vezérei legtöbbször sokkal tisztábban látnak és őszintébben beszélnek, mint a gazdasági és pénzügyi tárcavezetők -, s óva int minden felesleges optimizmustól és álmodozástól. Még a sok-sok nulla lefaragásával elérhető ,,erős lej? bevezetésének elsietésétől is ódzkodik voltaképpen, mondván, amíg a gazdaság teljesítő- és versenyképessége ily törékeny, a fizetési mérleg ily rossz, nem érdemes megejteni a szemfényvesztő monetáris bravúrt, mert néhány év alatt ugyanoda juthatunk, ahonnan elindultunk, a zérusok uralmához. Az egymillió lejes bankó bevezetésének mindössze annyi az értelme - vall a bankfőnök -, hogy a tizenkét (!!!) eurónak megfelelő ötszázezeres bankügyleteket legalább huszonnégyre (!!!) tornászhassuk fel, könnyebbedvén ezáltal az ügyvitel, ami jó lesz a bankoknak, de az égvilágon semmit nem segít a közemberen.
Az euró bevezetésének ,,lázálmától? egyenesen irtózik egyelőre a bankvezér, s nem csupán azért, mert a romániai polgárok körében komoly ,,oroszlános? hagyományok vannak (ó, minő egérke lett az állatkirályból!), hanem azért inkább, mert az euró diktátumát nem bírná ki Románia gazdasága.
Maradunk tehát a lejeinkkel, s mikor euróban, dollárban kiszakértik tartozásainkat, továbbra is villázhatjuk össze nemzeti pénznemünk milliócskáit, hogy a felszínen maradhassunk valahogyan. De hát: ki a lejecskét nem becsüli, az eurót nem érdemli?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.