HatárhelyzetekRomán világ: Autonómiák Moldovában

2003. december 6., szombat, Archívum 2003–2007

Románia keleti szomszédi kapcsolatai meglehetősen rosszak, az elszenvedett sorozatos kudarcokat viszont a román-magyar relációban és a NATO-ban elért ,,sikerekkel? ellensúlyozza. Oroszországgal, Ukrajnával és Moldova Köztársaság Voronin vezette kormányával alapvető kérdésekben nem értenek szót, ha valakinek kétsége lenne afelől, hogy az EU és a NATO keleti határát hol rajzolják majd meg, az figyeljen a Moldova-Transznisztria Köztársaság tervezett föderalizálása nyomán kialakult kisinyovi politikai krízisre, s a ,,Dnyesztertől a Tiszáig? nagyromániás ábrándokról egyelőre mondjon le, és jól jegyezze meg a Prut folyammedrének nyomvonalát.
A magyar írott és elektronikus sajtó elengedi a füle mellett a moldovai híreket, ezen nincs is miért csodálkoznunk, megszokhattuk volna immár, hogy a közvetlen szomszédságunk bennünket is érintő eseményeiről ebből a forrásból vagy semmit sem tudunk meg, vagy manipulált információkat tálalnak fel számunkra, és a Közel-Keleten, Afrikában vagy Dél-Amerikában történtekről, a hebroni csetepatékról többet tudunk, mint az orosz-ukrán egyezség alapján végrehajtandó Moldova-Transznisztria és Gagauzia föderalizálási terveiről. Pedig a hazai autonómiavitákba is érveket-ellenérveket kapcsolhatnánk be, ha vigyázó szemünket néha Moldvára vetnénk. Ettől az ötlettől nemrég a Duna TV Esti kérdés címû fórumán zajló vitában sem voltak partnereim elragadtatva, mikor a mindössze háromezer négyzetkilométernyi területen élő gagauzok autonómiájáról szóltam, holott senki sem akarja az ottani nemzetiségi és társadalmi viszonyokat hozzánk átplántálni és számunkra modellként beállítani. Csupán utalni óhajtunk arra, hogy nyugati autonómiaminták keresése közben erről, az első kelet-európai nemzetiségi (etnikai) létező autonómiáról se feledkezzünk meg, már csak azért se, mert a román nemzetet közvetlenül érintő, fizikai értelemben is a saját kebelében lévő területről van szó, és ez az autonómia egy viszonylag kisszámú - 90 000 -, jelenlegi területén csak a 19. század óta honos nép számára adatott meg. Az ,,adatott meg? szókapcsolatot helyesbítem: az autonómiát a gagauzok nem ,,kapták? valakitől-valamitől, hanem kiharcolták. Mi pedig az Erdély Romániával való egyesülésének 85. évfordulóján, a grandiózus ünneplések közepette ott tartunk, hogy egyesek számára maga az autonómia szó is nemkívánatossá vált, holott e fogalom értelemszerûen és szó szerint is benne foglaltatik az ott határozatban is rögzített ünnepélyes fogadalomban.
Nos, mi is történik Moldova Köztársaságban?
Az Orosz Föderáció november derekán Jurij Zubakov moldáviai nagykövete révén a transznisztriai válság kezelésére egy rendezési tervet nyújtott át Moldova Köztársaság kormányának. Az orosz terv szerint Moldova és Transznisztria (a Dnyeszteren túli terület) egy aszimmetrikus föderatív államban egyesül, amelyben Gagauzia föderális státust nyer. Az újonnan egyesült államalakulat neve Moldova-Transznisztria Köztársaság lenne.
Az orosz memorandum előirányozza az ország új alkotmányának kidolgozását, amely alapján Moldova Szovjet Szövetségi Köztársaság 1990-es határai között létrejön Moldova Föderatív Köztársaság egységes demokratikus szuverén állam. Az új államföderáció alapja a terület, az államhatalom egysége, katonai, vám- és pénzügyi egység. Egy átmeneti időszakban - harminc év - Moszkva garantálja Transznisztria katonai egységeinek tevékenységét. (Ennek következtében Transznisztria Moldova egész területének katonai ügyeibe és ezentúl föderatív tagállamként Moldova bel- és külpolitikai ügyeibe is beleszólhat.)
Az új alkotmány előirányozza Transznisztria és Gagauzia autonómiáját, saját törvényhozó és végrehajtó testületekkel, költségvetési és pénzügyi rendszerrel és egyéb, a köztársaságtól leosztott állami feladatkörrel rendelkeznek (saját himnusz, címer és zászló).
A föderáció Transznisztriának nemzetközi jogkört biztosít, a különböző nemzetközi szervezetek tagságát is beleértve. A föderatív terület - Besszarábia - hivatalos nyelve a moldován nyelv, a föderatív köztársaság hivatalos nyelve az orosz. (A gagauzok és transznisztriai oroszok kevésbé ismerik a ,,moldován? nyelvet.)
A föderatív államnak kétkamarás parlamentje: szenátusa és képviselőháza lesz. A 26 tagú szenátust öt évre választják, ezek közül négyet Gagauzia, kilencet Transznisztria választ.
Laptér híján most nincs módunk a részletekre és ezek elemzésére kitérni, csupán jelezzük, hogy a Voronin vezette kisinyovi kormány két malomkő között őrlődik: egyfelől orosz-ukrán nyomás nehezedik rá, és maga is oroszbarát politikát folytat - másfelől ott lebeg fölötte az Európai Unióhoz tartozás esélye, ebbe a szférába sorolná a legszívesebben a moldvai románság képviselőinek igen erős vonzalma az anyaországnak tekintett Románia iránt, amit a magukat moldovánoknak tartók és a jelenlegi államvezetés tagad.
Voronin a hazai tömegek nyomására és a nyugati államok rosszallása miatt az orosz memorandumot (még) nem fogadta el, Moldovában napok óta kormány- és Voronin-ellenes tüntetések zajlanak. A kormány erőszakot is alkalmaztatott, az ellenzék vezetői közül többeket súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Moldova helyzete rendkívül bonyolult, a Dnyeszteren túli terület tulajdonképpen úgy tartozik hozzá, mint az egymással összenőtt sziámi ikerpár. Mûtéttel leválasztani egymástól őket kockázatos, mert - egyrészt - Transznisztria kihez csatlakozzék? Oroszország, ahová lakosainak többsége csatlakozni óhajtana, ,,egy állammal? - Ukrajnával - ,,arrébb? van. Moldova Köztársaság energetikai rendszere a Dnyeszteren túli vékony sávban található. Az Orosz Föderációt az orosz lakosság védelme mellett geopolitikai érdekek is fûzik ehhez a területhez (harminc évre akarják meghosszabbítani az orosz egységek transznisztriai állomásozását).
A gagauz autonómia külön gondja Moldova Köztársaságnak. Az ótörök eredetû nép anyanyelvén és az oroszon kívül más nyelvet nem beszél. Közvetítő nyelvként csak az orosz jöhet számításba.
A moldovai posztkommunista kormány erőteljesen oroszpárti. A ,,moldován nyelv? és a moldován tudat erősítésének híve. A jelenlegi föderalizálási terveket az oktatási rendszer, a történelem- és a nyelvtanítás moldovenizálása előzte meg. A kultúra a moldován hagyományokat ápolja. Külön moldován-román szótárt szerkesztettek, amely a románság körében botránysorozatot váltott ki, hiszen ez egy nyelvjárás szembeállítása a köznyelvvel. Botrányos volt az is, amikor Moldova Köztársaság és Románia Köztársaság alapszerződés-tervezetét moldován és román nyelven szerkesztették meg.
A román állam a ,,moldovenizálás? ellen a kettős állampolgárság intézményének a megerősítésével és kiterjesztésével és a romániai tanulást elősegítő ösztöndíjrendszer kiépítésével védekezik, az áttelepedések megkönnyítésével reagál. A lakosság tömegesen költözik át Romániába - egyébként Székelyföldre is.
Az államközi kapcsolatokban a csapdahelyzetek groteszk formái alakultak ki: a Pruton túli köztársaság románjainak a román állam olyan jogokat, kedvezményeket és előnyöket biztosít, amelyeket a magyarság számára nemkívánatosnak minősít (például a kettős állampolgárság). A gagauzok autonómiája a román állam számára valóságos kihívás, de az autonómiaellenességben partner magyar kormány és a magyarság hazai ,,érdekképviselete? segedelmére van a frusztráltság leküzdésében.
Bizonyos román körök Voronint és a kommunista kormányt ,,grúz módra? kívánnák eltávolítani. De ez is bonyolult, mert nem csak Grúziának volt posztkommunista kormánya, hanem - no, akkor nézzünk a tükörbe.
Mindebből kiderül, hogy Románia legmegbízhatóbb partnere az a Magyarország, amely nem biztosít kedvezményeket a romániai magyarság számára a kettős állampolgárság megszerzésében, és a román kormánnyal közös platformra helyezkedik az autonómia ellenzésének ügyében. A jelenlegi magyar kormány a román fél kedve szerint alakítja a magyar kedvezménytörvényt, saját ünnepeinek minősíti az őt mélyen megalázó történelmi évfordulókat, eltûri nemzeti szimbólumainak ismétlődő meggyalázását és fizikai elpusztítását, a nyugati hatalmak körében azt a látszatot kelti, hogy Romániában a nemzeti és az etnikumközi kapcsolatok a legjobbak a világon, a magyar kormányzat diplomáciai kihátrálásaival folyamatosan biztosítja a belpolitikai sikerélményt a román kormány számára.
Ekképpen az orosz-ukrán-moldován kapcsolatok sikertelensége a román össznépi érzésvilágban tompul, ezt a magyarok fölött aratott ,,győzelem? nemzeti mámora háttérbe szorítja.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép