A pusztinai csángók számára ünnep, amikor minden évben Sepsiszentgyörgyön lehetnek, feltöltődési lehetőség, hogy utána egy ideig jó magyarok lehessenek - hangzott el szombaton este a Míves Házban. Népviseletbe öltözött csángó asszonyok, gyermekek nyújtottak sajátos élményt mindazoknak, akiket foglalkoztat moldvai nemzettársaink sorsa.
A mintegy ötvenfős, gyermekekből és felnőttekből álló pusztinai csoport adventi ajándékként hozta el Szentgyörgyre - immár negyedik alkalommal - a csángó kultúra egy parányi szeletét. Szombaton kicsinek-nagynak egyaránt volt kínálat: kézmûves-foglalkozás, mesemondóverseny, éneklés és táncház, de még a csángó galuskát is meg lehetett kóstolni. A vendégek egy része meglátogatta egykori falustársuk, ifj. Erőss Péter nyomdáját, aki munkahelyet kínált egy olyan pusztinai fiatalnak, aki magyar nyelven végezte tanulmányait.
A szombat esti lemezbemutatón Fekete Réka újságíró, a rendezvény egyik szervezője köszöntötte a pusztinaiakat, hangoztatva, nekünk fontos, hogy évről évre velünk lehetnek, s feltette a kérdést: ők miért érzik jól magukat nálunk? Válaszában Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta: ugyan óvakodtak adventben jönni, mert ilyenkor nem nagyon szabad táncolni, de hát ,,egye bánat?, ha így alakult a program, akkor nincs mit tenni. - Jó itt lenni és kész, de pontosan tudjuk, azért jó, mert itt feltöltődünk, és hat hónapig jó magyarok vagyunk; amíg itt vagyunk, addig elfelejtjük a bút s a bánatot, nekünk ez ünnep, s a magyar nyelvû szentmise pedig fénypontja programunknak - tette hozzá. Mielőtt ide jönnének, készülődni kezdenek, összeülnek, dalokat tanulnak, s ez is erősíti bennük az összetartozás érzését.
Tánczos Vilmos néprajzkutató, kolozsvári egytemi tanár Nyisztor Ilona legújabb, Moldvai csángó karácsonyi énekek címû lemezéről beszélt. Mint mondta, az előadó személyes emlékként idézi fel gyermekkora karácsonyát, azokat az énekeket eleveníti fel, amelyek régen elhangzottak a moldvai falvakban. A magyar folklór előadói között senki sincs, aki Nyisztor Ilonánál hitelesebben tudná megszólaltatni a csángó népzenét - tette hozzá. Méltatott, tiszta hangján aztán maga Nyisztor Ilona is elénekelt néhány gyönyörû dalt, illetve tucatnyi csángó gyermek - akiket szintén ő tanított - is előadott párat. Végül a pusztinai Szent István Egyesület hagyományőrző csoportja - jobbára középkorú és idős asszonyok - a Míves Ház előcsarnokában mutatta be az Énekelhetünk-e címû előadást, majd az énekszó elhaltával, égő gyertyával, fenyőággal kezükben bevonultak a terembe, s felsorakoztak a gyermekek mellé. Ott, akkor a remény lángja lobogott.
mózes)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.