Megkéstünk egy kicsit a születésnapi köszöntővel - na de sebaj, jobb később, mint soha -, az ünnepelt is a születésnapi ünnepléssel, ugyanis immár több mint harminc évvel ezelőtt, egészen pontosan 1973. október 27-én hívták életre a sepsiszentgyörgyi Olt Sport Clubot.
Akkor, 1973 októberében az Olt Sport Club a megye első sportklubja volt. (Azóta sem ütik le egymást a sportklubjaink.). Azzal a jól megfogalmazott céllal hívták életre, hogy tömörítse - egyelőre három sportágban: labdarúgás, kézilabda és birkózás - a város, a megye legtehetségesebb fiataljait, legjobb sportolóit, és a vidéken eddig még nem tapasztalt fejlődési lehetőséget biztosítson a tehetségesek nevelésében, kibontakozásában, eddig még nem ismert munkafeltételeket teremtsen a megye legjobb labdarúgóinak, kézilabdázóinak és birkózóinak.
A klub huszonöt tagú vezérkara - élén a sportban ismeretlen, a sportban nem éppen jártas, de lelkes, csupa szív Vass János elnökkel - jó anyagi háttér tudatában - mondtuk akkor-, a városi sportélet készletében lévő legjobb létesítményekkel -sportcsarnok, stadion, salakos kézilabdapálya, az épülő Kisstadion, a Kolcza-kerti négysávos tekepálya - várta, fogadta sportolóit, és egy közös céllal: országos élvonalba jutni! Ez pedig a már A-osztályos birkózóknak örök bérletet jelentett a felsőházban, a női kézilabdának B-osztályos helyét kellett megszilárdítania, hogy aztán az A-osztály felé fordulhasson, a férfi kézilabda és a labdarúgás elé kitûzött cél egyértelmûen és vitathatatlanul a B-osztály volt. Más nem is lehetett!
1974. január első napjaiban bizakodóan jelentette a klubvezetés: az őszi bajnok focicsapat Publik Antal vezetésével megkezdte a felkészülést a tavaszi idényre. A férfi kézilabdázók hat új játékost igazoltak, köztük volt Ceang?u Sándor, Dálnoki Sándor és Ruzsa István? Na de előre nem számított akadályok kerültek felszínre a női kézilabdacsapat körül: a textilgyár vezérkara egyszerûen hallani sem akart a játékosok munkaidő-kedvezményéről? Enélkül pedig A-osztályos terveket, álmokat szőni nem lehetett? Természetesen, megoldódott minden. Egy telefon, egy ,,szőnyegre hívás?, egy? és ment minden, mint a karikacsapás. Maradt viszont egy bökkenő, a karika fából volt, vagyis az adott játékoskeret képessége végesnek, behatároltnak bizonyult, és hiányzott a játéktapasztalata.
Végül is a kitûzött célt - lásd az előző bekezdés végén - mindenki elérte, A-osztályos maradt a birkózócsapat, B-osztályba jutottak a labdarúgók, a férfi kézilabdázók. Hogy többre vágytunk? Az csak természetes, mert az indulásnál többet ígértek.
Az idő kereke tovább pörgött. S a következő év bebizonyította, a labdarúgók nem tudnak megkapaszkodni a B-osztályban. Kiesett a Publik Antal vezette csapat, s elölről kellett kezdenie mindent, azaz újra meg kellett fogalmazni a célt (a B-osztályt), s e cél felé vezető göröngyös utat végig kellett járni. A Publik helyére szerződtetett mester, Popescu Constantin, röviden Titi bácsi a célba érkezést rövid egy év alatt megoldotta (hej, pedig mekkora buktatóval indult: Székelyudvarhely-OSC 5-0), s hogy maradjunk az ötös számnál, rövid idő alatt a B-osztály ötödik helyére vezette fel az OSC-t.
Mind női, mind férfi kézilabdázóink megszilárdították helyüket a B-osztály középmezőnyében, a birkózók pedig olykor borotvaélen táncolva ugyan, de megmaradtak az A-osztályban.
Nem volt könnyû az indulás, az önkeresés. A küzdelem viszont ennyi sok év után megszépültnek és nemesnek látszik.
És most nézzük az Olt Sport Club úttörő korszakának hőseit (ábécésorrendben), azokat a sportolókat, akik éveken át kimagaslót nyújtottak: birkózók: Aczél Ferdinánd, Ádám Ferenc, Balogh Sándor, Bálint György, Cserei György, Cserei Kálmán, Drugea Marcel, Elcklinger Endre, Fancsali Lajos, Kuti József, Sándor Lajos, labdarúgók: Antal Béla, Benczik Lajos, Biszok András, Bokor András, Bosin Imre, Dénes János, Elekes Tamás, Fogarassy József (Ádám), Georgescu Emil, Goga György, Ispas Ioan, Kerekes Ágoston, Polgár László, Salamon Albert, S?rac Ion, Sebestyén Dénes, Siklódi Ferenc, Simion ?tefan, Szabó Sándor?, kézilabdázók: Csillag Judit, Görgényi Hajnal, Kolcza Erzsébet, Kopacz Valeria, Oláh Mária, Pappné Bálint Irén, Jablonszky, Török Mária, Balogh Mária? fiúk: Budai Lajos, Ceang?u Sándor, Csatlós Imre, Dálnoki Sándor, Frenkó István, Kuhn Tibor, Vl?descu Ion és még sokan mások.
Úgy érezzük, a szándék, mellyel életre hívták a klubot, s mely szándékot a kitûzött célokba rögzítettek, akkor helyénvaló volt. Tényleg csak egy nagyon erős és minden tényező által támogatott klub biztosíthatott feltételeket, lehetőséget a város, ezáltal a megye sportmozgalmának ahhoz, hogy előbb megközelítse az országos élvonalat, majd fel is zárkózzék a legjobbak sorába. Ezért is mondjuk, hogy a megalakulást követő úttörő korszak a maga tapogatózásaival, kereséseivel együtt teljesítette a hozzá fûzött reményeket, megfelelt az igényeknek, más szavakkal fogalmazva: megteremtette az előbbre lépéshez, a fennebb lépéshez szükséges alapot. Na de erről a fennebb lépésről az elkövetkezendőkben szólunk.
(folytatjuk)
(áros)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.