Történelmünk: A Rákóczi-vár viadaláról való história

2003. december 10., szerda, Archívum 2003–2007

2.
Adalékok az ojtozi Rákóczi-vár történetéhez
Az ojtozi passzus épített örökségét sem kímélte a sors. Leghíresebb építménye a Rákóczi-vár néven ismert hatalmas erődrendszer volt, amelynek képzeletbeli rekonstruálását Orbán Balázs aprólékos megfigyelése és a korabeli rajzok teszik lehetővé. Az egykori erődítmény falmaradványai a Vár-kútja fölötti erdőben még megtalálhatók. Váradi Péter Pál-Lőwey Lilla Székelyföld - Felső-Háromszék címû albumukban az engedély nélküli építkezés megkezdése előtt jó ráérzéssel, képpel és szöveggel örökítették meg a Rakottyás hegyorron lévő falmaradványokat és a hely történelmi szerepét.
,,Csodálatos természeti környezetben tárul a turista szeme elé az Ojtoz-patak völgye, a szoros kapujában a kitartóan makacs szemlélődő még itt-ott fellelheti a Rákóczi-vár maradványait a Rakottyás nevû hegyorr nyakában, amelyet a telepről lejtő út félkör alakban megkerül, s amelynek lábánál látható a Vár-kút. A Rakottyással szemben emelkedik az erdővel borított meredek Kis-Kalaszló-tető. A szorosban négy híd áll, a Kis-Kalaszló, a Vár- vagy a Rákóczi-híd, a Kalaszló és a Gyilkos-híd. A második híd után, a mûút bal oldalán robbantott, meredek sziklafal tornyosul, melybe egykor egy fegyveres honvéddombormûvét faragták bele. Ez volt a Honvéd-kő a következő felirattal: Itt járt 1918 nyarán a 18-as m. k. gyalogezred Sopronból. A szomorú történelmi időket idéző faragás a robbantások következtében már nem látható, de a Sopron fölötti Városerdőben, a Dalos-hegy Ojtozi fasorában elkészítették hasonmását a következő felirattal:
Ez az emlékmû mása annak eredetinek, mely az Ojtozi-szoros sziklafalába vésve hirdette a Soproni 18-as honvédek vitézségét.
Páratlan hősiességgel védte ez az alakulat a szorost az első világháború idején. Sopronban a lakosság és az elszármazott erdélyiek a mai napig kegyelettel őrzik emléküket. A Soproni Erdélyi Kör tagjai rendszeresen elhelyezik koszorúikat a kőobeliszk előtt. Talán eljön az idő, amikor erdélyi helyén ismét áll az emlékmû.? (Felső-Háromszék, 55. oldal)
A Rákóczi-vár egykori falai közé telepített távközlési átjátszó állomás építése körül kialakult incidens bosszantó kivételt képez az Ojtoz-völgy építészeti emlékeinek újabb kori sorsát illetően. Ojtoztelepen visszaállították és bekerítették a hármashalom emlékmûvet - ottjártunk alkalmával a december elsejei nemzeti ünnep zászlói díszítették -, az Anselmo Fogadó hátsó traktusában kialakított kőtárban a Rákóczi-vár néhány faragott kövét emléktáblával jelölték meg és kegyelettel őrzik. Megkezdték a megyei mûemlék repertóriumban szereplő Anselmo Pittino egykori lakóházának az eredeti formában történő felújítását. Sósmezőn ezen a nyáron az Ojtozban nyaraló fiatalok rendbe tették a teljesen elhanyagolt magyar temetőt, turistajelzésekkel látták el az ojtozi Rákóczi-vár felé vezető ösvényt. A bereckiek-ojtoziak tervében szerepel az egykori laktanyaépületek felújítása, ezek eredeti formában történő visszaállítása. (Az összetört székely kapu elemeit mesteri munkával építették be az Anselmo Fogadó bejárati faragott kapujába.)
Mindez csupa olyan jelzés, ami az épített és a természeti környezet Ojtoz-völgyi védelmének reneszánszára utal.
Az engedélyezések nélkül megkezdett építkezés ellenőrzése közben tapasztalhattuk, hogy a Rákóczi-vár történelmi szerepével kapcsolatos források alig ismertek. A felfrissítés céljával újraközlünk az immár nálunk is hozzáférhető szakirodalomból néhány vonatkozó részt.
Vofkori László:
Székelyföld útikönyve, II.
A Bütü patak beömlésénél kezdődik a tulajdonképpeni Ojtozi-szoros. Az itt haladó országutat 1850-54-ben építették ki az osztrák figyelő hadtest számára. Az építő a VI. utászszázad volt. Mindezt 20 km-es szakaszon Ghica herceg közbenjárásával Moldvában meghosszabbították. 1882-83-ban - a nagy szárazság idején - 5 km-es szerpentint építenek ki. A 14 kanyarulatban levezető út építésére a VI. Pionier Campagnie társaságot rendelték ki.
Az egykori katonai utat erős védfalakkal erősítették meg, melyek védték a hegyomlásoktól és az Ojtoz-patak rombolásaitól. (...)
Az ojtozi Rákóczi-vár. A Rakottyás hegytömb északra nyúló előhegyén, a fenyők és cserjék között egy közel 350 éves vár romjai (14-15. század) láthatók. A Várkút vagy Csorgó felett, a Vállus út oldalán tehát az egykori Rákóczi-vár romjai vannak. Egy téglalap alakú, kb. 150x50 lépés nagyságú, sarokbástyás vár lehetett. Az északkeleti bástya két oldala és a keleti oldal mintegy 15 m hosszú fala még látható. A hagyomány szerint e várat II. Rákóczi György (1648-1660) építtette. A feljegyzések szerint az egész erőd s a vár az 1787-88-as török betörés áldozata lett. Az 1848-49-i önvédelmi harc idején az Ojtozi-szorost elzáró erőddé alakították át. Itt táborozott Bem, és ágyúinak védsáncokat építtetett. 1882 előtt a vár kőanyagát olasz vállalkozóknak adták el, akik a még álló falak jó részét lebontották. Egy 1880-ban kiásott kődarabon az 1637-es évszám szerepel. (Gyárfás Győző, 1892, 196.)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, II.
A vámon alól azonnal kezdődik a tulajdonképi szoros. Az Ojtoz pataka által átfolyt szûk, kanyargó völgyet magas, meredek hegyek határolják. E völgy második kanyarulatánál még összébb szorul, balról (északról) a magas-meredek M á g l y a k ő jobbról a R a k o t t y á s szép, erdő borította bérczei tornyosodnak fel. Ez utóbbiból egy 30-40 öl magas sziklanyak szökell elő a völgybe, azt annyira eltorlaszolván, hogy a zajongva törtető pataknak alig marad egy szûk mederhely. E sziklagerinczen van a R á k ó c z i v á r n a k igen festői rommaradványa.
E várat a hagyomány szerint - II. Rákóczi György építtette, s az fekvésénél fogva igen erős várerőd lehetett. Az egyenetlen, lejtős sziklatalajon fekvő vár szabálytalan négyszög idomban épült, 100 lépés hosszúság, 50 lépés szélességben, szögletein kiszökellő négyszög bástyákkal. Most azonban csak az északi és keleti oldal falai és bástyái állanak még, ezek is nagyon töredezett, rongált állapotban. Az újabbkori erőditvényi munkálatok: néhány kis őrtanya, a völgyet elzáró pallisade, néhány fedett casamata, s fönn a hegygerincen ágyut befogadó földsánczolat (melyek nagy része 1849-ben honvédkezek által készült) a régi vár töredékeire vannak fektetve, s ezért oly féltékenyek e romra.
A patakon túl (balpartján) a Rákóczi-várral átellenben egy a hegy meredek oldalára felfutó erős fal volt, melynek most csak ölnél szélesebb alapzatai látszanak. A vár és a védfal a szorost tökéletesen elzárták, s abban a korban igen bajosan tudhatta azt az ellen áttörni.
Két képben mutatjuk be ez érdekes romot, egyik észak-nyugati, vagyis a vám felőli azon oldalát mutatja, honnan az ujabb erőditvényekhez tartozó laktanyák és a hegytető romokkal összefüggő casamatákhoz vezető lőréses fedett folyosó is látszik.
Másik nagyobb képünk a várromok által koronázott sziklafokot keletről mutatja a Máglyaklő roppant bérczeivel.
Fájdalom! Csekély mi e romból fennmaradt, mert felhasználták az említett későbbi erőditvényekhez, melyek az ujabb korban kifejtett hadtani igényeknek nem felelnek többé meg, s semmi hadászati fontossággal nem birnak.
Az út a sziklamederre fektetett erőditett s felvonóhiddal ellátott őrtanyák udvarán vezet át. E vár alatt bizonyosan többször vivatott harcz, s e sziklákat gyakran áztathatta a hon határának védelmében kiontott vér, de a történelem elfeledte az ezen romhoz kötött eseményeknek és csatáknak emlékét fenntartani, s mi keveset tudunk, azt is Apor Péter hû feljegyzéseinek köszönhetjük, ki azt mondja, hogy 1717-ben a tatárok Ojtoz vára alá nyomultak, de a vigyázó őrök visszanyomták. Ugyanez év augustusában, midőn a nagy török had Belgrádot ostromolta, a tatárok Moldova felől fenyegették Erdélyt, s hogy nem az Ojtoznál, hanem Beszterczénél ütöttek be, azt a háromszékiek éber ügyelmének és ügyes védkészületeinek lehet köszönni. Apor Péter részletezi e védrendszer mozzanatait. A szorosban (valószinüleg a várhoz) 300 jól fegyverzett vitéz elhelyezve, a hegyeken ágyuk és dobosok. 700 harcznok készen, hogy a tatárok közeledtével csatlakozzék, 1000 német gyalogos mint tartalék a szoros közelében elhelyezve. A tatárok értesülve e készületekről, nem merték a betörést megkisérelni s Besztercze felé vonultak, hol beütve, Erdély északi részét feldulták.
Orbán Balázs:
Kiegészítések Székelyföld leírásához
Orbán Balázs az Ojtozi-szorost és ott az Ojtozi várat történelmünk annyira fontos állomásának vélte, hogy a romokat másodszor is felkereste, és a Kiegészítések Székelyföld leírásához Háromszék címû kötetében (Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002) külön fejezetben (XX. Az Ojtozi-szoros) újabb kutatásainak eredményeit összefoglalva így ír:
Hogy az Ojtozi-szoros vára mikor épült, arra nincsenek adataink, különben arra igenis van adatunk, hogy a németek egy itt emelendő várnak fontosságát nem annyira a külellenség ellen, hanem a székelyek fékezésére hamar felismerték, s ahogy a mohácsi vész után betehették a lábukat Erdélybe, az Ojtozi-szorosban való vár építését célba vették, amint kitetszik Haller Péter szebeni polgármesternek egy 1552. május 5-én I. Ferdinándhoz intézett titkos fölterjesztéséből, amelyben többek között e tárgyra vonatkozólag írja:
,,Felségednek tudtára kívánom adni, hogy Székelyföldön (in partidus Ziculorum) Moldova felé van egy O y t o snak nevezett szoros, amelyet ha erősséggel s abba helyezett őrizettel látunk el, ellenség beütését könnyen meg lehetne akadályozni. Castaldo meg is akarta azt építeni; de a székelyek elhalasztást kértek, míg gyûlést tartva követeiket Felségedhez felküldhetik. Fel is fogják küldeni két követüket, kik által az Oytosban való erőd építésének elhalasztását kérelmezendik, úgy okoskodván, hogy a vár céltalan, miután az ellenség azt mellőzve, más szorosokon is betörhet a hazába. Tanácsom erre vonatkozólag az, hogy Felséged a székely küldötteknek a várépítés betiltását meg ne ígérje, mert egy ott épült vár, tekintélyes őrséggel megrakva, bármily nagyszámú ellenséget is feltartóztathatna, s ha az más helyen betörne is, az innen elibe kerülő csapatok által visszaszorítható lenne; de különben e várra nem annyira a külellenség, mint inkább a székelyek féken tartása végett van szükség. A székelyek alig fognák egy ily vár építését erőszakkal megakadályozni, de ha megkísérelnék is, Felségednek az országban lévő katonasága által könnyû leend megfékezni.? (Székely Oklevéltár, II., 103-104.)
Nem lehet tudni, hogy Haller álnok tanácsa következtében épült-e az Ojtozban az alkalommal a vár a küligát nem tûrő székelyek megfékezésére, de ha épült is, azt bizonnyal lerombolták a nemsokára Izabella mellé állott s a területükön várat nem tûrő székelyek; de hogy későbben épült erőd az Ojtozon, az kitetszik Bethlen Gábornak 1627. október 1-jén Gyulafehérváron kiadott rendeletéből, amelyben Háromszék tisztségét értesíti, hogy az o j t o z i v á r ban (így) harmincadot állított, harmincadossá lemhényi Kanistos Mihályt nevezvén ki, azért rendeli, hogy ha kívántatik, felkeljenek mellette, hogy a megszökők áruit zászló alá vihesse, s a kihágókat megbüntethesse.
Arra meg, hogy a várat maga a székelység építette önként, amidőn az nem az ő szabadságának fékezésére, hanem a haza határának oltalmára szolgált, adatot az 1630-I 54, 64 articulusokban találunk, hol ez áll: Az Ojtozon és Bodzán, hol a vártakat maga a székelység építettet, a székelyek vámot, harmincadot ne fizessenek, ingyen való dolgozásra, fiscus sójának vitelére ne szoríttassanak.
Eszerint a már Bethlen Gábor alatt fennállott és ezen articulus szerint a székelyek által épített ojtozi-szorosi várat Rákóczi György nem építhette, legfeljebb azt csak kijavíttathatta, s így a Rákóczi-vár elnevezés történelmi jogosultsággal nem bír; mindazonáltal e várrom elég érdekes arra, hogy megismertessem, ezért két képben mutatjuk be az érdekes romot?
*
Az Ojtozi-vár tehát ma is Rákóczi-várként él a köztudatban, hiszen nemrég a Charta Kft. kiadásában megjelent Kiegészítések Székelyföld leírásához, sajnos, alig ismert mû, és azt talán mondanunk sem kell, hogy sokan, a néphagyomány név- és időösszevonásban ismeretes módján, a Rákóczi-vár megnevezés hallatán nem is II. Rákóczi György erdélyi fejedelemre, hanem II. Rákóczi Ferencre, a Nagyságos Fejedelemre gondolnak. Az Ojtozi-vár alighanem Rákóczi-várként marad fenn hosszú ideig ezután is a köztudatban.
Közzéteszi: Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-12-10: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás