Válogatás az első világégés résztvevőinek leveleiből
Bevonulás, átképzés
Brassó, 1914. VIII. 2. ,,Szerencsésen megérkeztem Brassóba du. fél 3 órakor? sírást hallottam eleget, de annyit, amíg Brassóig értünk, nem soha minden állomáson. Milyen kiáltozás és jajveszékelés volt az borzasztó, rengeteg sok nép vonult be?? Béres Mihály tizedes, Gidófalva.
,,?a tüzérszobába helyeztek el. A törzsörmester úr enyedi, s azzal fogadott bennünket, hogy ti enyediek 6 hét múlva mind rangosok kell legyetek, mert ha nem, kitekerem a nyakatokat. Én ismerem jól, tán édesapám is, Furdánnak híjják, román ember?? Nagyszeben, 1916. május 5., Bocsárdi Károly, Nagyenyed.
,,Kézdivásárhely, 1914. okt. 13. ,,?Már készítenek és készülünk, mint a fecske madár, mert kiadtak gunyakoptatásért 13 koronát, adtak egy téli inget és egy gagyát, 1 pár kesztyût meg egy téli kapczát és 5 korona pénzt és sebkötözőt is?? Bokor Mihály, Árkos, II. Hadtápzászlóalj.
,,?Még eddig minden karácsonyon otthon voltam, s most talán az utolsóra sem mehetek haza. Most adnak rekrutákat a kezemre kiképzésre, s azokkal töltöm a karácsonyt. A télen valószínûleg nem visznek le a harctérre. A hosszú kardomat odaadnám egy félnapi szabadságért? ? Marosvásárhely, 1914. dec.12., Gábos Dénes
Irány a harctér!
,,?A kiszivárgó hírek szerint leghamarabb kedden indulhatunk, s nem Oroszországba, hanem Szerbiába. Ennek egy cseppet sem örülök. Sokkal szívesebben mennék Oroszországba dacára annak, hogy téli hadjáratban lenne részem. Ott legalább katonák ellen harcolnék, itt pedig nők és orvul támadó rablók ellen kellene küzdenünk.? Szeben, 1914, aug. 29., Erős József, Sepsiszentgyörgy
,,?talán megsegít az Isten dacára annak, hogy első tûzbe megyek be? most tehozzád szólok anyukám? ne feledj el emlékezetedben megtartani ha el találnék halni, talán megérdemlem, azt hiszem nem voltam olyan rossz tehozzád és bocsáss meg minden rosszaságomért?? A vonaton, 1914. aug.12., Béres Mihály, Gidófalva
,,?Itt vagyunk Királyházán, nagyon vigan vagyunk, a cigányok huzák, mi tánczolunk, vasárnap van, az egész falu az állomáson, még nem tudjuk hová megyünk. Szatmárnémetin volt a reggeli. Nagyváradon gyönyörûen fogadtak?? Timár József, Sepsiszentgyörgy
1915. XI. 25. ,,?isten tudja mere vagyunk egymástol csak szeredán regeltől hétfore viradolag 2-kor száltunk ki a vonatbol adig mind vit a vonat s még most sem vagyunk a harcz téren még van 2-3 napi út gyalog.? Pál József, Réty
Az ellenség közelében
1915. május 22. ,,?az oroszt folyton üldözzük és megállásunk sincs. Most már elmondhatjuk, hogy a Kárpátok orosz mentesek., Megállása nincs a büdösnek? Kedden egy falu elfoglalása alkalmával roham volt és 1412 ruszkit fogtunk? Ezt a lapot a fogolykiséretről visszajövet írom?? Mihály Endre, Bikfalva
1915. III. 26. ,,?az osztrák és magyar ágyúk zenélik a Rákóczi indulót, melyre a muszkák maséroznak minden nap százával a fogoly táborba magyarországba?? Benke Károly, Bikfalva
1916. VIII. 1. ,,?csak ara kérd a jó istent hogy ha lehet ne kerülj ide mert itt igaz, hogy nincsen erösen rossz dolgunk csak az a baj, hogy ma élünk és holnap meg vagyunk halva az pedig elég baj és azért irám neked hogy ne kivánj ide jöni akár hogy is legyen dolgod csak magyarország határán belül lehes?? Ráduly Mózes, Nagyborosnyó
Tysmenica, 1916. márc.23. ,,?Itt napot nagyon ritkán lehet látni, mióta itt vagyok egyszer láttam 21én, akkor is csak egy-két óra hosszat élveztük meleg sugarát. Ugyszintén csillagos eget is ezelőtt való este, tehát nem énekelhetjük, hogy Csillagos ég merre van a Magyar Haza stb?? Györgyjakab Endre, Réty
(1915.) november 17. ,,?a hideg rém nagy volt, sok embernek lefagyott a lába, megvakult, úgy sírt, mint egy kisgyerek. De menni kellett, mindig csak daszmusz?? Nagy Ferenc, Aranyospolyán
1914. dec. 10. ,,?négy hónapja kinn vagyok már a harczmezőn? megszoktam már mindent, kiváltkép a hideg földön aludni, ha hazamegyek az ágyat és a párnákat el fogjuk adni. Jól telik az ellenség földjén, mert győzünk, nagyon félnek tőlünk szegény czivilek, pedig senki sem bántja?? Timár József, Sepsiszentgyörgy
16. III., Tismenica ,,?nem lennék itteni lakos sem,? lanyha népség? Az asszonyokat utálom, mocskosok, lusták a lábamat rég nem mostam meg, de tündöklik az övékhez képest, de nem azért irom, mintha én nézegetném a lábukat közelebbről, kell a fenének?? Kósa Imre, Illyefalva
,,?egy reggel szolit a föhadnagy úr, Diményke ezt a parancsot vigye el Vaszliki pionér kapitány urnak. Én elmentem a kapitány urhoz, de elkövettem azt a tapintatlanságot, hogy az ajtón nem kopogtattam, hanem ugy kopogtatás nélkül beléptem a lakásba, s hát mit látok, a kapitány úr csórén irtotta a tetveket a töke körül. Mikor meglátott engem, annyira ideges lett, hogy felkapta egyik hosszu száru csizmáját és ugy hozzám vágta, hogyha az utolsó másodpercben félre nem ugrom nem tudom ni lett volna velem?? Dimény János őrvezető (Komolló) visszaemlékezéseiből (1975)
,,Édes anyus, azt hiszem nem fog csodálkozni, ha megírom, hogy rühös vagyok. Ez Szerbiában nem is valami nagy vicc megkapni. Ha van időm, vakarom magam, különben megyünk előre!!!... Nehogy azt a csúfot megtegyék, hogy kispárnát küldjenek! ... Ha valami nagyon praktikus dolgot akarnak küldeni, úgy egy eső-gumi köpenyt küldjenek, mitől az eső is eláll?? Dálnoki Veress Lajos, Sepsiszentgyörgy
,,Kérlek szépen anyuskám ha csak teheted egy kis szalonát meg egy komisz nagyságu kenyeret megpróbálni küldeni, és küldj de ugy hogy sokba ne kerüljön? mert az megáll ha sokáig is tartják és nem kézbesítik, hogy pótolják a faszolást mert bizony nagy étvágyam van, és fehér szalona legyen hogy egy kis krumplit ráthassak belőle mert krumplit lehet kapni, de a legolcsóbba kerüljön ha el talál veszni még sem olyan sajnálatos kár reszkir? itt megyünk falvakon keresztül de semmit nem lehet kapni mind elmenekültek az ételnemüt elvitték?? 1915. VIII., Simonka Miklós
A tûzvonalban
,,?és otan vissza bennünköt a muszkák ? aztán két nappal megint ugy volt, és ez igy ment? amig talpra álltunk és akor mink vertük visza ököt, de volt futás a mijénkhez képest? egyebet sem lehetett halani csak aszt hogy bozsemoj bocsemoj dájmi pokoj de mü máskép kestük mert nálunk csak jaj istenem jaj édes feleségem mári jaj édes gyermekeim de nem volt mit csináljunk amig a kocka meg nem fordult hogy nem féltünk semitöl csak mind a vadak ugy mentünk elöre nem volt ot a nyugsza hanem vertük öket visza?? Tisler Károly, Zalánpatak
,,?(1917. május) 25-én a helyzet változott. Az olasz tüzérség, akik addig mind állásainkat lőtték, hirtelen megnyujották a tüzelést. Ebböl arra lehetett következtetni, hogy megkezdték a gyalogsági támadást az állásaink ellen? az olaszok kézigránátokat dobtak felém? nyomba beugrottam a futóárokba amelyik a kavernát a rajvonallal kötte össze. Az állásban a kint levö őrök, különösen a géppuskások erősen harcoltak az elöre törő olasz gyalogsággal. Szeglény olaszok, mikor rájuk gondolok, mint valami sündisznók összetürődve másztak a sziklák közt előre az állásaink felé. Bajkó György a rétyi fiu? a géppuskánál irtóan kaszálta az olaszokat?.A gránátokkal amelyből elég volt az állásában én is dobáltam az előre törő olaszokat? Közben Bajkó megsebesült a kezin, gyorsan bekötöttem, ő felkapta a géppuskát és azt mondta ezt viszem, sebesülve sem hagyom el? Én visszaindultam, de asz olaszok rám tüzeltek, nagyon szerencsés voltam, talán engem ezen a napon a golyó sem fogott. Egy géppuskánk jobbra vagy 40 lépésre kaszálta az olaszokat, odamegyek s hát látom, hogy Pünkösti Miklós uzoni születésû örmester egy közemberrel ketten kaszálják az olaszokat, egy olasz veres keresztes katona pedig magyar sebesült katonát kötöz. Az örmester Pünkösti mikor engem meglátott azt kérdezte, mi van Dimény, hol vannak a miénkek. A kavernákban örmester úr, be vagyunk keritve, az nem lehet felelte ö, egyedül is lelövöm az egész olasz hadsereget és valósággal örjöngött és lőtt tovább?, a helyzet borzasztó volt, az örjöngő örmesterrel nem mertem maradni? Én ezt a csatateret egész jól átvészeltem?? Dimény János őrvezető visszaemlékezéseiből - 1975
Fegyverek közt a múzsák?
,,Jaj, de szépen szól a puska
Jaj, de csúnyán néz a muszka
Csavargatja szikkadt nyakát
Nem látott még magyar bakát.
Ha nem látott, most már láthat
Szemet nyithat, szájat táthat
Szíve reszket, feje kábul
Kiszedjük a bundájából.
Kézcsók, Sepsiszentgyörgy, 1914. X. 20. Arnóth György tizedes?