A női kézilabda-világbajnokság lassan-lassan a végéhez közeledik. Szombaton az elődöntőkre került sor, és a helyosztó mérkőzésre, ez azért érdekes, mert túl az ötödik helyen az olimpiai kvóta jelentette az igazi tétet. A mérkőzés első számú esélyesei a norvégok voltak, győztese viszont a spanyolok lettek: Spanyolország-Norvégia 27-26 (14-14). Zágráb, 1200 néző, V: Bord, Buy (franciák) gólszerzők: Puche 8, Gomez 7, Fraile 6, Garcia 2, Lopez, Mangue, Lujan, Oncina 1-1, illetve Kr. Lunde 9, Hynne 4, Nyberg, Hinkel, Hammerseng, Hilmo 2-2, Larsen, Soerlie-Lybekk, Sandve, Hovind Johansen, Riegelhuth 1-1.
Ezek után így alakult az olimpiai résztvevők névsora: Görögország, Brazília, Dánia, Angola, Kína, Ukrajna, Franciaország, Magyarország, Dél-Korea, Spanyolország.
A világbajnokságon a szereplésüket befejező csapatok sorrendje pedig: 5. Spanyolország, 6. Norvégia, 7. Oroszország, 8. Szlovénia, 9. Szerbia és Montenegró, 10. Románia, 11. Ausztria, 12. Németország, 13. Dánia, 14. Horvátország, 15. Csehország, 16. Japán, 17. Angola, 18. Tunézia, 19. Kína, 20. Brazília, 21. Elefántcsontpart, 22. Argentína, 23. Ausztrália, 24. Uruguay.
Következhettek az elődöntők.
Magyarország-Dél-Korea 40-38 (22-19). Zágráb, 2200 néző (ebből ezer magyar). V.: Methe testvérek (németek). Magyarország: Pálinger-Lovász 7, Radulovics 8/3, Görbicz 4, Kulcsár 6, Ferling 3, Kirsner 6, cserék: Sirina (kapus), Pigniczki, Bohus, Farkas 5, Tóth 1, Siti. Dél-Korea: Oh J.-Vu 4, Csoj 3, Oh Sz. 10, Hu Sz. 4, Li Sz. 3/2, Dzsang 4, cserék: Mun K. (kapus), Lim 4/2, Mjung 3, Kim, Li G. 3, Mun P. Hétméteresek: 4/3, illetve 5/4. Kiállítások: 10, illetve 6 perc.
Nem lesz könnyû, mondogattuk a mérkőzés előtt, mert tudtuk, rendkívül gyorsak, fürgék, mozgékonyak az ázsiaiak, s nehéz őket tartani, kikapcsolni. Ráadásul szokatlan harcmodorral, három előretolt zavaróval védekeztek. Mozgékonyságban csak Görbicz tudta felvenni velük a versenyt, s ezzel új lendületet adott a csapatnak: három gólt lőtt, és látványos passzokkal szolgálta ki a felpörgő társakat, így a 29. percben sikerült másodszor is vezetést szerezni (20-19). A szünet előtt még az eddig betegeskedő, erőtlen Farkas, valamint Lovász is betalált, Sirina pedig jól védett, s megszakítás nélkül szerzett öt találattal elhúzott a magyar válogatott.
A fordulás után a 24-24-et követően paprikásabb lett a hangulat, eldurvult a mérkőzés. A német bíróikrek kiállításokkal próbálták lehûteni a kedélyeket, bár több vitatott ítéletük akadt. A magyarok egyre jobban, lelkesebben játszottak, még Tóth büntetése alatt is sikerült gólt lőni, miközben Sirina fontos pillanatokban remekelt, igaz, a koreaiak nem törtek meg, változatlan hevességgel küzdöttek, és kísérelték meg lefogni a jól irányító Görbiczet, illetve az örökké veszélyes Radulovicsot. Az utolsó negyedóra 31-28-as magyar vezetéssel indult. Oh Szeong Ok, illetve Farkas dobálta ekkor a gólokat, míg a rövid időre visszaálló Pálinger hetest fogott. Az idő múlásával az ázsiaiak nem lettek egyre idegesebbek, hanem Farkas kiállítása alatt szép lassan megközelítették a riválist (33-32). Azonos létszám mellett visszaállt a korábbi különbség (36-33), de nem sokáig, mert Oh Szeong Ok sorozatban három gólt lőtt, s egyenlített az 56. percben (36-36). A válasz sem maradt el: Radulovics, Farkas és Kirsner bombázott a hálóba (39-36). A hajrában aztán már nem lehetett ekkora előnyt ledolgozni, így sikerült a bravúr, s döntős lett a magyar csapat.
Most aztán azért kellett izgulni, hogy ki lesz az ellenfél. Na de addig is lapozzuk csak vissza a történelemkönyvet, s nézzük, volt-e még döntős, s ha igen, hányszor a magyar válogatott. Nos, volt bizony, ezt megelőzően még négyszer, de csak egyszer, 1965-ben tudott a dobogó legfelsőbb fokára állni. A magyarok eddigi vb-döntoi és -érmei:
1957 (Jugoszlávia, Belgrád): Csehszlovákia-Magyarország 7-1 (3-1)
1965 (NSZK, Dortmund): Magyarország-Jugoszlávia 5-3 (3-2). A magyar csapat: Gurics Györgyné, Rothermel Anna, Babos Ágnes, Balogh Márta, Csenki Györgyné, Hajek Károlyné, Jóna Magdolna, Giba Márta, Hanus Ágnes, Ignácz Ilona, Lengyel Erzsébet, Romhányi Józsefné, Schmidt Jenőné, szövetségi kapitány: Török Bódog.
1971 (Hollandia): 3. hely
1975 (Szovjetunió): 3. hely
1978 (Csehszlovákia): 3. hely
1982 (Magyarország, Budapest): 2.hely. A döntő: Dél-Korea-Magyarország 25-20 (9-11).
S amíg mi lapozgattunk, kiderült, a döntő másik résztvevője a francia válogatott lesz. Franciaország-Ukrajna 28-26 (10-13, 25-25), hosszabbítás után. Zágráb, 2000 néző, v.: Hansson, Olsson (svédek), gólszerzők: Lejeune 8, Vogein, Delerce, Myaro, Tervel 3-3, Cano, Wendling 2-2, Jacques-Szabó, Pecqueuc-Rolland, Herbrecht, Korfanty 1-1, illetve Jacenko 6, Cigica, Verheljuk 4-4, Szjukalo, Hriholiunas 3-3, Rajhel, Ljapina, Szakada 2-2. Remekül kezdtek az ukránok, és 7-3-ra elhúztak. Jó védekezéssel egészen a szünet előtti hajráig az előnyüket megtartották, majd emberhátrányuk során a franciák Lejeune révén csökkentették a különbséget. A második félidő elején kettős létszámfölényben a franciák feljöttek 15-14-re, majd a 40. percben egyenlítettek (17-17). Verheljuk duplájára a csereként beállt Myaro triplával válaszolt, s a színes bőrû átlövő először juttatta előnyhöz csapatát, a Vácban légiós Szjukalo góljával viszont már megint az ukránok vezettek. A hosszabbítás hajrájában az addig semmit sem mutató Cano kétszer is eredményes volt, s ez döntőnek bizonyult.
Az is eldőlt - bár még nem hivatalos tény -, hogy Radulovics Bojana nyerte a góllövőlistát, mivel a klasszis a zárónap előtt 84 találatnál jár, míg az őt üldöző Olena Cigica 60-nál.
A koreaiaké a bronzérem
A 3. helyért: Dél-Korea-Ukrajna 31-29 (18-15). Zágráb, 6000 néző, v.: Josic, Rudic (horvátok), gólszerzők: Lim 7, Oh Sz. 5, Kim 4, Vu, Hu Sz., Mjung, Csoj 3-3, Dzsang 2, Li G. 1, illetve Ljapina 10, Cigica 6, Verheljuk 5, Rajhel 4, Szjukalo 2, Jacenko, Hriholiunas 1-1.