NövénytermesztésGazdakör: Cukorrépa

2003. december 16., kedd, Archívum 2003–2007

6.
Talajfertőtlenítés. A gyökér- és gumós növények termesztését jelentősen befolyásolja a talajlakó kártevők kártétele, ezért termesztésük alapfeltétele, hogy agrotechnikai, biológiai és kémiai megoldásokkal a terület védettségéről gondoskodjunk. Azokra a területekre, ahol a talajlakó kártevők száma négyzetméterenként meghaladja a 10 darabot, cukorrépát vetni nem szabad. Azokon a táblákon, ahol a fertőzöttség több mint 3-5 db/m2, nem szabad helyre vetni, és ahol az 5-7 db/m2-t is meghaladja, ott lazított vetést sem szabad alkalmazni. A védekezés általános irányelve az, hogy ha a fertőzöttség kisebb, elég a sorkezelés, de ha nagyobb, akkor általános felületkezelésre van szükség.
Mechanikai növényápolás. Az esetenként szükséges és fontosabb mechanikai ápolómunkák: a cserepesedett talajokon a kelés elősegítése érdekében hengerezni kell; amennyiben a vegyszeres gyomirtás nem volt eredményes, vagy a talajok felszíne erősen tömődött, szükséges a sorközök kultivátorozása; sûrû vetés esetén szükség van az egyelésre, a lazított szemenkénti vetésnél pedig a tőszámbeállításra; nyár végén, a betakarítás előtt szükség van a nagyra nőtt gyomok eltávolítására is.
A cukorrépa-ápolás hagyományos módja a gépi kultivátorozás, amelyre általában akkor van szükség, ha a gyomirtó szerek hatása nem kielégítő, de öntözött viszonyok között is szükséges kultivátorozni, amikor a talaj felszíne erősen tömődött. A kultivátorozás a levélzáródásig - az időjárástól és a gyomosodástól függően - többször is elvégezhető. Helyes vetésváltás és megfelelő talaj-előkészítés révén a sorköz-kultivátorozással egy vagy több vegyszeres védekezés elhagyható, ezért alkalmazása célszerû és gazdaságos. A záródott répaállomány később már jó gyomelnyomó, így csupán az esetleges tenyészidőszak végi gyomok ellen kell a későbbiekben posztemergens kezelést alkalmazni az állomány szétnyílása után. Általános irányelvnek az tekinthető, hogy a cukorrépát csak szükség szerint kell kultivátorozni, mert ha idő előtt megkapáljuk, a vegyszerfilmet megbontjuk, és ezzel fokozott gyomosodást idézhetünk elő.
A lazított, szemenkénti vetésnél ritkítással kell beállítani a répa tenyészterületét, a hektáronként szükséges tőszámot. A ritkítást akkor kell elkezdeni, amikor a répának már 2-4 levele van. A tőtávolság, vagyis a ritkítás mértéke mindig a vetéskori lazítástól és a kikelt növények számától függ; pl. másként alakítható, ha 8 cm-es vagy ha 6 cm-es vetőmagtávolságra történt a vetés. De arra mindenkor törekedni kell, hogy az optimális tőszámot (90-95 000 tő/ha) biztosítsuk. A tőszámbeállítás hosszú nyelû kapákkal végezhető munka, ezért az egyeléshez viszonyított kézimunkaerő-szükséglet lényegesen kisebb. A jól végzett helyrevetésnél nincs szükség tőszámbeállításra. Annak eldöntése, hogy melyik vetésmódot alkalmazzuk, a gépesítettségtől és a rendelkezésre álló kézi munkaerő árától függ. Választáskor mérlegelni kell a termésbiztonság, várható termőnövény-szám kérdését és a tábla területét is.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép