Élő múlt: Mióta protestáns a zabolai vártemplom?

2003. december 17., szerda, Archívum 2003–2007

A zabolai vártemplomban 2003. november 9-én ünnepi istentiszteletre került sor, melynek keretében az egybegyûltek arra emlékeztek, hogy a protestáns lelkipásztorok immár 400 éve anyanyelven hirdetik ott az igét. Kívülállóként írásomban nem szándékozom kommentálni vagy minősíteni az eseményt kísérő, ,,pudingízû? vitát. Éppen egy évvel ezelőtt mutatták be szülőfalumban a Száz magyar falu könyvesháza címû sorozatban Budapesten megjelent Zabola címû monográfiát, melyben két évtizedes kutatói munka eredményét fogalmaztam meg. A kötet egyházi fejezete részletesen bemutatja, hogy az egyháztörténeti kutatások eddigi eredményei alapján a zabolai vártemplom mióta református. Az alábbiakban a kiadványban olvasható eredményeket ismertetem.
A székelyek a XII. század végén telepedhettek le Zabolán, s valószínû, hogy ebben a faluban is egy kisebb, román stílusú templomot emelhettek és használhattak. Zabola és a többi orbaiszéki falu, talányos módon, nem szerepel az 1332-es pápai tizedlajstromban. Egyesek ezt úgy magyarázzák, hogy az orbai székelyek akkor a magyar király által a moldvai Milkón alapított püspökséghez tartoztak. Székely Zoltán úgy vélte, hogy a XIV. század elején az itteni székely közösségek még az erdélyi Fehér megyéhez tartoztak, melynek területén huzamosabban éltek a Háromszékre történő betelepítésük előtt. Lehetséges tehát, hogy a kelet-erdélyi megtelepedésük utáni évszázadban egyházi szempontból még mindig Fehér megye keretében adóztak. A XV. században felépítették a ma is álló gótikus vártemplomot, amelyet egészen a XVI. századi hitújításig a római katolikus liturgia szerint használtak. A katonarenden lévő szabad székely közösség tagjai a XVI. század második felében Zabolán áttértek a református hitre, s a számbeli kisebbséget alkotó katolikusokat kiszorították a vártemplomból.
A hitújítás Háromszéken viszonylag korán kezdődött. A reformáció itteni kibontakozásában nagy szerepet játszott a közeli Barcaság és Brassó városa, ahol Johannes Honterus, mûvelt szász humanista és reformátor vezetésével nagyon hamar, már 1543-ban győzelemre jutottak Luther Márton eszméi. Az új hit terjesztői csakhamar megnyerték Erdővidék és Sepsiszék lakosságát is, s Daczó Pál már 1547-ben a maga költségén újraépíttette Sepsiszentgyörgyön a református közösség vártemplomát. A hitújítók munkája Felső-Háromszék területén épp Zabola és Torja határán torpant meg, mivel az ott nagy befolyással rendelkező Mikes és Apor család nem fogadta el az új vallási irányzatot. Az öregebbek a XX. század második felében még így emlékeztek a hitújítás helyi eseményeire: ,,Amikor a reformátorok megjelentek Zabolán, rögtön felkeresték a Mikes gróf kastélyát is, ahol elmondták neki, hogy azért érkeztek a faluba, hogy itt jó magot hintsenek el a lelkekben. A feldühödött uraság erre így fakadt ki: ha olyan jó magok vagytok, akkor elvetlek a fődbe, hadd lássam, mi kel ki belőletek. Úgy is lett, a három prédikátort megfogták, s erővel béásták a fődbe, csak a fejük látszott ki onnan. Akkor a Mikes uraság a fejük felett táncoltatni kezdte a lovát, de az okos állat annyira vigyázott a fődbe béásott emberekre, hogy egyet sem sértett meg patkójával.? Mivel a reformátorok Felső-Háromszéken a lakosságot nem tudták az új hitre áttéríteni, az ottani közösségek továbbra is római katolikus hiten maradtak. A protestánsok ma is Szentfődnek nevezik a Zabolától északra elterülő színkatolikus vidéket.
Ma még nem ismerjük, hogy Zabolán a hívek nagyobb része pontosan mikor tért át a református vallásra. Dankanits Ádám, Jakó Zsigmond, Juhász István és Tonk Sándor levéltári kutatásai azt tárták fel, hogy 1585-ben itt oktatott Máthé protestáns kántortanító, majd 1597-ben már Colosvuary Jakab Diák volt a Zabolay Schola mester. Tehát a kiváló történészek által feltárt írott források azt tanúsítják, hogy a zabolai szabad székely közösség már az 1580-as években áttért református vallásra, s gyerekeiket mûvelt protestáns pedagógusok oktatták.
A fennmaradt római katolikus egyházi iratok is egyértelmûen ezeket a tényeket bizonyítják. A falu északi szomszédságában fekvő Imecsfalva lakossága egészen a hitújításig Zabola filiája volt. Az 1836-ban, 1838-ban, 1848-ban és az 1882-ben keletkezett sematizmus és a féltve őrzött Historia Domus az imecsfalvi római katolikus egyházközség és parókia megalapítását egyértelmûen 1583-ra datálja. Tehát a zabolai szabad székelyek már 1583-ban áttértek a megreformált hitre. A szomszédos, nagyon kicsi lélekszámú faluban katolikus plébánia csak akkor tudott megalakulni, amikor a zabolai anyaegyházban szakadás állt elő. A Mikesek zabolai jobbágyai, urukhoz hasonlóan, továbbra is katolikus hiten maradtak, s egészen 1922-ig az imecsfalvi plébánia keretébe tartoztak.
A zabolai hitújítás fentebb jelzett időpontját egy mûvészettörténeti emlék is alátámasztja. A református vártemplom szószékének lábainál ma egy késő gótikus meg korai reneszánsz elemeket egyaránt tartalmazó szentségtartó fülke látható. Entz Géza kutatásai szerint ez a mívesen faragott emlék még a XV. század második felében készülhetett, s az alján olvasható H. DE TORIA AN. 1602 csak utólag kerülhetett rá. Véleményünk szerint a ,,grafittit? csak akkor véshették a katolikusok által szentnek és nagy becsben tartott fülkére, amikor a templom már protestánssá vált. Ugyanakkor a firkálás gyatra grafikai alakja meg sem közelíti a fülke mûvességét, tehát a felirat nem a faragott tárgy készítésekor készült. A helyiek emlékezete ugyanakkor azt is megőrizte, hogy ez a szentségtartó fülke egészen a XIX. század végéig a templom szentélyének keleti falában volt. Onnan csak akkor emelték ki, amikor ott tûzvédelmi szempontból ajtót vágtak a férfiak számára.
A sepsiszentgyörgyi levéltár őrzi napjainkban a Zabolán szolgált református lelkészeknek azt a névsorát, amit Kónya Gábor az 1920-as években állított össze saját kutatásai alapján. A református egyház helyi története iránt érdeklődő lelkész vizsgálódásai szerint Szamosközi Péter szolgálta a protestánssá vált helyi gyülekezetet 1602-től egészen 1625-ig. Éppen ezért véleményünk szerint Zabolán csak ideiglenes protestáns prédikátorok mûködhettek az 1580-as évektől 1602-ig.
A Basa család meghatározó szerepet játszott a reformáció zabolai meghonosodásában. Például Basa Tamás értékes könyveket és kegyszereket adományozott az új egyháznak, harangot öntetett, s a megrongálódott vártemplomot restauráltatta. A gyülekezet első református lelkipásztora előbb a Basa-udvarházban lakott, majd később külön parókiát emeltek számára a templom melletti telken. A toronytól keletre fekvő kertben a kántortanítónak, míg közvetlenül a vártemplom déli oldalán a harangozónak építettek lakást. A kántortanító telkén a bejárattól jobbra a fiúknak, a harangozói lak kertjében álló kőházban pedig a lányoknak rendeztek be osztálytermet.
*
A magyar tévécsatornák a novemberi zabolai eseményről több tudósítást is közöltek. A híradásokból arra következtettem, hogy a szervezők az anyanyelvû liturgiát meghonosító reformáció kezdetét Zabolán 1603-ra datálják. Remélem, hogy újabb, perdöntő bizonyítékokat találtak a levéltárakban, hogy ezt az érdekes évfordulót oly váratlanul megszervezték. Bízom abban is, hogy csakhamar közzéteszik a sajtóban tudományos kutatásaik számunkra még ismeretlen eredményeit.
Dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-12-17: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás