Sârbu fejét követelik
A tanügyi szakszervezetek követelik Marian Sârbu munkaügyi miniszter és Valentin Mocanu államtitkár lemondását. Azzal vádolják őket, hogy az előzetes egyeztetések ellenére 40 százalékkal csökkentették az egységes bérrácsban a tanügyiek hierarchia-koeficiensét. Az oktatók amiatt is elégedetlenek, hogy idén nem kapnak vakációs prémiumot, miközben nyilvánosságra került, hogy a pénzügyminisztérium több tízezer alkalmazottja átlagosan 350—390 eurós vakációs juttatásban részesül.
Marian Sârbu munkaügyi miniszter tegnap Iaşi-ban kijelentette, aránytalan a tanügyi szakszervezeteknek a lemondását sürgető kérése, és nem ért egyet ezzel. Úgy véli, zűrzavaros időszakon vannak túl a tanügyiek, és természetes, hogy minél magasabb helyezést kérnek a bérrácsban. Hozzátette, minden felkérésüket figyelemmel kezeli. A munkaügyi miniszter kifejtette, még mindig tart a vita az egységes bértörvény bérrácsáról, és a szerdai kormányülésen ismét, immár második alkalommal elemzik, majd közvitára bocsátják. Marian Sârbu reményei szerint október végéig fogadhatják el a jogszabályt
Levél Bocnak
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Föderációja (FSLI) azt állítja, hogy a Boc-kormányzás első hat hónapja bizonyult a legsötétebb időszaknak a rendszerváltás óta, és figyelmeztet, hogy az ősszel esetleg kirobbanó tiltakozó akcióknak semmi közük nem lesz a választási kampányhoz. A FSLI nyílt levelet küldött Emil Boc kormányfőnek, amelyben képmutatással vádolja a kormányt, és kifejti, a miniszterelnök által bemutatott hat hónapos kormányzati mérlegnek semmi köze a valósághoz. ,,Az áprilisi költségvetés-kiigazítás nyomán felelőtlenül, több mint 1,4 milliárd lejt vontak el a tanügytől, ez súlyos működési gondokat okozott az oktatási rendszerben. Míg a felelős emberek által vezetett országokban válság idején masszív beruházások történtek a tanügyben, nálunk továbbra is alulfinanszírozzák az oktatást" — mutat rá a FSLI. A szakszervezeti képviselők úgy vélik, hogy a május 6-án megkötött egyezményt a kormány ,,durva módon" megszegte.
Biztos a nyugdíjemelés
A gazdasági nehézségek ellenére ütemterv szerint nőnek a nyugdíjak — jelentette ki Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Kifejtette, nem aggódik amiatt, hogy gondok lesznek a bérek és nyugdíjak kifizetésével az év végéig, mivel ezek ,,prioritást élveznek, és elsőként fizetjük ki" — hangsúlyozta a munkaügyi miniszter. Sârbu hozzátette, a szakszervezetek aggodalmai az állami alkalmazottak fizetésének esetleges késéséről vagy ki nem fizetéséről, megalapozatlanok, hozzátéve, a pénzügyminiszter is ,,prioritásként kezeli ezeket a költségeket".
Menesztenék Ridzit, de ő marad
Szabadulni szeretne a Demokrata-Liberális Párt Monica Iacob-Ridzi ifjúsági és sportminisztertől, úgy ítélik meg, a kirobbant botrány igen sokat árt a pártnak. A pártvezetés egy része menesztené a minisztert, függetlenül attól, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség vádat emel ellene vagy sem. A demokrata-liberálisok azt szeretnék, ha Iacob-Ridzi magától mondana le, hogy ne az államfő függessze fel tisztségéből. Az egyeztetéseken már felmerült Octavian Bellu neve is lehetséges utódként. A hír közzététele után rövid idővel Monica Iacob-Ridzi sajtóközleményben cáfolta az információt, bejelentette: nem mond le. Emil Boc miniszterelnök pedig kérdésre válaszolva kijelentette: ,,fogalma sincs", hogy lemondott-e az ifjúsági miniszter. Megismételte korábbi állítását, ha eljárást indítanak valamelyik kormánytag ellen, még aznap el kell hagynia addigi funkcióját.
Hanyatló turizmus
Az idegenforgalmat is megviselte a gazdasági válság, az év első öt hónapjában húsz százalékkal csökkent, 4,6 millióra esett vissza a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők 77,8 százaléka román állampolgár volt. Az országos statisztikai hivatal szerint az idei év első öt hónapjában 2,7 millió külföldi látogató érkezett Romániába, ez 13,3 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. A turisták 39 százaléka Magyarországról érkezett. Második helyen a bolgárok állnak, akik a Romániába látogató külföldiek 20,2 százalékát teszik ki, majd Németország (8,9 százalék) és Olaszország (8,3 százalék) következik.