Riport: Hilibi hiátusok

2003. december 23., kedd, Archívum 2003–2007

Nem célja a faluriportnak, hogy teljes keresztmetszetét adja egy-egy település gazdasági és társadalmi életének. Van úgy néha, hogy ezt tesszük, de van úgy is, hogy csak felvillantunk egy-egy jelentősebb eseményt, törekvést, hangulatot, óhajt és panaszt. Ilyenkor hézagok, közök ékelődnek a folyamatos faluképbe. Van azonban olyan alkalom is, hogy néhány időszerû esemény kapcsolódik egybe hétköznapi, úgymond apróbb gondokkal. Nos, ezek azok a bizonyos hiátusok, miként az értelmező kéziszótár mondja, ,,gondolatmenetbeli hézagok?, melyeket szívesen hagy ki olykor a riporter, már csak azért is, hogy több teret tudjon szentelni a falusi élet jelentősebb eseményeinek. Nos, így születtek meg - november végén, december elején - a hilibi hiátusok.
Csak télen volt aszfalt
Ne essünk tévedésbe, nem aszfaltról, hanem arról a hóról és jégről van csak szó, amit a Nemere viharos napokon besöpört a Hilibbe vezető köves út kátyúiba s az éj leple alatt belefagyott úttest egyenlőtlenségeibe. ,,Az ilyen aszfalt tavaszra odalett? - jegyezte meg humorosan Vitályos Emília, a falucska tanítónője és képviselője az ozsdolai községi tanácsban. Arról van szó ugyanis, hogy az utolsó simításokat végzik a falut Kézdivásárhellyel és a községközpont Ozsdolával összekötő makadámúton, de el kell mondanunk, hogy ilyen minőségi községi utat ritkán lát széles e tájon az ember. Erre mondta a képviselő asszony, hogy ,,1971-től írom a jegyzőkönyvekben, hogy a faluból kivezető út leromlott, meg kell javítani. Hála az Egeknek, valóság lett Hilib régi óhaja?.
- Költségvetésből javíttatjuk ezt az útszakaszt - kaptuk a bővebb tájékoztatást Csíki Dávid alpolgármestertől. - Ez egyébként egy része annak a hegy alatti hosszabb útnak, amely Bereckből ágazna le déli irányba, érintené Kézdimartonost, Ozsdolát, Hilibet, Gelencét, Haralyt, és Zabolánál kapcsolódna be a Kézdivásárhely, illetve Kovászna felé vezető mûútba. Alapvető munkálatokat kellett elvégezni. Földgyaluval bogárhátúra alakították az úttestet, megfelelő vastagságú törtkő-burkolatot terítettek rá. Ezt úthengerezték. Géppel trapéz alakú sáncot is ástak melléje. Ez nagyon fontos az út tartóssága szempontjából, de a munkálatokkal felszámolódtak a mezőrészek felé leágazó utak betérőitől az átjárók. Ez is az önkormányzatnak került pénzébe, hisz cementgyûrûket rendeltünk, és épülnek az átjárók a mezei utakhoz.
Ottjártunkkor az átjáróknak több mint fele készen volt. ,,Ez annál is fontosabb - mondták a hilibiek -, mert még van dolog a mezőn. Ha egyéb nem akad, akkor hordják az istállótrágyát, és akinek pénze van még, elvégezteti az őszi mélyszántást.
Ezt a civilizáció is megköveteli
- Mi okból kell föltétlenül vezetékes ivóvíz ebben a faluban? Miért harcolnak annyira érte? - kérdeztük.
A feleletet ismét a képviselő asszonytól kaptuk. ,,Hát miért? Hát azt már a civilizáció is megköveteli, nekünk is haladnunk kell a korral? Komolyabbra fordítva a szót, bár az előző érvelés is helytálló, elmondta, hogy a vízbevezetés már több éve vajúdik ebben a faluban, s hogy már a kollektív gazdaság idejében volt ilyen, s akkor most miért ne lehetne. ,,Az az igazság, hogy a falusi kutak az évszázadok folyamán beszennyeződtek, részlegesen fertőződtek. Ezt már több alkalommal megállapították. A vezetékes rendszer tervezetét sem hagyták volna jóvá, nem kaptunk volna arra a célra a pénzt, ha a közegészségügyi laboratórium kémiai-biológiai eredményei ezt nem támasztották volna alá. Aztán meg miért ne legyen itt jó minőségû víz, ha azt a hilibiek is akarják? Tudtommal eddig jelentkezett vagy 48 család, akik azonnal beköttetnék lakásukba a vizet. Ennek van azonban egy fékezője is, mert ebbe a táncba ?belépő? is kellene. Hozzájárulás, amit pedig ejsze milliókban fognak számolni. De: immán dől el a dolog. A lényeg az, hogy a munkálatok folynak.?
- Jobban mondva folytak, de most éppen leállottak, mert az erre kiszabott pénzalap kimerült. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy tavasz nyíltával folytatni fogjuk - pontosított kérdésünkre telefonon Kovács Géza polgármester.
- Még csak az alapmunkálatoknál tartunk - egészítette ki az alpolgármester. - Volt régebb itt egy vezetékrendszer, de sajnos hálózatát megviselték az évtizedek, s abból mi most egy szakaszt sem tudunk értékesíteni.
A víztartály medencéjének kiásása, mint mondják, nagyon nehéz munkálat volt, hisz a medence nem ott készült, ahol az előző vízrendszeré volt. Az ásásnál kősziklarétegekre akadtak, megkínozta az előrehaladás a munkásokat. Minden kárban van haszon: ezt a jó töltésre alkalmas anyagot behordták a faluba egy nagyon gyakran használt gázló feljavítására. Ennél a tevékenységnél három olyan személyt is foglalkoztattak, akiket az önkormányzat alkalmazott. Sáncot is ástak a vizet szolgáltató forráscsoport - Nagyforrás néven ismeri a nép - és a készülő medence közötti vezeték számára.
Hiátusok
- Nem olyan fontos elmondani, hogy vége felé jár már nálunk az őszi szántás, miként azon sincsen, amiért siránkozzunk, hogy egy hektár szántásáért kétmillió lejt kell lepengessünk - jegyezték meg ,,csak úgy mellékesen? az úton állingáló gazdák. - A regátiakkal az árucsere rendesen folyik, elég nagy a falu állatállománya, gyatra a pénzlehetőség, megmozdultak a hivatalosságok a magánerdők ügyében, a közbirtokosság osztott - egyenlő arányban - egy fél öl fát... A következőkben már részarányosan megy.
A közbirtokosság ügyes-bajos dolgairól, no meg az egyház jövőbeni terveiről Tóth Lajost kérdeztük. Mivel éppen ,,pityókás árucserét? bonyolított le egy ókirálysági felvásárlóval, ,,szûkszavúnak? kellett lennie. Megtudtuk, hogy az Orbai-élen van a közösség 630 hektárnyi erdővagyona, és ha az adósságokból sikerül kievickélni, jönnek még jobb idők is Hilibben. A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt hilibi katolikus templom jó állapotban van, saját költségén javíttatta, tartja fenn a kis létszámú gyülekezet, amely Gelence filiája. Ottjártunkkor még nem hervadtak el azok a virágok, melyeket Krisztus Király Vasárnapján helyeztek az oltárra. ,,Hiátus? volt az iskola is Hilibben, ahová csak futólag tekintettünk be. Stagnál a létszám, kilenc gyermeket tanít I-III. osztályban Vitályos Emília. Nincs nagy ok elkeseredésre, hisz 14 óvodás zajongott a meleg teremben, s ebből, úgy néz ki, hogy két gyerek tizenegyre szaporítja majd a következő iskolai évben az osztály létszámát. ,,Az elsősök remekek, a másodikosok törekvőek, a harmadikosoknak le kell nyomniuk a feneküket a székre, és tanulni kell? - jellemezte tanulóit a tanítónő. Elmondta, hogy Ozsdolán részt vettek egy szavalóversenyen. Minden tanulóját elvitte a versenyre. Hajdú Zsuzsa aratott sikert Kányádi Sándor Elszálltak címû versével.
Négy házaspár z oltár előtt
- Krisztus Király Vasárnapja az egyházi év utolsó vasárnapja, utána kezdetét veszi az adventi időszak. Ezen a napon szokták megtartani az ezüst- és az aranylakodalmasok megáldását - meséltek Hilib szenzációszámba menő templomi ünnepségéről az 50 évvel ezelőtt egymásnak esküt mondó, 86 éves Szabó István bátyánk és 16 évvel fiatalabb felesége, Gál Julianna. Aranylakodalmasok voltak még: Fejér Gáspárék, Tóth Jánosék, ezüstlakodalmasok pedig Palkó Vince Szekrény Judittal.
Juci mami - ahogyan szólította őt a lelkéhez közel álló Vitályos Emília tanítónő - hosszan és részletesen elmondta az ünnepi szentmise szertartását. Számukra, a hilibiek számára az volt most az új, hogy első alkalommal tartották ezt a megemlékezést Hilibben. Az elmúlt esztendőkben a hilibiek Gelencére mentek. Varga Béla plébános szívesen változtatott a régi szokáson. ,,Egynek könnyebb Hilibbe jönni, mint többeknek Gelencére? - mondta.
Mi az a lőnye?
Szabó István amolyan ezermester Hilibben. Hosszú életéből sok érdekeset lehetne lejegyezni, mégis abban egyeztünk meg, hogy egyik kedvenc ételéről, amely olyan öreg, mint ő maga, a lőnyéről beszélgessünk. ,,Hilibben többen olvassák, többen előfizetői a Háromszéknek - mondták -, hadd olvassák, főleg a fiatalok, akik még nem ismerik ezt a kiváló készítményt.? Egyezség szerint a receptet Juci mami mondja tollba:
- Ez aratáskor volt itt a konyhai divat. A meleg ételt akkor kivitték a mezőre, ott ették meg az aratók a füstölt disznóhússal főtt faszulykalevest. A lőnye, az volt a második fogás, mert az édes dolog volt. Két egész finom falusi kalácsból készült. Ezeket felszeleteltük, és egy kicsi méretû gyúrótekenyőbe helyeztük. Külön megfőztük az aszalt körtét, aszalt szilvát, s annak a levével, a gyümölccsel együtt nyakon öntöttük a kalácsokat. Azok jól átáztak, bevették azt az édes levet. A kalácsszeletek közé cukros mákot szórtunk...
- Higgye meg nekem, annál jobb édességet én sohasem ettem. Kár, hogy kiveszett - sóhajtott fel István bátyánk, és töltött találkozásunk emlékére egy pohár erőset.
- Igya, ne foglalkozzon vele, édes öcsém, nem árt, de nem is használ. Mint a kőrösi szenteltvíz.
*
Távozásunkkor a november végi erős napsütéstől párolgott-gőzölgött a hegy parraga. A lankásabb helyek zöld gyepén, a még fel nem szántott tarlókon jól szedegetett a jószág. A kertekben takarítottak, gereblyézték a domboldalakat, hadd kapja tisztán a gyümölcsfák alját, a jövőbeni kaszálóhelyeket a hó.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-12-23: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta