NövénytermesztésGazdakör: Cukorrépa

2003. december 23., kedd, Archívum 2003–2007

7.
Vegyszeres gyomirtás. A cukorrépa eredményes gyomirtásának fontos feltétele a vegyszer használata. A cukorrépa vegyszeres gyomirtása - a kukoricához hasonlóan - alap-, preemergens és kiegészítő, posztemergens kezelésekkel valósítható meg. Általános gyakorlat, hogy az eredményesebb gyomirtóhatás érdekében mind az alap-, mind az állománykezeléseknél gyomirtószer-kombinációkra van szükség. A kombinációkban az egyes komponensek arányát mindig a területen előforduló gyomfajok összetételének megfelelően kell meghatároznunk. De még így is számolnunk kell azzal, hogy a jelenleg alkalmazható herbicidek az egész vegetáció idejére nem biztosítanak teljes gyommentességet. Az alapkezeléseket a cukorrépa vetése előtt (presowing) vagy vetés után, kelés előtt (preemergens) kell elvégezni.
Állománykezelésre akkor van szükség, ha az alapkezelések nem hozták meg a kívánt eredményt. A cukorrépa ilyen esetben május közepére, június elejére szokott elgyomosodni. A kikelt gyomok irtására kontakthatású gyomirtó szerekre és kombinációkra van szükség. Az állománykezeléseket 23 Celsius-fok felett nem szabad végezni. Magról kelő, egyszikû gyomok elleni posztemergens gyomirtó szer akkor használható, amikor a hélazab 2-4 leveles fejlődési stádiumban van. Az állománykezelések végezhetők: teljes felületi permetezéssel, sávos permetezéssel és kétlépcsős, osztott permetezésekkel is.
Öntözés. A cukorrépa nagy vízigényû és öntözővizet jól hasznosító növény. A cukorrépa az öntözésre nagy termésekkel reagál, ezért a cukorrépa öntözése nagyon gazdaságos. Az öntözést a cukorrépa vízigényének ismeretében kell elvégeznünk, ezért a csapadékmennyiségen túl ismerni kell a talajban tárolt hasznos vízkészletet is. A túlöntözésre azonban vigyázni kell, mert a nagy vízigény mellett a répa a gyökérzóna levegőzöttségére is igényes.
A vízigény kielégítése évjáratonként és vidékenként eltérő öntözési rendet igényel. Különösen fontos az első öntözés időpontja. Általános irányelvnek tekinthető, hogy az öntözést július közepén kell megkezdeni, és utána olyan gyakorisággal öntözzünk, hogy sohase a vízhiányt pótoljuk, hanem a vízhiány bekövetkeztét előzzük meg. A cukorrépa legnagyobb vízigénye júliusban van, ezért a júliusban és augusztus első felében végzett öntözés termésnövelő hatása igen jelentős. A késői öntözésre vigyázni kell, mert csökkenti a répa cukortartalmát, és elnyújtja a répa technikai érését is. Az öntözővíz mennyisége: az egyszeri öntözések esetén 40-50 mm-nél ne legyen több, de ez is csak akkor felel meg a követelményeknek, ha egyenletes az öntözővíz elosztása, és a talaj szerkezete lehetővé teszi ekkora vízmennyiség gyors befogadását. Ellenkező esetben még optimálisan beállított szórófejeknél is célszerûbb a csökkentett vízadagú öntözés rövidebb fordulóidővel, ami különösen szeptemberi betakarítás esetében célszerû.
Betakarítás. A betakarítás kezdete mindig a cukorgyárak ütemtervétől függ. Ismeretes, hogy a cukorrépát az ipari, azaz a technikai érettségi állapotban kell betakarítani, mert ekkor a legnagyobb a cukortartalom. Ilyenkor a répa középső (szív) levelei még zöldek, csak az alsó levelek kezdenek leszáradni. A cukorrépát általában szeptember és október folyamán szedik ki. Betakarításakor kétféle terméket kapunk: a főterméket, a répagyökeret és a répagyökérről fejezéssel leválasztott leveles répafejet, amely jelentős takarmányértéket képvisel. Takarmányozásra csak akkor használható fel, ha földdel nem szennyeződik, fejezés után közvetlenül szállító jármûre kerül.
A cukorrépa betakarításánál a következő szempontokat kell kielégíteni: a betakarítást a cukorgyárral kötött átadás ütemének megfelelően kell végezni; a cukorrépa kézi és részben gépesített szedése nagyon nehéz és lassú munka, azért nagy jelentősége van a betakarítás teljes gépesítésének. A gépesített betakarításnak háromféle változata alakult ki a gyakorlatban: az egysoros, egymenetes betakarítás (a kombájn levágja és rendre rakja a leveles répafejet, kiemeli, megtisztítja és tartályba rakja a legfejezett répát, majd a tartály tartalmát kiüríti), a hárommenetes, hatsoros betakarítás (három gépegység három menetben végzi a munkát, az első menetben történik a répa fejezése, kocsira vagy rendre rakása, a másodikban a hat répasor kiszedése és rendre rakása, a harmadik menetben pedig a rendre rakott répa tisztítása és kocsira rakása), a kétmenetes betakarítás, amelynek kétféle típusa terjedt el (az egyik típusnál az első a fejezőgép, amely a fejezést és a répafej kocsira rakását végzi, a második pedig a kiszedő-rakodó gép, amely a répa kiszedését, tisztítását és kocsira rakását végzi). És csak ott alkalmazhatók, ahol lemondanak a répafej hasznosításáról.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép