Karácsony: Megújuló karácsonyok

2003. december 24., szerda, Archívum 2003–2007

Csokorba szedve az évről évre megújuló karácsonyi ünnepkörről szándékszunk jelzés értékû maréknyi adatot szolgáltatni azok számára, akikben már rügyezik az adventi érzés. Sajnos, tudtunkkal újabban még senki nem vállalkozott az erdélyi és a székelyföldi magyar egyházi néprajz újabb kori szintézisére, a kihalt vagy a kihalófélben levő szokásrendszer, a felújított és a felújítás alatt levő vagy éppen újfajta, születő karácsonyi szokások bemutatására. Ez alkalommal a háromszéki katolikusság körében megújuló szokásokról szólunk.
Régi gyökerek,
feledésbe merült szokások
Adventet régebben mifelénk böjttel is megszentelték. Szerdán és pénteken szigorú böjt volt, szombaton pedig megtartóztatás. Ez később csak a disznótorok családias hangulatában olvadhatott fel egy keveset. Temes megyében - Nagyzsámon - adventben a gyermekek a hajnali harangszóra keltek, és siettek az ún. ,,aranyos hajnali misére?. Hol van ma már az a szép régi szokás, hogy a gyermekek házról házra járva csengővel és énekszóval költögették az ébredező híveket? Az egykori hajnali mise sejtelmes varázsához hiedelmek is kapcsolódtak. Ilyenkor a be nem zárt ólba belopóztak a boszorkányok, és kárt tehettek a jószágban. Cukrot és mézet kellett adni a lányoknak - tartották -, legyen édes a szájuk, hogy hamarabb férjhez mehessenek. Bálint Sándor (1904-1980) egyházi néprajzkutató szerint a férjhez menni akaró lánynak a hajnali harangszót adó harangkötélből kellett egy szálacskát hajába fonnia, ha azt akarta, hogy farsangra már kérője is legyen.
Az adventi várakozásban - örvendetesen - közel másfél évtizede ismét elkezdődtek és sokasodnak a betlehemi játékok. Nálunk is megyeszerte templomokban, iskolákban megújult és megújított pásztorjátékokkal emlékeztetik a felnőtteket a kis Jézus születésére a gyermekek. Ezt szolgálja a Szent Család szálláskeresése. Utóbbi sok helyen élt a gyülekezetek lelkében, hagyományában, de a diktatúra éveiben jobbára feledésbe merült, hisz ezzel a szokással ki kellett menni a faluba, az utcára, ami tiltott dolog volt. A második világháború előtt a kisebb városi gyülekezetekben gyakorolták még a szálláskeresést.
Az egyházi ünneprend a karácsonyi ünnepkörhöz sorolja a varázslatokhoz kapcsolódó Szent András estéjét (nov. 30.), a magyar középkor legkedveltebb női szentjének, a bányászok védőasszonyának, Szent Borbálának (dec. 4.) napját is. Vajon tett-e valaki valahol ebben az évben Borbála-ágat vázájába, hogy karácsonyra kilevelezzen? Szent Miklós napja (dec. 6.), a szeplőtlen fogantatás napja (dec. 8.), Szent Lúcia (dec. 13.) karácsonyra kizöldülő búzája, a már említett adventi szálláskeresés, akárcsak Szent Tamás napja (dec. 21.), mind-mind a karácsonyi ünnepkör jeles fénypontjai. A nagy fénypont természetesen Jézus születésének napja. Ezt követik a régi szokásrendben: Szent István vértanú napja (dec. 26.), Szent János evangélista napja (dec. 27.) és a még itt-ott most is élő aprószentek (dec. 28.).
Új hajtások a régi tőkén
Alsó- és Felső-Háromszéken kerestük, hogy a sokasodó pásztorjátékokon kívül élnek-e még az ünnepkörhöz kapcsolódó vallásos szokások, melyek vissza tudják hozni a régi karácsonyok varázslatos hangulatát. Ez alkalommal a szálláskeresés új hajtásaira akadtunk Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván, Kézdivásárhelyen és Kézdikőváron. Kézdiszárazpatakon megszólaltattunk két István-napi énekest.
- A kis Jézusnak azért kellett egy istállóban megszületnie, mert szüleinek nem volt szállása, nem engedték be sehova a családot. Ezt jelképezi ma a szálláskeresés hagyománya - magyarázta kérésünkre a 78 éves Papp Ibolya, a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániai hivatal és egyház élő lexikona. Elmondta, hogy régen Sepsiszentgyörgyön is szokásban volt a szálláskeresés: ,,még a régi rendszerben is el-elmentünk egy-egy családhoz, de nem vertünk nagy port vele?.
Nagytiszteletû Szabó Lajos, a szentgyörgyi Szent József-gyülekezet esperes-plébánosa elmondta, hogy az eklézsia keretén belül felújították a Szent Család szálláskeresését.
- Kilenc csoporttal kezdtük ezt meg három évvel ezelőtt. A kezdeményezés alulról jött, a torjai születésû Keserû László egyháztanácsosunk sugallatára. Megszerkesztettünk egy kis forgatókönyvet is ötszáz példányban, sajnos, már elfogyott. A Szent Család-képeket Csíkszeredából szereztük be. A siker olyan, hogy már a környező falvakból is jelezték, fogadnák csoportjainkat. A családok fogadják a csoportokat, elmondják az imákat, elénekelik az énekeket. Utána van egy lelki beszélgetés is. Ha a lelkipásztor is részt vesz a csoportban, a beszélgetés még gyümölcsözőbb. A csoportok templomból indulnak tíz nappal karácsony előtt. Szentmisén megáldjuk a képeket vagy a szobrokat - nálunk szobrok is vannak -, a híveket is, és az útra indulók imádsága után kezdődhet a Szent Család szálláskeresése, mely közös szentmisén fejeződik be.
Milyen egy ,,szent forgatókönyv??
Szállást keres a Szent Család (adventi családi ájtatosság) - olvassuk az említett füzetecske címlapján. Idézünk: ,,...A magyar nép körében legjobban elterjedt adventi ájtatosság. December 15-én este kezdjük. Minden 9 család csoportot alkot, s esténként más és más családhoz viszik a templomban előzetesen megáldott Szent Család-képet, s előtte ájtatoskodnak. Az egyes családok a rájuk eső napon meggyónnak, megáldoznak, vagy pedig a csoportok a befejező napon - december 23-án - közösen végzik szentáldozásukat.? A ,,forgatókönyvben? ott van a beköszöntő ének, litánia a Szent Családhoz, külön ima olvasható a magyar családokért. Van benne esti ének, búcsúzóima és ének, elmélkedés a Szent Család képe előtt, családi ima Szent Ferenchez, aki különleges tisztelője volt a Szent Családnak. Befejezésként XIII. Leó pápa felajánló imádságát olvashatjuk.
Szent Özséb oltalmában
A kézdivásárhelyi eklézsia két lelkipásztora, Ferenczi Árpád és Ferenczi István a tömbháznegyedbe irányított, ahol a gyergyóremetei származású Puskás Márta mesélt az Özséb-beliek Szent Család-járásáról. ?k a lövétei származású Gáspár Terézia nyugalmazott tanítónővel közösen kezdték meg ezt a vallásos hagyományt még 2000-ben. Főleg a rózsafüzér-társulat tagjait, betegeket, időseket látogatnak meg.
- Pillanatnyilag tizennégyen vagyunk egy csoportban. A létszám változó. Az ,,áldásos kép?, melyet magunkkal viszünk, az én tulajdonom. Még az indulás alkalmával szentelték meg az atyák a hajnali misén. A Szent Család képét elhelyezzük annak a családnak az asztalán, ahová bekopogtattunk... A kép mellé egy tégelyke szenteltvizet helyezünk, és lerakunk pár szem búzát... A búzaszem Krisztus testét jelképezi. Befejezéskor hálaimát mondok, könyörgünk a Szentanyához, kérjük a közbenjárását, hogy segítse meg minden óhajukban-törekvéseikben a meglátogatott családokat, az eklézsia híveit, minden kedves keresztény testvéremet.
Kőváron
nem aludt ki a láng
Itt is, akárcsak máshol, gyergyói, csíkországi, Homoród menti vagy éppen felső-háromszéki - szentföldi - buzgó római katolikus lelkek kezdeményezésére újították fel a rendszerváltás után a szálláskeresést.
- Anyámék idejében még szép karácsonyi szokás volt a szálláskeresés, de a kommunista rendszer idején kihalt - mondja Opra Lőrincné Bandi Emília. - Mi egy lövétei asszony biztatására újítottuk fel a rendszerváltozás után ezt a szép szokást, de sajnos Nagy Imre plébánosunk halála után újra kimaradt. Sokszor velünk jött a pap bácsi is. Két csoportunk volt, s a járást karácsony szenvedején fejeztük be a plébánián. Restellem, hogy veszni hagytuk, de bennünk újra megvan az akarat, s ha a mostani plébános urunk is akarja, segít, ígérem - sokak nevében -, hogy 2004 adventjében újra szól az ének Kőváron. S most elénekelem: Szállást keres a Szent Család, / De senki sincs, ki helyet ád, / Nincsen, aki befogadja / ?t, ki égnek s földnek ura. / Az idő már későre jár, /A madár is fészkére száll, / Csak a Szent Szûz jár hiába / Betlehemnek városában. / Legalább ti, jó emberek, / Fogadjátok a kisdedet, / Házatokra boldogság száll, / Ha betér az Égi Király. A minket fogadó család egyik szószólója - ugyancsak arra a dallamra - énekben felel: Ne sírj tovább, Szûz Mária, / Ne menjetek ma máshova, / Szállásunkat mi megosztjuk, / Kis Jézuskát befogadjuk. Ezután mondtunk egy rózsfüzértizedet, és köszönetet a befogadó családnak.
- Ha alulról jön a kezdeményezés a mi egyházunkban, annak én nagyon örvendek - jelentette ki Drócsa László, Kézdikővár és Szárazpatak fungens plébánosa. - Ha elhangzott az igény megyebírónk felesége részéről, a jövőben én is támogatni fogom ezt a harmadszor is életre kelni akaró szép adventi, karácsony előtti vallásos szokást.
Szent Bertalan emléke kötelez
Egyfajta ragaszkodással kötelesnek érzi magát a mélyen katolikus szárazpataki hívő ember, hogy megtartsa az ősi hagyományt. A falu templomának védőszentje, Szent Bertalan sok jóra inti az egyébként rebellis viselkedésû - zömében besenyő eredetû - szárazpataki embert. Sokan ismerik itt, s ha kedvük is támad, el is éneklik karácsony másodnapján a Szent István-köszöntőt, a Szent János-napi éneket: ,,mennek istványolni s jánosolni?, miként az sem ritka, hogy karácsony harmadnapján aprószentekelni mennek a gyerekek. ,,A házról házra való kántálást újabban a cigányság karácsonyi koldulása akadályozza. Miattuk van sok helyen zárva a kapu? - jegyezte meg a falu történetét jól ismerő Márton Emil nyugalmazott tanító. Az ,,istványoló? éneket a 67 éves Daczó Adolf Gusztáv és élettársa, az 1925-ben született Kelemen Róza nénénk énekelte el: Szent Istvány, hát még alszol-e? / Mély álmodban hát még nyugszol-e? / Serkenj fel ágyadból, / És kelj fel ágyadból, / Mert mi hozzád jöttünk, / Szent Istvány! / Azt is mondd meg, béeresztesz-e? / Azt is mondd meg, jó szívvel látsz-e? / Mert ha nem, elmegyünk, / Más szállást keresünk, / Megyünk, honnan jöttünk, /Szent Istvány! / Szent Istvány, az Isten éltessen, / Minden jóban szerencséltessen, / Kívánjuk, hogy érjél jobbnál jobbakot, / Sok Szent Istvány-napokot, / Szent Istvány! / Virradjál fel neved napjára, /Óhajtottál boldog órákra, / Amit rég kívántál, / Szívedből kívántál, / Most már reajutottál, / Szent Istvány!
Humorosak, hangulatosak voltak az istványolók ,,békérezkedő versikéi? is. Ezekből már - helyszûke miatt - csak ízelítőre futja:
Túl a Polyán hegyén van egy bogáncskóró,
Tudom, gazduramból nem lesz király- bíró.
vagy: Tedd a tûzhöz a csuporkát, mézes pálinkát,
Ahhoz való kalácsocskát s egy jó szál kolbászt!
*
Egyházi-vallási téli szokásaink egyre inkább három csoportra tagozódnak. A régi ősi szövegek egy-egy helyen változtlanul élnek (1). Vannak települések, ahol a régi egyháznéprajzi irodalomból átvett szövegeket mondják-énekelik a papság, a kántor közvetítésével (2). Az eredetiséggel szembeni kétely ott jelenik meg, ahol a témakörhöz keveset értő személyek szednek rímekbe korszerûbb szövegeket, vagy fûzfapoéták rímjein elevenedik meg az ősi hagyomány (3).
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-12-24: Archívum 2003–2007 - :

Karácsony: De szeretnék...

2003-12-24: Archívum 2003–2007 - :

Karácsony: December