Hosszútávfutók
Az atlétika napszámosai. Futva ébrednek, futva térnek nyugovóra, s napközben, ha akad félórányi szabad idejük, hát futnak egyet. A fáradtság előttük ismeretlen fogalom. Napi edzésadagjuk harminc-negyven kilométernél kezdődik. Hosszú a táv, melyre készülnek, hosszú az egyéniségek névsora is.
Az újkori olimpiák történetében először Stockholm látta vendégül a két klasszikus táv - 5000 és 10 000 m - versenyzőit. És mindjárt az indulásnál a finn Kolehmainen Hannes duplázott, azaz megnyerte mindkét távot. S ha még rajthoz állt volna a maratoni távon (42,195 m) is? Semmi gond, ami késett, nem múlott, hiszen nyolc esztendővel később rajthoz állt a 42,195 méteres maratoni távon - igaz, akkor nem próbálta ki a két klasszikus távot -, és ezen is nyerni tudott. Volt Hannes sikerének egy titka, de most már nem titok, s ezért elmondjuk. Bátyja, Kolehmainen Willie hosszú ideig tartózkodott az Egyesült Államokban mint hosszútávfutó. Ott-tartózkodása alatt nyitott szemmel járta a korlátlan lehetőségek hazáját, s alaposan megfigyelte az amerikai hosszútávfutók edzéseit. Jól megjegyezte minden mozdulatukat, minden gyakorlatukat, s amikor csak tehette, mérte a letaposott távokat, stoppolta idejüket. Tapasztalatait kamatoztatta saját maga, majd később az öccse edzésein, mert miután hazatért hazájába, az ezer tó országába, azonnal kézbe vette testvére, Hannes felkészítését. Edzői munkájának eredménye, hogy Hannes Stockholmban már az első hosszú távon - a 10 000 méteren - valósággal állva hagyta a mezőnyt. A korabeli krónikások szerint olyan volt ez a verseny, mintha ,,öreg, kifáradt agarak egy fiatal nyulat hajszoltak volna??, vagy ,,Kolehmainen igazi csodafutó, a többi csak futó?? Következett a rövidebb klasszikus táv, az 5000 m. A francia Bouin próbára tette Kolehmainen hosszabb távról (10 000 m) hozott fáradtságát, és mindjárt a rajt után a mezőny élére tört? Még húsz méter volt csak a célig, amikor Kohlemainen utolérte és befogta a hórihorgas franciát, majd annak rendje s módja szerint le is győzte azt, méghozzá világcsúccsal (14:36,6 perc). Aztán pihent pár napot, és rajthoz állt a 8000 méteres mezei futásban, ahol ,,jött, látott és győzött?. Három ragyogó győzelmével Kohlemainen, a ,,Hatalmas? megnyitotta a ,,repülő finnek? korszakát.
Nyolc esztendővel később jelentkezett a 42,195 méteres maratoni táv rajtjánál. Ezúttal is jött, látott és győzött. Tehette, hiszen a klasszikus távokon akkor már kezében tartotta a képzeletbeli stafétabotot honfitársa, a ,,Nagy Hallgatag?, Paavo Nurmi.
Paavo 1897. június 13-án született Loimaaban. Édesapját korán, tizenkét éves korában elveszítette, és dolgoznia kellett. Munka után viszont minden szabad idejét a futásnak szentelte, mert minden vágya az volt, hogy a ,,Hatalmas? nyomdokába lépjen. Tervéről senkinek sem szólt, csak hallatlan és feltûnő szorgalommal rótta a kilométereket. Senki sem sejtette, hogy mibe tapos a tömzsi, rövid lábú srác. De nem ez volt a fontos, hanem sokkal inkább a saját hite, hogy egyszer majd célba ér. És ez volt a döntő.
A szent cél érdekében lemondott minden szórakozásról, lemondott az emberekről, messze elkerülte őket, éveken át vasúti talpfákon szökdelve ,,falta? a métereket, hogy íly módon növelje lépése hosszát?
Első nagy versenyén vereséget szenvedett, de nem keseredett el, nem esett kétségbe, hanem megsokszorozott szorgalommal, felfokozott akaraterővel készült a következő viadalára, a ,,legyőzhetetlen sorozatára?. 1921 és 1931 között harminc világcsúcsot döntött, kilenc olimpiai bajnokságot nyert, és három ezüstérmet. A maratonit leszámítva mindent megnyert, amit megnyerhetett. Teljesítménye páratlanul áll a hosszútávfutás történetében.
A Hatalmas, a Nagy Hallgatag nyomában egymást követték a repülő finnek - Ritola, Lehtinen, Salminen, Höckert, Stenroos, Iso Hollo? Jó két évtizeden át uralták a középtávfutást és az olimpiai játékokat.
A második világháborút követően tûnt fel a ,,Prágai Lokomotív?, Emil Zatopek, aki tizennyolc év alatt tizennyolc világcsúcsot írt át, kétszázhatvanegy győzelmet aratott, a tízezer méteres távon pedig hat esztendőn (!) át nem talált legyőzőre, aki egyedüli a hosszútávfutók sorában, akinek sikerült egy olimpián (1952, Helsinki) mindhárom számban - 5000 m, 10 000 m és maratoni - begyûjtenie az aranyérmeket. És tette ezt rövid hat nap leforgása alatt.
Zatopeket a ,,Balti tengerész?, Kuc Vlagyimir követte, aki Melbourne-ben öt- és tízezer méteren diadalmaskodott.
A hetvenes évek elején az Északi-tenger ködfátylából előlépett egy új repülő finn, Lasse Viren, és valóságos orkánként söpört végig a stadionok boroszorkányos körein. Münchenben (1972) lefutotta mindkét táv - öt- és tízezer méter - mezőnyét, hogy aztán négy esztendővel később Montrealban megismételje kettős győzelmét. Tudjuk, hallottuk, hiszen akkoriban csak erről suttogtak az utcasarkokon, csak erről susogott a stadionok fölött lengedező szél: ,,könnyû volt neki, mert rénszarvasvért ivott?? Megkockáztatjuk: ? volt az utolsó nagy európai hosszútávfutó. ? volt?
Más nem is kerülhetett szóhoz, mert a fekete kontinens ,,Fekete serege? (van némi hasonlóság Mátyás király seregével) mindent elsöpör, lesöpör, ami az útjába kerül. Nyomukban alig marad - s az is elvétve - egy-egy gyengébb fényû érem.
Na de maradjunk még egy kicsit a maratoni futók társaságában. ?k egy külön világot alkotnak. Nem csupán azért, mert annak a görög katonának állítanak emléket, aki teljes hadi felszerelésében Marathonból felszaladt Athénba, hogy hírül vigye a görög seregek győzelmét a túlerővel Hellászra törő perzsák felett, s aki beszaladva Athén főterére, csak annyit mondott, hogy ,,Győztünk!?, aztán holtan összeesett? Nem, hanem mert mindenik egy külön legenda. Első nagy bajnokuk a görög Luisz Szpirosz, aki egyesek szerint huszártiszt volt, mások szerint kecskepásztor? Ami viszont holtbiztos: az Athénnal szomszédos Marusiban levélkihordóként kereste kenyerét olimpiai győzelméig, mert győzelme után az olimpiai stadion építtetője, a dúsgazdag Averoff felajánlotta leánya kezét s vele együtt az egymillió drachmát, egy Teoflaxosz nevû orvos egy hordó aszúbort ajándékozott, mások tehénnel, birkával jutalmazták a derék Szpiroszt? Ezzel szemben a harmadik helyezett magyar Kellner György csak egy aranyórát kapott, s azt is fájdalomdíjul a görög trónörököstől. Történt ugyanis, hogy a maratoni futás véghajrájában a harmadik helyen a görög Belokasz érkezett a célba, akiről aztán kiderült, hogy a táv egy részét kocsin ülve tette meg? Kemény Ferenc, a NOB magyar tagja ezt jelentette a görög trónörökösnek, aki azonnal magához hívatta Belokaszt, aki be is ismerte vétkét. A zsûri Belokaszt kizárta a díjazottak közül, a bronzérmet pedig Kellner György vehette át, és vele együtt engesztelő fájdalomdíjul az aranyórát. Belokasz valóságos vesszőfutásra ítéltetett.
Folytathatnók az élő legendák sorát az amerikai Hicksszel, az olasz Dorandóval, hiszen célba érkezésük felért Belokasz vesszőfutásának fájdalmával, vagy éppen az etióp Bikila Abebével, aki mezítláb futva kétszer is győzni tudott az irgalmatlanul nehéz távon.
1984-től a nők is teljes jogú résztvevői a ,,hosszú távú szenvedéseknek?, hiszen ma már futnak öt-, tízezer méteres és maratoni távot is, méghozzá jól.
Olimpiai bajnokok
Férfiak
Év 5000 m 10 000 m Maratoni
1896 - - Szpirosz (GÖ) 2:58:50,0
1900 - - Theato (FR) 2:59:45,0
1904 - - Hicks (EÁ) 2:28:53,0
1908 Voigt (NBR) - Hayes (EÁ) 2:55:18,4
1912 Kohlemainen (FIN) 14:36,6 Kohlemainen 31:20,8 MacArthur (DAF) 2:36:54,8
1920 Guillemot (FR) 14:55,6 Nurmi (FIN) 31:45,8 Kohlemainen 2:32:35,8
1924 Nurmi 14:31,2 Ritola (FIN) 30:23,2 Stenroos (FIN) 2:41:22,6
1928 Ritola 14:38,0 Nurmi 30:18,8 El Ouafi (FR) 2:32:57,0
1932 Lehtinen (FIN) 14:30,0 Kusocinski (LEN) 30:11,4 Zabola (ARG) 2:31,36,0
1936 Höckert (FIN) 14:22,2 Salminen (FIN) 30:15,4 Son (JAP) 2:29:19,2
1948 Reiff (BE) 14:17,6 Zatopek (CSZ) 29:59,6 Gabrera (ARG) 2:34:51,6
1952 Zatopek 14:06,6 Zatopek 29:17,0 Zatopek 2:23:03,2
1956 Kuc (SZU) 13:39,6 Kuc 28:45,6 Mimoun (FR) 2:25:00,0
1960 Halberg (ÚZ) 13:43,4 Bolotnyikov (SZU) 28:32,2 Bikila (ETI) 2:15:16,0
1964 Schul (EÁ) 13:48,8 Mills (EÁ) 28:24,4 Bikila 2:12:11,2
1968 Gammoudi (TUN) 14:05,0 Temu (KEN) 29:27,4 Wolde (ETI) 2:20:26,4
1872 Viren (FIN) 13:26,4 Viren 27:38,4 Shorter (EÁ) 2:12:19,8
1976 Viren 13:24,8 Viren 27:40,4 Cierpinski (NÉ) 2:09:55,0
1980 Yifter (ETI) 13:21,0 Yifter 27:42,7 Cierpinski 2:11:03,0
1984 Aouita (MAR) 13:05,59 Cova (OL) 27:47,54 Lopes (POR) 2:09:21
1988 Ngugi (KEN) 13:11,70 Boutayeb (MAR) 27:21,46 Bordin (OL) 2:10:32
1992 Baumann (NÉ) 13:12,52 Skah (MAR) 27:46,70 Hwang (DK) 2:13:23
1996 Niyongabo (BUR) 13:07,96 Gebrselassie (ETI) 27:07,34 Thugwane (DAF) 2:12:36
2000 Wolde (ETI) 13:35,49 Gebrselassie 27:18,20 Abera (ETI) 2:10:11
Az évek során változott a maratoni futás távja. 1900-ban 40,260 km-t, 1904-ben kereken 40 km-t, 1912-ben 40,200 km-t, 1920-ban 42,750 km-t szaladtak a futók.
Mezei futás
Év Egyéni Csapat
1912 Kohlemainen 45:11,6 SVÉ
- EÁ*
1920 Nurmi 27:15,0 FIN
- EÁ*
1924 Nurmi 32:54,8 FIN
- FIN*
* 3000 m-es csapatverseny.
Az egyéni távja 8-12 km között váltakozott játékról játékra.
Nők
Év 3000 és 5000 m 10 000 m Maratoni
1984 Puica (RO) 8:35,96 - Benoit (EÁ) 2:24:52
1988 Szamolenko (SZU) 8:26,53 Bondarenko(SZU)31:05,21 Mota (POR) 2:25:30
1992 Romanova (FÁK) 8:46,04 Tulu (ETI) 31:06,02 Jegorova (FÁK) 2:32:41
1996 Vang (KI) 14:59,88 Ribeiro (POR) 31:01,63 Roba (ETI) 2:26:05
2000 Szabó (RO) 14:40,79 Tulu 0:17,49 Naoko (JAP) 2:23:14
1996 óta szaladnak a nők 3000 m helyett 5000 métert.
A hosszú táv összesített éremtáblázata
Ország Férfiak Nők Összesített
Finnország 22 10 10 - - - 22 10 10
Etiópia 9 1 7 3 1 2 12 2 9
Egy. Államok 7 5 7 1 - 1 8 5 8
Szovjetunió 3 - 2 4 1 1 7 1 3
Franciaország 4 6 1 - - - 4 6 1
Csehszlovákia 4 1 - - - - 4 1 Németország 3 4 4 - - 1 3 4 5
Marokkó 3 1 3 - - - 3 1 3
Portugália 1 1 1 2 - 2 3 1 3
Kenya 2 8 4 - 1 1 2 9 5
Japán 1 2 2 1 1 1 2 3 3
Dél-Afrika 2 2 - - 1 - 2 3 Olaszország 2 2 1 - - 1 2 2 2
Románia - - - 2 2 - 2 2 Argentína 2 1 - - - - 2 1 Nagy-Britannia 1 10 9 - 2 1 1 12 10
Svédország 1 4 12 - - - 1 4 12
A férfiaknál a további sorrend: Belgium 1-2-2, Tunézia 1-2-1, Új-Zéland és Portugália 1-1-1, Dél-Korea és Görögország 1-1-0, Lengyelország 1-0-1, Burundi 1-0-0, Magyarország és Hollandia 0-1-1, Tanzánia, Algéria, Írország, Svájc 0-1-0, Ausztrália 0-0-3, Dzsibuti 0-0-1.
A nőknél: Kína 1-1-0, Írország, Norvégia, Oroszország, Ausztrália 0-1-0, Kanada 0-0-2, Új-Zéland 0-0-1.
Összetettben: Belgium 1-2-2, Tunézia 1-2-1, Új-Zéland 1-1-2, Dél-Korea, Görögország, Kína 1-1-0, Lengyelország 1-0-1, Burundi 1-0-0, Ausztrália 0-1-3, Magyarország, Hollandia 0-1-1, Svájc, Tanzánia, Algéria, Chile, Jugoszlávia, Norvégia, Oroszország 0-1-0, Kanada 0-0-2, Dzsibuti 0-0-1.
(folytatjuk)
Áros Károly